Rohamtempóban, napra pontosan egy hónappal a választás után, kedden megalakult Magyar Péter új kormánya. A feszes menetrendet tartva szerda délután már össze is ül az új kormány Ópusztaszeren, és rögtön több fontos döntést is hozhatnak. Mindössze 740 órával az április 12-i urnazárás után nyithatja meg a Magyar-kormány első ülését az új miniszterelnök, szimbolikus helyszínen, a Feszty-körképnél.
A rendszerváltás óta még egyetlen kormány sem állt fel ilyen rövid idő alatt. A Hvg.hu cikke szerint az eddigi rekord 2010-ben volt, amikor a választás második fordulója után 34 nappal alakult meg Orbán Viktor kormánya. Medgyessy Péter koalíciós kormánya 2002-ben 36 nappal a választási győzelem után lépett hivatalba. Azokban az években, amikor ugyanaz a párt és miniszterelnök maradt hatalomban, nem volt ilyen gyors a tempó. Négy éve április 3-án volt a választás, és csak 51 nappal később, május 24-én állt fel Orbán ötödik kormánya.
A mostani nagy rohanásnak több oka is lehet. Az egyik az, hogy
a lehető legrövidebb legyen az az átmeneti időszak, amikor még a vesztes párt van döntéshozó pozícióban, a választáson győztes Tisza pedig házon kívül, eszköztelenül vár a sorára.
Hiába a nagy választói felhatalmazás, Magyaréknak mostanáig nem volt formális lehetősége döntéseket hozni, intézkedni. Márpedig a választók gyors és látható változásokat várnak az új kormánytól.
Magyarék az elmúlt hetekben leginkább szimbolikus gesztusokkal tudták jelezni a korszakváltást: ilyen volt például a leköszönő kormány luxuskörülményeinek bemutatása a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában és a Miniszterelnöki Kabinetirodában. A jelenlegi felfokozott érdeklődés mellett azonban muszáj minél hamarabb konkrét döntéseket is hozni. Az ígéretek szerint az első intézkedések egyike az Országgyűlés alá tartozó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal felállítása, valamint a tavaly október 23-án beígért nemzeti megbékélési törvény elfogadása lesz.
Azzal is rövidítettek az átmeneti időszakon, hogy az Országgyűlés tiszás többsége a május 9-i alakuló ülésen megválasztotta Magyar Pétert miniszterelnöknek. Ebben is politikatörténeti rekordot állított fel: mindössze 27 nappal a választás napja után tette le az esküt, és lépett hivatalba. Eddig Orbán Viktor volt az élen ebben is, 2010-ben csak 34 napot kellett várnia, hogy átvehesse a kormányrudat Bajnai Gordontól. Akkor április 11-én volt a választás első fordulója, május 14-én alakult meg az Országgyűlés, és május 29-én tette le az esküt Orbán Viktor.
A rohamtempót az is indokolta, hogy Orbán Viktor és kormánya, valamint a fideszes többségű parlament az új Országgyűlés május 9-i megalakulásáig teljes jogkörrel irányították az országot. Ez alatt hat nyilvános kormányrendeletet és három kormányhatározatot hirdettek ki a Magyar Közlönyben. Magyar Péter ugyanakkor már a választás másnapján arról beszélt, hogy információk szerint iratmegsemmisítésbe kezdtek a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumban, múlt héten pedig arról írt, hogy eljutott hozzájuk egy kormányhatározat, amely szerint nagyobb összegű új kötelezettségeket is vállalt a leköszönő Orbán-kormány. Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy a kormány a választások másnapján kifejezetten megtiltotta új kötelezettségek vállalását.
Magyar szombaton miniszterelnökként hivatalba lépett, és az az izgalmas helyzet állt elő, hogy az új kormány megalakulásáig még a leköszönő, ügyvezetőként működő Orbán-kormányt irányíthatta. Élt is ezzel a lehetőséggel, hétfő este utasításban kért tájékoztatást a miniszterektől arról, hogy milyen döntéseket hoztak és milyen kötelezettségeket vállaltak az ő szombat délutáni hivatalba lépése óta. A válaszból kiderült, hogy hét leköszönő miniszter is hozott ilyen döntést abban a pár napban, amikor ügyvezető miniszterként már korlátozott jogköreik voltak.
Gulyás Gergely szerint az áprilisi választások után csak olyan ügyekben született kormányzati döntés, ahol az eljárás már a választások előtt megindult, például kiírták a pályázatot. „A választások után semmilyen új pályázatot nem írtunk ki, semmilyen érdemi költségvetési kihatással járó kötelezettséget nem vállalt a kormány” – írta a távozó kancelláriaminiszter. Magyar mindenesetre azt ígérte: minden ilyen döntést ki fog vizsgálni.
Ahhoz, hogy az új kormány megalakulhasson, a parlament bizottságainak meg kellett hallgatnia a miniszterjelölteket. A bizottsági meghallgatásokat is villámgyors tempóban, másfél nap alatt zavarták le hétfőn és kedden. Ezeken bemutatkoztak a miniszterjelöltek, ismertették a tárcájuk szakterületéhez kapcsolódó legfontosabb ígéreteket és válaszoltak a képviselők kérdéseire. Az ellenzékiséggel ismerkedő fideszes képviselők több bizottságban is kifogásolták, hogy a bizottsági tagok csak négyperces időkeretben kérdezhettek, Tuzson Bence szerint ilyen fokú korlátozásra a rendszerváltás óta nem volt példa. Úgy látszik, hamar elfelejtette, hogy az elmúlt ciklusokban a fideszes miniszterek – köztük ő is – gyakran teljesen ignorálták a parlamenti meghallgatásokon az ellenzék kritikusabb, kellemetlen kérdéseit, és eddig se volt lehetőség ilyen esetben visszakérdezni.
A kormányalakítás gyors tempóját segítette, hogy ugyan a korábbinál több bizottság működik az új struktúrában, de a minisztériumok letisztultabb portfóliója miatt jóval kevesebb meghallgatásra volt szükség. A 2018-as választás után az Orbán-kormány 14 miniszterjelöltjének összesen 32 meghallgatása volt, négy évvel később pedig pont ugyanennyi miniszterjelöltnek 34 meghallgatáson kellett helyt állnia. Most a Magyar-kormány 16 miniszterjelöltjének összesen csak 24 szakbizottságban volt megjelenése. Egyedül Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek kellett négy bizottságban válaszolnia a kérdésekre. Nem meglepő módon a tiszás többség mindegyik helyen támogatta a miniszterjelöltek kinevezését.
A feszes menetrendnek megfelelően alig ért véget az utolsó bizottsági meghallgatás, a köztársasági elnök kedd délután a Sándor-palotában politikatörténetbe illő megaláztatás mellett átadta a kinevezési okmányokat. A miniszterek kedden 16 órakor az Országgyűlés előtt tették le az esküt, és ezzel lejárt az ügyvezető Orbán-kormány megbízatása.
Az új kormány megalakulásával nem csak a miniszterek vesztették el a munkájukat. A jogszabály szerint megszűnt a politikai államtitkárok, a NAV-ot vezető államtitkár, a kormánybiztosok, a miniszterelnöki megbízottak, a miniszteri biztosok, a kormányszóvivők és a kormányhivatalokat vezető főispánok megbízatása is.
A közigazgatási és helyettes államtitkárok kinevezése határozatlan időre szól, így ha az új kormány nem tart igényt a munkájukra, fel kell menteni őket. Kedd este a legfontosabb közigazgatási államtitkárral ezt már meg is tette Magyar, azonnali hatállyal menesztette a Miniszterelnöki Kormányirodát vezető államtitkárt, Bordás Gábort, aki évek óta Orbán Viktor egyik legfontosabb munkatársa volt a háttérben. A helyére kinevezték az új kormány első államtitkárát: Ducsay Zsuzsannát.
Az elmúlt napokban több államtitkárt is bemutattak nyilvánosan, de az ő kinevezésükre még várni kell. Az államtitkárokat a jogszabály szerint a köztársasági elnök nevezi ki, miután a miniszterelnök a miniszterek véleményének kikérését követően javaslatot tesz a személyükre. Megkérdeztük a Tisza Pártot és a Sándor-palotát is, hogy mikor várható az államtitkárok kinevezése, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Négy éve az államtitkárok is egy nappal a kormány megalakulása után tették le az esküt a Sándor-palotában.
Az új miniszterek szerdán 0 órától léptek hivatalba, Vitézy Dávid építési és beruházási miniszter reggel már a Miniszterelnökség épületének helyet adó épületből posztolt. Magyar korábban már többször is egyértelművé tette, hogy a miniszterelnök irodája kiköltözik a Karmelitából, és nem lesznek minisztériumok a budai Várban. Szerdán kiderült, hogy az Országház közvetlen közelében, az Alkotmány utca 5. szám lesz a Miniszterelnökség épülete, ahol az előző ciklusban a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium székhelye volt.
Magyar szerdán azt is bejelentette, hogy az elődjeihez hasonlóan ő sem költözik be a miniszterelnök Béla Király úti rezidenciájába, ahol utoljára Orbán Viktor lakott 2002-ben. Szolgálati autóként az országjáráson már megismert kék Škodát használja majd, a személyi védelmét pedig a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja ellátni.
A kormányinfó megszűnik, de az ígéretek szerint a miniszterek és a miniszterelnök rendszeresen tájékoztatják majd a sajtót. A szerda délutáni kormányülés után 17 órától tartanak sajtótájékoztatót, ahol bemutatkozik a három új kormányszóvivő: Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita. Az első kormányülésen napirenden szerepel
- a minisztériumok és állami cégek azonnali, teljes körű átvilágítása;
- a rendes gazdálkodás körét meghaladó kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztése;
- az Alaptörvény és több fontos jogszabály módosítása;
- tájékoztatás kérése az ország energiaellátásának helyzetéről;
- gyerekvédelem;
- valamint a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések feloldása.
Annyira siettek a kormányalakítással, hogy a kormány hivatalos weboldalán, a kormany.hu-n még az első kormányülés időpontjában is az Orbán-kormány tagjai szerepelnek. Hétfőn azonban megjelent egy rövid közlemény a honlapon, amely szerint a jövőben változtatnak az eddigi gyűlöletkeltő és félelemkeltő állami kommunikáción, és „a jövőben a kormány döntéseiről, fontos társadalmi ügyekről, lehetőségekről, fejlesztésekről és az emberek mindennapjait érintő intézkedésekről” lehet a honlapon olvasni, „közérthetően és tiszteletteljes hangnemben.” A magyar kormány hivatalos Facebook-oldalát is átvették Magyarék: május 9-én a miniszterelnöki beszédből osztottak meg egy részletet, hétfőn pedig ezen posztolták a három új kormányszóvivőt bemutató videót. A miniszterelnok.hu még szerda délután is Orbán Viktor oldalára vezetett.
Az első kormánydöntések akár már szerda délután megjelenhetnek a Magyar Közlönyben, és nem kizárt, hogy még a héten benyújtják az első törvényjavaslatokat, amiket a következő hetekben elkezdhet tárgyalni az Országgyűlés. Az idő szorítja őket, hiszen a nyár végéig rengeteg törvényt kell módosítani annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós forrásokból minél többet meg tudjon menteni a kormány.
Magyar azt írta, hogy jövő héttől már a Miniszterelnökség Alkotmány utcai irodájában tartják a kormányüléseket. A politikatörténetben fontosnak számító első száz nap szerdától számítva pont az állami ünnepen, augusztus 20-án jár le. Addigra már jobban fogjuk látni, hogy megérte-e ez a rohamtempó, milyen látható változásokat tud elérni Magyar Péter kormánya ennyi idő alatt.
