Magyar Péter a fideszeseknek oda-odaszólogatva mutatja be a minisztereit

Ruszin-Szendi Romulusz az egész életében a hazát szolgálta és pontosan tudja, milyen felelősséget vállalni nehéz helyzetekben – mondta Magyar. Ruszin-Szendi arra kapott megbízást, hogy helyreállítsa a magyar honvédség megbecsültségét, tekintélyét és szakmaiságát. Ő lesz a honvédelmi miniszter.

Vitézy Dávid nemzetközi tapasztalata, urbanisztikai tudása egyedülálló ezen a területen, kevesen tudnak ennyit a vasútról és az urbanisztikáról – mondta Magyar a leendő közlekedési miniszterről. Szerinte ma súlyos működési válságban van a közlekedés és a beruházás világa, mert miközben Európában a legtöbb ország a közösségi közlekedésre figyel, Lázárék inkább a saját meggazdagodásukra koncentráltak. Magyar szerint Vitézy Dávidra az a munka vár, hogy Magyarországot újra mozgásba hozza, hogy a vasút újra Magyarország modernizációjának szimbólumává váljon.

A Szociális és Családügyi Minisztérium élére Kátai-Németh Vilmost kérte fel Magyar Péter. Szerinte ez a pozíció azért olyan fontos, mert végtelen azoknak a sora, akiket a magyar állam az elmúlt időszakban magára hagyott. „Láthatatlan emberek milliói” vannak most Magyarországon, az ő képviseletük Kátai-Németh Vilmos feladata – mondta Magyar.

A miniszterelnök folytatta kormánya minisztereinek bemutatását. Pósfai Gábor belügyminiszterről azt mondta, ő korábbi tapasztalataiból tudja, hogy milyen nagy szervezeteket vezetni. Magyar szerint az a céljuk, hogy a rendvédelem újra a magyar emberek biztonsága érdekében működjön, helyre szeretnék állítani az itt dolgozók munkakörülményeit is.

Gajdos László élő környezetéért felelős miniszterről Magyar Péter azt mondta, hogy az általa eddig vezetett Nyíregyházi Állatpark példája is azt mutatja: amibe Gajdos beleteszi a hatalmas szívét, azt sikerre is viszi. Ezért kérte fel ennek a minisztériumnak az újraalapítására. A miniszterelnök biztos benne, hogy Gajdos László ezen a területen nemzeti konszenzust fog teremteni, arról, hogy az élő környezet védelme igazi hazaszeretet.

A gazdasági és energetikai miniszterről, Kapitány Istvánról a kormányfő azt mondta, hogy senki nem jutott olyan magasra az üzleti életben, mint ő. Magyar Péter szerint Kapitány pontosan látta, hogy Magyarország hogyan maradt le, hogyan lett belőle Európa egyik legkiszolgáltatottabb gazdasága. Kapitány feladatát óriásinak nevezte: a magyar gazdaság újra az innovációra és a tehetségekre épüljön.

Kármán András a magyar pénzügyi élet egyik legfelkészültebb szakembere, aki dolgozott az államigazgatásban és a versenyszférában is. „Nehéz, mondhatni drámai örökséget vesz át, amelynek igazi mélységei még csak most fognak feltárulni a következő napokban”. A munka még csak ezután kezdődik – mondta Magyar, hozzátéve, hogy – elindítjuk adócsökkentési programunkat és növelni fogjuk a szociális juttatásokat.

Orbán Anita a külügyminiszterség mellett a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is megkapta. Magyar szerint komoly diplomáciai tapasztalata van, amelyet Magyarország nemzetközi kapcsolatainak megerősítésére kell majd felhasználnia. „Újjá fogjuk építeni közösen a visegrádi együttműködést” a régió országaival – mondta erről Magyar.

Ruff Bálint Györgyöt közigazgatási tapasztalata, stratégiai gondolkodása és közéleti aktivitása teszi alkalmassá, hogy Miniszterelnökséget vezető miniszter legyen. Ennek szerinte a kormány „áramvonalas agyának” kell lennie. Szerinte a cél, hogy tervezzenek egy olyan államot, amely hosszú távon a magyar embereket szolgálja.

Az agrárminisztérium vezetésére Bóna Szabolcsot kérte fel, aki több évtizede a mezőgazdasággal és az élelmiszergyártással foglalkozik. „Bóna Szabolcs egy makacs ember” – tette hozzá, de szerinte ez most jó, mert a magyar agráriumnak pont olyan emberre van szüksége, aki nem köt kompromisszumot az érdekük képviseletében.

Magyar Péter éppen a Miniszterelnökséget vezető miniszterét, Ruff Bálintot mutatta be, majd egyszer hirtelen felpillantott és odaszólt Gulyás Gergely, távozó Miniszterelnökséget vezető miniszternek. „Örülök, hogy tetszik Gergő” – mondta. Gulyás látványosan visszakozott.

Magyar nem először szól le a fideszesekhez, néhány perce Pócs János fideszes képviselőre szólt rá. „Van valami probléma, Pócs úr?” – kérdezte.

Magyar Péter egyenként bemutatta a minisztereit. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterről azt mondta, hogy kevés olyan ember van, aki így rálát a magyar egészségügy helyzetére. „Célunk, hogy az állam újra biztosítani tudja a minőségi egészségügyi ellátást” – mondta. Azt kívánta Hegedűsnek, hogy négy év múlva felszabadultan, tánccal tudják ünnepelni az eredményeit.

Töröcsikné Görög Márta igazságügyi miniszterről a miniszterelnök azt mondta, hogy szakmai munkájával bizonyította alkalmasságát. „Hatalmas munka áll előtte, mert az elmúlt években leépítették a jogállamot” – mondta Magyar. A jogállam Magyar szerint nem absztrakt fogalom, hanem egyenlő állampolgárokká tesz minket. Olyan országot szeretne építeni, ahol az igazságszolgáltatásba vetett bizalom alapvető.

Lannert Judit oktatási miniszterről szólva azt mondta Magyar, hogy Lannertnek kiemelt célja az egyenlőtlenségek felszámolása. Kutatóként szerinte látta, hogy mi történik az iskolapadokban. „Lannert Judit olyan oktatásért fog dolgozni, ami már a kisgyerekeknél elkezdődik, ahol a gyerekek szorongás helyett kérdezni fognak megtanulni, és ami a legfontosabb, hinni fognak önmagukban” – mondta.

Magyar Péter a beszéde egy pontján rátért arra, hogy hétfő este néhány társával bejárták a Karmelitát és a mellette épült Miniszterelnöki Kabinetirodát, valamint az új Belügyminisztérium épületét. Ezekben elmondása szerint elképesztő luxust és pazarlást találtak.

Magyar szerint az előző kormány pontosan látta, hogyan szegényedik el az ország, és hogy telente százak fagynak meg, valamint hogyan néznek ki a gyermekvédelmi intézmények. Szerinte szégyen, hogy ennek tudatában mégis tízmilliárdokat költöttek a budai várban lévő palotákra, azokon belül is elsősorban azokra, amelyeket tegnap este bejártak.

„Önök luxuspalotákat építettek maguknak a magyarok pénzén, miközben milliók nyomorognak hazánkban” – mondta erről Magyar.

Magyar szerint ők ezzel szemben egy működő és emberséges Magyarország megteremtésén fognak dolgozni, a kormányukban pedig a szakterületükhöz értő szakemberek ülnek majd. „Minden kiemelten fontos területnek önálló minisztériuma vagy államtitkársága lesz”. Magyar bejelentette, hogy a Miniszterelnökség nem fog beköltözni a Karmelitába, amelyet „vissza fognak adni a magyar embereknek.”

Magyar szerint négy minisztériumnak kulcsszerepe lesz a rendszerváltásban, mert nekik lesznek a legnehezebb feladataik. Ezen tárcák vezetői vétójogot kapnak majd a kormányban. Ezek:

• a Pénzügyminisztérium;
• az Egészségügyi Minisztérium;
• az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium;
• valamint az Igazságügyi Minisztérium.

„A magyar emberek példátlan felhatalmazást adtak a Tiszának” – mondta Magyar Péter a parlament előtti beszédében, amiben a minisztereit mutatta be. A miniszterelnök azt mondta, hogy az ő célkitűzéseik ismertek, azok Magyarország problémáiból indulnak ki, és programjukban azt is kijelölték, hogy hova akarnak eljutni. Magyar szerint az elmúlt években magyarok százezreit hallgatták meg és ismerték meg, hogy mit akarnak.

Magyar Péter ezután egy miskolci gyermekotthon fürdőszobájáról beszélt, ami rossz állapotban volt. Felidézte, hogy több kórházban is jártak, ahol „megszokott és természetes volt, hogy nem találtunk vécépapírt és fertőtlenítőszert, de annál inkább penészes falakat, igen, penészes falakat” – mondta Vitályos Eszter „zsírra szállt porjára” utalva. Eközben a magyar kormányzat szerinte százmilliárdokat költött a saját épületeinek fejlesztésére.

Helyszíni tudósítóink azt jelentették, hogy Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté fideszes képviselők nem mentek el a miniszterek eskütételére. Üres az elnöki páholy is, nincs ott Sulyok Tamás és Áder János sem.

A ceremónia részeként az Országgyűlés díszőrsége bevitte a terembe a nemzeti zászlót és a történelmi zászlókat. Ezek előtt kell majd esküt tennie a minisztereknek.

A parlamentben ismertették a Sulyok Tamás köztársasági elnök által küldött átiratot, amiben felsorolta, hogy milyen minisztereket nevezett ki. „A miniszterek kinevezésével Magyarország kormánya megalakult” – jelentette be Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke.

Tarr Zoltán leendő kulturális miniszter a közmédiáról azt mondta, a pontos metódusa az átalakításnak egyeztetés alatt van, a hírszolgáltatásokat a lehető leghamarabb tervezik leállítani, a jogszabályok betartásával. Tarr elmondta, hogy van erre EU-s szabályozás, ezt Magyarország korábban nem tartotta be, a cél, hogy ezt alkalmazzák.

A szabályok betartása a személyi cserét is magába foglalhatja, de a szándék az, hogy a hírszolgáltatás minél hamarabb úgy alakuljon át, ahogy azt szabályosan meg lehet tenni.

Az álcivilek kiszűrésére azt mondta, vannak objektív paraméterek, ami alapján ezt megteszik: mekkora tagsága van, milyen tevékenységeket végzett, álcivil vagy civil tettek voltak-e ezek. A politikai tevékenységet végző szervezeteket viszont kiszűrik, ilyen a CÖF is, ami „csak nevében volt civil”.

Az NKA ügyéről azt mondta, a miniszteri zseb, amiből Hankó Balázs is osztott, ebben az arányban nem fenntartható, az NKA működését „újra kell gondolni, mert voltak jobb időszakok is az NKA történetében”.

Szafkó Zoltán, Salgótarján tiszás képviselője arról beszélt a Parlamentben, hogy neki a következő időszakban a saját választókörzete lesz a legfontosabb, mert az övé a legleszakadtabb megye, és náluk minden forrásnak meglenne a helye. Szerinte egyelőre látniuk kell, hogy miből tudnak gazdálkodni. Azt is mondta, a ciklus végén akkor lesz elégedett, ha legalább letették az alapjait a visszafordíthatatlan pozitív változásoknak, például Salgótarjánból a fiatalok számára élhető várost csinálnak. Arról is beszélt, hogy a frakcióban ők mindannyian szuverének, így akár arról is lehet szó, hogy ha olyan javaslatok kerülnek eléjük, akkor kiszavaznak.

Azt nem lehet elfelejteni, hogy milyen teljesítményt nyújtott Lázár János csapata az elmúlt négy évben a közlekedés területén – mondta Vitézy Dávid arról, hogy mennyiben tud együttműködni a közlekedési bizottság fideszes tagjaival. Elmondása szerint együtt tudna működni velük, de rögzíteni kell, mi mindent rontottak el.

Vitézy szerint „esztelen pénzszórás zajlott” a budai várban megvalósult fejlesztések ügyében, amelyről soha nem kérdezték meg a magyar embereket. Szerinte az különösen felháborító, hogy Rogán minisztériumát több tízmilliárd forintból építették fel, miközben a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeum felújítását máig nem tudták befejezni.

„Mi megbeszéljük a dolgokat, és nagyon sok faktort figyelembe vettünk, amikor a miniszteri döntést hoztuk. Kezdettől fogva azt mondtam, hogy mivel a rendszerváltás óta nincs egy pártnak sem olyan víziója, ami pártok fölött hosszú távon mutat utat, és a társadalomban sem hagyták soha kibontakozni, hogy legyen ilyen vízió, ezen szeretnék dolgozni mindenképp” – mondta a Telexnek Bódis Kriszta arról, hogy végül nem lett miniszter, illetve a kormányban betöltött feladatáról. Bódis a Tisza-kormányban a társadalompolitikai koordinációért felel majd a Miniszterelnökségen belül. Hozzátette: nem szeretett volna miniszter lenni, ebben a munkakörben akart dolgozni, így most sok miniszterrel tud együtt dolgozni.

Bódis szerint nem volt kormányok fölött átívelő, hosszú távon átívelő társadalompolitikai stratégia, sőt, az Orbán-kormánynak eleve nem volt társadalompolitikája: pedig ez ad garanciát valódi változásokhoz. „Nem ideológia kell, hanem azt kell nézni, hogy amikor egy ember megszületik és elindul élete útján, akkor az állam mit tud biztosítani neki” – mondta.

Bódis Kriszta szerint látni kell, honnan lesz forrás, haza kell hozni az uniós forrásokat, meg kell nézni az üres kasszát, majd ennek fényében egy hosszú távú céllal készülni. A legnagyobb kihívás szerinte az lesz, amit az Orbán-kormány hátrahagyott: az elmúlt 30 évből sok a rom és a seb, a gyógyulás sokkal hosszabb folyamat, mint a rendszerváltás.

Kármán András leendő pénzügyminiszter a Telexnek a parlament folyósóján nyilatkozva azt mondta, hogy Rogán Antal Magyar Péter által bemutatott minisztériumának épületében látszott az értelmetlen luxus, ezeket a költéseket kell megállítaniuk.

Kármán arról, hogy pénzügyminiszterként ő lesz a „rossz zsaru”, akinek el kell mondania, hogy nincs pénz azt mondta: valóban ő lesz az, akinek be kell osztania a pénzt. „Ettől nem félek, úgy ismertem meg jövendőbeli kollégáimat, mint akik felelősen gondolkodnak a saját területükön, tisztában vannak azzal, hogy mindenhol priorizálni kell, és a legfontosabb területekre kell költeni a pénzeket. Biztos vagyok benne, hogy maximálisan partnerek lesznek ebben” – mondta.

A leendő miniszter azt mondta, hogy jól érezte magát a miniszteri meghallgatáson, mindenkinek el tudta mondani, hogy mik a tervei. „Én látom a lehetőségét a konstruktív együttműködésnek.” Varga Mihály jegybankelnökkel már a választás után találkozott, szerinte szakmaian, kooperatívan tudnak majd együttműködni vele.

A hétfői 13 után kedden a parlament 7 bizottságában hallgatták meg a Magyar-kormány miniszterjelöltjeit. A meghallgatásokon többek között a következőkről volt szó:

• Többet költenek majd humánerőforrásra, oktatásra, képzésre, egészségügyre, mivel ezek nélkül nincs felzárkózás.
• Kiszámítható szabályozási környezetet ígérnek, visszamenőlegesen nem lehet majd jogszabályokat hozni.
• Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságban.
• Felülvizsgálják az önkormányzatoktól feladatköröket és intézményrendszert, ezzel párhuzamosan kiszámítható finanszírozási rendszert teremtenének.
• Kivizsgálás, feltárás, felelősségre vonás: ezt ígérte Kátai-Németh a Bicskét és a Szőlő utcát érintő ügyekben.
• létrehozzák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, aminek a feladata a jogsértések kivizsgálása lesz;
• Tarr szerint nagyon fontos kérdés a civilek mellett az egyházakkal való párbeszéd is. Az egyházi finanszírozásnak Tarr szerint ára volt, mégpedig az, hogy csöndben kellett maradni. Azt ígérte, a finanszírozási rendszer és a jó kapcsolat megmarad, de átlátható lesz, az egyház a politika beleszólása nélkül dönthet.
• Az egyházban az egyedi támogatásokat viszont át fogják vizsgálni, ugyanígy a civilszervezeteknek juttatott támogatásokat is.
• Az álcivilszervezetek kiszűrését ígérte Tarr.

A meghallgatások összefoglalóját itt lehet elolvasni.

A lehető leggyorsabban lezavarták a parlament bizottságai a Magyar-kormány leendő minisztereinek meghallgatását hétfőn és kedden. Hétfő reggel 8-kor rögtön hat bizottságban kezdődött meghallgatás, amit tízkor és délután kettőkor egy-egy új kör követett. A 13 hétfői meghallgatáson a miniszterjelöltek számos fontos kérdésről beszéltek, ezek közül néhány lényeges:

• Kivizsgálják a Pegasus-ügyet és a politikailag motivált lehallgatásokat, ezek eredményeit nyilvánosságra hozzák.
• Lehetővé tennék, hogy legális keretek között meg lehessen tartani a Pride-ot, és hogy mindenki szabadon gyülekezhessen, aki betartja a hatályos törvényeket.
• Felülvizsgálják Paks II. szerződéseit és az egyéb túlárazott, kedvezőtlen megállapodásokat – köztük azokat, amelyeket titkosított az Orbán-kormány.
• A különadókhoz és árstopokhoz egyelőre nem nyúlnának, később viszont ezeket is felülvizsgálnák.
• Szabályoznák a közterületi reklámokat, és különösen a történelmi belvárosokban csökkentenék a vizuális szennyezést.
• A szívhang-törvényt és minden olyan kérdést, ami az élet végével és élet elejével kapcsolatos, például az abortusz vagy az eutanázia ügyét, széles körű társadalmi egyeztetésre küldenék.
• Kiemelten foglalkoznának a betegek visszajelzéseivel, amelyeket a kórházak vezetőinek kötelező lesz szakmailag feldolgoznia.
• Ezzel összefüggésben egy független betegjogi rendszert alakítanának ki.
• Három elv határozná meg a Tisza oktatásirányítását: gyermekközpontúság, adatvezéreltség és partnerség.
• Új felsőoktatási törvényt dolgoznának ki, és a hallgatóknak lehetővé tennék, hogy részt vegyenek az Erasmus és a Horizont programban.
• Rendeznék a magyar tudományos élet egyik legégetőbb problémáját, a kutatói fizetéseket.
• A ciklus végéig a GDP 2 százalékát szeretnék a kutatás-fejlesztés támogatására fordítani, úgy, hogy annak jelentős része ne csak a nagyvállalatoknak menjen, ahogyan korábban.
• A katonák jogállását törvényben rendeznék, hogy a jövőben ne lehessen politikai tisztogatás.
• A Mária Terézia laktanyát visszaneveznék Petőfi Sándor laktanyára.
• Véget vetnének az iparszerű erdőgazdálkodásnak, az állami erdészeteknél és a tíz hazai nemzeti parknál elsődlegesen az ökológiai szempontokat vennék figyelembe. A védett területeken felhagynának a fakitermeléssel, a tarvágásokat felfüggesztenék. természetvédelmi őrök számát megdupláznák, a fizetésüket megemelnék.
• A magyar agrárium jövőjének a magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékeket tartják.
• A földtörvényt társadalmi vitára bocsátanák, és a mezőgazdasággal összefüggő jogszabályalkotásba bevonnák a szakmát és a társadalmat.

A hétfői meghallgatásokról szóló összefoglalónkat itt lehet elolvasni.

Magyar Péter hétfő este közzétett, Karmelitát bemutató élő videójában azt mondta: szerdán a tervek szerint már ülésezik is a kormány. A szerdai kormányülés részleteiről holnap fognak beszámolni. „Minden magyar tudja, hogy nincs vesztegetnivaló időnk”, mondta a miniszterelnök, ezért gondoskodtak róla, hogy rekordgyorsan felálljon a kormány.

Magyar a hétfői videójában arról is beszélt, hogy a kormányülést várhatóan nem Budapesten tartják majd. A miniszterelnök tervei szerint pénteken az államtitkárok is leteszik az esküt, így teljessé válik a kormány.

Strompová Viktória országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy őt is meglepte, amikor Magyar Péter miniszterelnöki beszédében kiemelte Ágh Pétert és a Strompovát leszlovákozó Lázár Jánost. Szerinte Magyar kiállt mondataival a választási csalások ellen, az őt érintő mondattal nemcsak neki, hanem az összes határon túli magyarnak üzent, őket védte meg. Arra, hogy vár-e Lázár Jánostól bocsánatkérést, azt mondta: Lázárral szemben semmilyen elvárása nincs.

Strompová arról is beszélt, hogy a Tisza célja, hogy egy normális közmédia alakuljon ki, amiben korrekt kérdések és válaszok hangozhatnak el, de nem az ő területe az, hogy ezt hogy lépik meg. A Beneš-dekrétumokra azt mondta, amíg a helyzet tisztázatlan, a törvények hatályban vannak, és alkalmasak a hátrányos megkülönböztetésre, addig nem lehet kompetensen tárgyalni az adott ország vezetőivel. Szerinte a szlovák-magyar kettős állampolgárság lehetővé tétele is téma lesz a Tiszában, de itt még nem tartanak.

Szerinte sok nehéz kérdés van a Tisza számára, az egészségügy és az oktatás helyzete ilyen. A Tisza abban lesz más, mint a Fidesz, nem fog uralkodni köztük a központi elvárás, mert minden képviselőnek vannak saját gondolatai, így bár a kompromisszumra és a vitára törekednek, ha olyan döntés lenne, amivel nem ért egyet, amiről nem érzi, hogy az emberek jólétét célozza, akkor elméletben kiszavazna a frakcióból – de azt gondolja, mindent meg tudnak beszélni a frakción belül.

Előző héten – az igazságügyi miniszter lecserélése után – véglegessé vált a Tisza-kormány minisztereinek listája. A kormányt miniszterelnökként Magyar Péter vezeti, aki az esküjét már szombat délután letette. Magyar helyettese Orbán Anita lesz, aki egyben a kormány külügyminisztere is. Az új kormány tagjai a ma délutáni eskütétel után éjféltől hivatalba is lépnek. Magyar Péter első kormánya így áll össze:

• belügyminiszter: Pósfai Gábor,
• külügyminiszter: Orbán Anita,
• igazságügyi miniszter: Görög Márta,
• Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ruff Bálint
• pénzügyminiszter: Kármán András,
• gazdasági- és energetikai miniszter: Kapitány István,
• egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt,
• oktatási miniszter: Lannert Judit,
• társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter: Tarr Zoltán,
• honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz,
• élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László,
• agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter: Bóna Szabolcs,
• terület- és vidékfejlesztési miniszter: Lőrincz Viktória,
• közlekedési és beruházási miniszter: Vitézy Dávid,
• szociális- és családügyi miniszter: Kátai-Németh Vilmos,
• tudományos és technológiai miniszter: Tanács Zoltán.

A Tisza-kormány tagjairól ebben a cikkünkben bővebben is olvashatnak.

Sulyok Tamás kedden 13 órakor hivatalosan is kinevezte az új kormány tizenhat miniszterét a Sándor-palotában. A kinevezések átvételét élőben közvetítette Magyar Péter miniszterelnök. „Egy hónappal vagyunk a sorsdöntő választás után, megérkeztünk a Tisza miniszteri kinevezéseinek átvételéhez” – mondta Magyar a Sándor-palota előtt.

A kinevezésekkel névsor szerint haladtak, az okmányokat Sulyok Tamás adta át, de a fényképekhez már nem állt oda. Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán bejelentette, a „Tisza-kormány tagjai sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”. Magyar Péter a Karmelitában tartott hétfő esti tárlatvezetésén is elmondta, megkérte Sulyokot, hogy ne álljon oda közös képre a miniszterekkel, majd egyértelművé tette, továbbra is szeretné, ha Sulyok lemondana legkésőbb május 31-éig.

Szombaton első alkalommal összeült az április 12-i választáson megválasztott új Országgyűlés: 141 tiszás, 44 fideszes, nyolc KDNP-s és hat Mi Hazánkos képviselővel. Először megválasztották házelnöknek Forsthoffer Ágnest, majd a miniszterelnök személyéről is döntöttek. 140 igen, 58 nem és 1 tartózkodás mellett Magyar Pétert választották miniszterelnöknek, aki ekkor letette az esküt és megtartotta az első beszédét is. A nap Kossuth téri örömünneppel zárult.

Az új Országgyűlés kedden második alkalommal ül össze, azért, hogy a Tisza-kormány miniszterei letehessék az esküjüket.