Zéró tolerancia a korrupcióval szemben, kiszámítható finanszírozás, elszámoltatás – ezek a Tisza minisztereinek ígéretei

Hét bizottságban tartottak meghallgatást kedd reggel nyolc órától a Parlamentben, ahol a Tisza-kormány miniszterjelöltjeit hallgatták kinevezésük előtt. Összegyűjtöttük, mik voltak azok a témák és ügyek, amelyeket a leendő miniszterek a legfontosabb intézkedéseiknek tartanak.

A meghallgatások után kedden délután 4-től ül majd össze ismét az Országgyűlés plenáris ülése, ahol a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, és a miniszterek le is teszik az esküjüket.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter-jelölt

(Ruff Bálintot az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság hallgatta meg.)

• „A politikai tervezésért én felelek” – jellemezte szerepkörét a kormányban. Ezzel javarészt minden konkrét kérdés megválaszolását el is hárította meghallgatásán.
• Az elszámoltatás és az ügynökakták nyilvánossága, két olyan téma volt a meghallgatás fókuszában, amiket maga a miniszterjelölt emelt magához. Konkrétumokat mégsem tudhattunk meg ezekről sem.
• Az aktanyilvánosságról azt mondta, hogy a törvényt nem ő fogja kidolgozni miniszterként, hanem levéltáros és történész szakértők. Azt mondta, hogy a levéltárosokkal folytatott beszélgetései alapján az aktáknak csak tíz százaléka titkos, amiket a titkosszolgálatok saját levéltárukban őriznek. Hogy ezekkel mi lesz, az nem derült ki.
• A már nyilvános adatbázisokat majd a levéltárak kapcsolhatják össze a jobb kutathatóság érdekében, erre széles körű jogkört adnak majd nekik.
• Az elszámoltatásról Apáti István, a Mi Hazánk képviselője azt kérdezte, hogy „izomból vagy észből” akarnak elszámoltatni, vagyis a cél elsősorban a büntetés, vagy a vagyon visszaszerzése. Ruff ezúttal is azzal tért ki a válasz elől, hogy a részletek kidolgozása, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása nem a miniszter, hanem 141 képviselő munkája lesz majd.
• Abban egyetértett Apátival, aki szerint a magyar történelem nem 2010-ben kezdődött, hogy a rendszerváltás idejéig vissza kéne menni az elszámoltatással. „A 90 előtti múlt a 90 utánit is meghatározza” – mondta a vagyonátmentésekről. Ezt is ki fogják vizsgálni, de nem politikusok, hanem szakértők, a törvény kidolgozása pedig az igazságügyi miniszter feladata lesz.
• A meghallgatás kifejezetten tüzes hangulatú volt. Az első húsz percben Ruff hétfői budavári kalandozásából kiindulva az előző rendszer korrupciójáról beszélt, amire a bukott kormánypárt részéről a meghallgatáson volt igazságügyi miniszterként megjelent Tuzson Bence replikázott közbekiabálva. A legnehezebb dolga Hantosi Istvánnak, a bizottság Tisza párti elnökének volt, akinek rendet kellett volna tartania.

A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.

Kármán András pénzügyminiszter-jelölt

• Kármán azzal kezdte a meghallgatását, hogy kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, tiszta profilú pénzügyminisztériumot hoznak létre.
• Az előző kormány politikája a mennyiségi szemléletre épült, de összességében ez egy összeszerelő-üzem modell volt, ezzel szemben most növelnék a termelékenységet, képzettebb munkaerőt hoznának létre és úgy támogatnák a kis- és középvállalkozásokat, hogy nagyobb hozzáadott értéket állítsanak elő.
• Többet költenek majd humánerőforrásra, oktatásra, képzésre, egészségügyre, mivel ezek nélkül nincs felzárkózás.
• Kiszámítható szabályozási környezetet ígérnek, visszamenőlegesen nem lehet majd jogszabályokat hozni.
• Csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, visszavezetik a katát, a vállalati adózásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik egyes szereplőket előnyhöz juttatnak.
• Elegendő időt hagynak majd a felkészülésre a szabályok változása esetén.
• Szakítanak az eddigi hagyományokkal és a 2027-es költségvetést ősszel fogják benyújtani, október végén, amikor már reálisabban fogják látni az állapotokat, megfelelő tartalékkal számolnak az új költségvetés létrehozásakor.
• A különadókat és az árstopokat most meghagyják, de idővel felülvizsgálják és kivezetik.
• A családtámogatási és lakástámogatási kedvezményeket megtartják, a családi pótlékot viszont megduplázzák.
• Megemelik a nyugdíjakat úgy, hogy 120 ezer forintnál kevesebbet senki sem kaphasson és bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

A teljes bizottsági beszámoló itt olvasható.

Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt

• Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságban.
• Helyreállítaná a jogállamiságot, az alkotmányosságot, az igazságszolgáltatás tekintélyét és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat.
• Rendezni szeretné a jogászi hivatásrendeket, megerősítené a bíróságok és az ügyészségek intézményes függetlenségét, javítaná az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét.
• Nonprofit lesz és a bírósági felügyelet alá kerül a végrehajtói és felszámolási rendszer. Széleskörű szakmai párbeszédet szeretne a devizások ügyének megoldása érdekében is.
• Radikálisan csökkenteni szeretné az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyeléseket, amit nyomozati, bírói körbe helyezne vissza.
• A „jelenleginél átláthatóbb, tisztességesebb és arányosabb” választási rendszert dolgoznak ki az Igazságügyi Minisztériumban, és elindul az alkotmányozási folyamat előkészítése is.
• A Miniszterelnökséggel és Belügyminisztériummal közösen fogják kialakítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési- és védelmi hivatal jogi környezetét. A hivatal az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét kétharmados többséggel választják meg.
• Ígéretet tett arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
• Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozását, amit ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve szeretnének megvalósítani.
• Azt is mondta, hogy az igazságügyi tárca politikai érdekektől és ideológiáktól mentesen, kizárólag szakmai szempontok mentén kívánja végezni a munkáját.

A teljes beszámolót itt olvashatja.

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter-jelölt

• a Vidék- és Településfejlesztési Bizottságban tartott keddi miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy Budapest-törvénnyel rendeznék a főváros, az agglomeráció és vidék viszonyát, mert Budapestet nem lehet fejlesztési ellenfélként kezelni. Ennek tartalmáról nem sok konkrétum derült ki a meghallgatáson, csak annyit, hogy le fognak ülni a fővárosi vezetéssel.
• A sajtó kérdésére elmondta, hogy kormánybiztost neveznek ki az uniós források hazahozatalával kapcsolatos intézkedésekre.
• Felülvizsgálják az önkormányzatoktól feladatköröket és intézményrendszert, ezzel párhuzamosan kiszámítható finanszírozási rendszert teremtenének.
• A Szent István programban évente 10 falu 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kap, aminek sorsáról a helyi közösségek dönthetnek majd.
• Mind a 106 egyéni választókerületben kivizsgálják, hogy az előző kormány alatt hova mentek a fejlesztési források a Magyar Falu és a Versenyképes Járások programokban, mivel sokszor politikai alapon született döntés a támogatásokról.

A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter-jelölt

• Bejelentették Kátai-Németh Vilmos négy államtitkárát: Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Alapítvány elnökét, Dr. Tóth Kinga Dórát, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatóját, Bokor Adrienn ügyvédet, illetve Barna-Szabó Tímeát, aki Szabolcs-Szatmár Bereg megye 06-os választókerületben szerzett egyéni képviselőként Tisza-mandátumot.
• Kivizsgálás, feltárás, felelősségre vonás: ezt ígérte Kátai-Németh a Bicskét és a Szőlő utcát érintő ügyekben.
• létrehozzák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, aminek a feladata a jogsértések kivizsgálása lesz;
• egyenlő bánásmódért felelős és gyermekvédelmi ombudsman is lesz;
• kezdeményeznek olyan jogszabályi ellátásokat, amelyek a gyereket egyedül nevelő szülők helyzetét segítik.
• A Tisza megtiltja a harmadik országbeli vendégmunkások beáramlását is, hogy azok ne tudják kiszorítani a magyarokat a piacról, mondta Kátai-Németh.
• Kátai-Németh felidézte a gödi akkumulátorgyárat, szerinte ezeket a gyárakat, üzemeket ellenőrizni kell, és amíg nem tartják be a szabályokat, addig nem lehet működési engedélyük.
• Gyorsítani fogják az örökbefogadás intézményét.
• Társadalmi egyeztetés lesz az abortusz, a melegházasság és több más kérdésben.

A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter-jelölt

• Párbeszédet, autonómiát ígért Tarr Zoltán a civilszervezetek ügyében, nyitott arra is, hogy a jövőben a civilszervezetek meghallgatóként részt vehessenek a bizottság ülésein.
• Tarr szerint nagyon fontos kérdés a civilek mellett az egyházakkal való párbeszéd is. Az egyházi finanszírozásnak Tarr szerint ára volt, mégpedig az, hogy csöndben kellett maradni. Azt ígérte, a finanszírozási rendszer és a jó kapcsolat megmarad, de átlátható lesz, az egyház a politika beleszólása nélkül dönthet.
• Az egyházban az egyedi támogatásokat viszont át fogják vizsgálni, ugyanígy a civilszervezeteknek juttatott támogatásokat is.
• Az álcivilszervezetek kiszűrését ígérte Tarr.
• Tarr azt mondta, valódi és nagyobb civil részvételt szeretnének a Nemzeti Együttműködési Alapban. A NEA működését is át fogják vizsgálni, nem politikai alapon döntenek a támogatásokról majd.
• Kiemelte, hogy sok ingatlan került oligarchákhoz az állami portfólióból, „szívesebben látnánk, ha ezek az ingatlanok a közösségi felhasználást tudnák támogatni”.
• Tarr azt mondta, hogy az ország békességéhez kell, hogy azok lemondjanak, akik nem szakmai, hanem politikai alapon kerültek oda, mert Tarr szerint ez nem fér bele.

A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.

Tarr Zoltán második meghallgatása a Művelődési Bizottságban

• megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot (MNMKK);
• befejezik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját;
• helyreállítják a műemlékvédelmet, erős műemlékvédelmi intézményrendszert alakítanak ki;
• rehabilitációs programot indítanak az örökségi helyszínekre;
• átalakítják a támogatási rendszert: teljes körűen átvilágítják az NKA döntéshozatali menetét és formáját, megvizsgálják az elszámolásokat;
• visszavezetik a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe, és átlátható pályázati rendszert alakítanak ki a filmiparban;
• szintén kiszámítható pályázati rendszert alakítanak ki a független színházi szcénának;
• helyreállítják a művészeti felsőoktatás autonómiáját;
• nemzeti olvasóprogramot indítanak, ami élményalapon népszerűsíti az olvasást;
• a könyvpiacokat torzító szabályozásokat felülvizsgálják;
• a közmédiában megszüntetik „azt a pusztítást”, amiről az elmúlt másfél évtized szólt: a gyakorlattá váló hazugságot felszámolják
• a kulturális rendszerváltás első pillére a szakmai autonómia helyreállítása, a második az átlátható finanszírozás, a harmadik a társadalmi hozzáférés megerősítése, hogy ne legyen kizárólag a főváros vagy az elit ügye
• párbeszédet folytatnak a kulturális területek szereplőivel és csak ezután alakítanak ki új rendszereket
• ha kiderül, hogy áll a költségvetés, akkor lehet meghatározni, milyen vállalásokat tudnak tenni, főleg a közgyűjtemények és a színházi dolgozók béreinek rendezése terén
• a színházak finanszírozásának átalakításában többféle modell létezik, de nem szeretnének uniformizált rendszert, hanem egy, az adottságokhoz idomuló fenntartói modellt képzelnek el, a vegyes finanszírozást mindenesetre fenntarthatónak tartják

A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.