Tarr Zoltán: A magyar ember most újra úgy ismert a világban, mint egy szabadságszerető nép

„Egy hónapja élünk egy olyan szabad országban, ahol nemcsak a szél fúj és a nap süt, hanem olyan érzések is átsuhannak rajtunk olyan érzések, amiket eddig elnyomtunk” – ezt mondta negyedik, utolsó miniszterjelölti meghallgatásán Tarr Zoltán a Társadalmi Részvétel Bizottságában. Tarr Zoltán negyedik meghallgatására egyértelműen kiderült, hogy a minisztertársai közül ő vállalta fel talán a legerősebben azt a konfrontatív szerepet, amit Magyar Pétertől láthattunk az alakuló ülésen Sulyok Tamással szemben. Tarr Rétvári Bence és Hidvéghi Balázs felé fordulva keményen bírálta a Fidesz politikáját, a háborús propagandát és a csalásbarátnak nem nevezhető hozzáállást. Tarr azt is elmondta, hogy az államtitkárait pénteken jelenti majd be.

Tarr beszédében arra is kitért, hogy nehéz rangsorolni az elmúlt évek bűneit, de az egyik ilyen, hogy teljességgel megszűnt az emberek és a közélet, a politika közötti kapcsolat. „Tökéletesen elszakadt az április 12-én elűzött kormány azoktól az emberektől, akik felhatalmazták őket” – mondta. Tarr szerint megszűntek a párbeszédek terepei, tartalmi, érdemi hozzájárulás nem történt. Ez ahhoz vezetett, hogy „ez az ország bő tíz éve egy boldogtalan és elnyomott rendszerben leledzett”.

Elpusztítottakról, megnyomorítottakról is beszélt Tarr, akiket a rendszer saját javára nyomott el. Képmutatás, hamisan használt kifejezések, a polgárok és közösségek tönretétele: Tarr számára a legfájóbb az, amit a keresztény szóval csinált a magát kereszténynek nevező Fidesz-KDNP.

Társadalomtól a parlamentig

A talányos nevű Társadalmi Részvétel Bizottságot Magyar Péter korábbi magyarázata szerint azért hozták létre, hogy az előterjesztéseket becsatornázzák ide, és a társadalom bármely csoportja elmondhassa róluk a véleményét, azaz a társadalompolitikai ügyekben közvetlenebb kapcsolatot teremtsenek a parlament és az állampolgárok között. Dr. Jakab Zsuzsa tiszás képviselő, a bizottság elnöke is kihangsúlyozta, hogy ilyen bizottság eddig nem létezett, az állampolgárok, civilek közéleti tevékenysége kap most kiemelt szerepet.

Tarr azt mondta, bízik benne, hogy a következő percekben jó párbeszéd alakul ki köztük és ez folytatódik a jövőben is, hiszen Tarr szerint erről szól a bizottság: hogy közösen, együtt, vitákkal és párbeszédekkel dolgozzanak együtt.

A hétfős bizottság tiszás elnöke Jakab Zsuzsanna egészségügyi szakember, pedagógus–jogász, és tag benne Bódis Kriszta társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos is. A bizottság két alelnökét szintén a kormánypárt adta Lukács Gábor és Tompler Ildikó személyében, egyetlen ellenzéki tagja a mi hazánkos Szabadi István. A Fidesz Hidvéghi Balázs és Rétvári Bence fideszes képviselők is részt vettek az ülésen, valamint Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője – ők technikai okokból egyelőre csak hozzászólási joggal.

A magyar ember

Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy a párbeszédek megszűntek, helyette nem létező problémákkal foglalkozott az előző kormány, az életet befolyásoló kérdésekkel viszont nem: ilyen volt a gyermekvédelem, a nők megítélése, a családon belüli erőszak ügye. „A magyar ember most újra úgy ismert a világban, mint egy szabadságszerető nép” – mondta.

Arról is beszélt, hogy jó dolgokat is csinálhatott volna az előző kormány, de helyette „az volt a játék, hogy az emberek foglalkozzanak azzal, hogy élnek meg. Hogy hol lehet olcsón tejfölt venni.” A leendő miniszter szerint olyan rendszert épített ki a Fidesz, amiben az emberek a megélhetésükkel foglalkoztak, „ha elég ügyes vagy, akkor a hónap 3. hetében is marad pénzed” – mondta Tarr. Szerinte ezzel érte el a kormány, hogy a politikai lépésekre, a korrupcióra, a külföldi hitelekre ne figyeljenek az emberek. A társadalomnak viszont ebből lett elege. Annyira, hogy Tarr szerint a Tisza nem úgy indult, hogy „egy kollégiumi szobában laktunk”, hanem úgy, hogy ugyanaz volt az érdekük.

Az ‘56-osok örökösei vagyunk, mondta Tarr, ezért a magyar élni akar szabadon. Tarr szerint április 12-én a kormány azzal nem számolt, hogy az emberek gondolkoznak. Arról is beszélt, hogy fontosnak tartja Magyar Péter május 9-i bocsánatkérését a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól és azoktól is – civilektől, újságíróktól, bíróktól –, akiket elnyomott az előző rendszer.

A szombati kormányalakításra azt mondta, egy „szűkebb házibulit tartottak” utána a Kossuth téren, hogy megünnepeljék azt, ami sikerült, pedig elérhetetlennek tűnt. Ebből az örömből táplálkozva mennek tovább és dolgoznak, mondta. Tarr szerint a bizottság feladata az lesz, hogy kitalálják, hogyan jusson tovább a társadalmi párbeszéd az országgyűlés felé, hogy „ne alakulhasson ki többet, hogy egy politika a saját képére próbálja formálni az embereket”. Tarr szerint ezt sokan sokszor megpróbálták, sose jött be.

Az egyházak pénzt kaptak, cserébe csendben maradtak

Szeretnék, ha visszaállna a civil rendszer, „a civil szó szitokszóvá vált” Tarr szerint, ennek oka volt az is, hogy sok civilszervezet visszaélt. „Hogy minden civil bűnös és gonosz lenne”, kivéve azok, akik a Fideszhez közeliek. Tarr szerint nagyon fontos kérdés a civilek mellett az egyházakkal való párbeszéd is. Az egyházi finanszírozásnak Tarr szerint ára volt, mégpedig az, hogy csöndben kellett maradni. „Ha valaki nem tette, az büntetést kapott”

„Ez nem párbeszéd, ez diktatúra. Az egyházakkal való párbeszéd azt jelenti, hogy leülünk, hogy beszélgetünk”

Tarr szerint ilyen érdemben nem volt az előző 16 évben. A református egyházban püspökválasztás lesz ősszel, őt már most megkeresték, hogy mit gondol, mert ez így szokott lenni. Tarr azt mondta, ő jelezte az egyház felé, hogy már nem így van, nem a miniszter fogja ezt eldönteni: „értem, hogy ez volt a gyakorlat, de ezt tiszteletben nem fogom tartani”. Tarr azt is mondta, az egyházaknak is újra kell tanulnia az önállóságot, mert nem kívánják korlátozni a finanszírozásokat. Az egyedi támogatásokat viszont át fogják vizsgálni. Tarr szerint a társadalmi részvétel csatornáit, kereteit létre kell hozni, hogy érdemi párbeszéd jöjjön, mert mindenhol ezzel lehet érdemben haladni.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője örömmel fogadta, hogy a bizottság megalakult, azt kérdezte, bevonják-e a civilszervezeteket megfigyelőként a bizottsági ülésekre, lesz-e elkülönített keret számukra, illetve hogyan valósítja meg a Tisza, hogy ezek a pénzek ne pártpolitikai alapon, hanem objektív szempontok alapján legyenek kiosztva. Virágh Gabriella a tiszától pedig azt kérdezte, mit gondol a miniszter arról, hogy a társadalmi egyeztetés lassítja a folyamatokat.

A politikamentességre Tarr azt mondta, valódi és nagyobb civilrészvételt szeretnének a Nemzeti Együttműködési Alapban. Átláthatóságot ígért, illetve azt, hogy meg fognak válni az álcivilektől: hogy ez milyen formában valósul meg, arról Tarr szerint ebben a bizottságban kell majd beszélgetni. „A politikai befolyás alapú döntéshozást biztos, hogy fel kell számolni”. A NEA működését is át fogják vizsgálni, mondta Tarr, évekre visszamenően. Támogatta a civilek részvételének felvetését is, nyitott a megoldásokra.

Kiemelte, hogy sok ingatlan került ki oligarchákhoz az állami portfólióból, „szívesebben látnánk, ha ezek az ingatlanok a közösségi felhasználást tudnák támogatni”. A leendő miniszter szerint a társadalmi egyeztetésre nem lehet pár órákat adni, kell időt adni annak, hogy érdemi párbeszéd legyen.

Tatárjárás vagy sem?

Hidvéghi Balázs fideszes képviselő reagált az ellenzék oldaláról elsőként, azt mondta, vége van a kampánynak, „amit Öntől hallottam, mintha kampánybeszéd lett volna”. Hidvéghi azt állította, kiélezett viták voltak a kampányban, most lépjenek túl rajta. Hidvéghi felidézte, hogy Tarr hétfőn azt mondta, az elmúlt 16 év több kárt okozott, mint a tatárjárás. Hidvéghi szerint Tarrt „elragadta a hév”, a fideszes politikus szerint „ezen túl kell lépni”. Hidvéghi ezután ecsetelte, hogy szerinte a Tisza támad. Erre a leendő miniszter előtt Bódis Kriszta reagált felszólalásában: „Az nem kampánybeszéd, amikor látleletet adunk az elmúlt időszakról” – mondta a képviselő, aki szerint a társadalom hatalmas sebeket szenvedett. Bódis ezután Tarr minisztériumának komplexitásáról és szerepéről kérdezett.

Tarr erre azt először azt mondta, látszik, hogy jókat fognak beszélgetni, mert a bizottság tagjai között vannak politikusok, akik jól tudnak csúsztatni, meg olyanok is, akik valóban érdeklődnek. A leendő miniszter szerint Hidvéghi súlyos tévedésben van, ha azt hiszi, hogy ez a kampány része: „az, hogy egy tévéstúdiót Önök berendeznek úgy, mintha egy permanens háborúban lenne az ország, ez valóban durva”. Tarr azt mondta, benne nem harag és düh van, hanem elképesztő keserűség: „amit Önök tettek ezzel az országgal, ahhoz képest a tatárjárás egy laza hétvégi program”. Tarr elismételte, hogy a Fidesz tönkretette a gyermekvédelmet, gyűlöletet és félelmet keltett, az ő választókerületében is volt olyan idős nő, aki a háborútól félve vetett véget az életének.

„Nem egy kormányváltás van, hogy szerbusz, kérlek, jó munkát. Önök tönkretették ezt az országot, az embereket, a közösségeket, a családokat. Hányszor fordult fel a gyomrom a repülőtéren, amikor megláttam a családbarát plakátot”.

– mondta Tarr, mire a fideszes képviselők megkérdezték, hogy miért. Tarr azt mondta, azért, mert ez nem volt igaz. A politika családokat szakított szét, mire Rétvári Bence azt mondta, hogy „Magyar Péter”. A leendő miniszter erre jelezte, hogy nem Magyar Péter volt ez, hanem ők. A tatárjárást mások csinálták, ezt ráadásul „Önök csinálták, Önök, akikkel együtt élünk”. Tarr azt mondta, rengeteg olyan vezető volt, aki politikai okokból került bizonyos hivatalok élére, és most vették észre, hogy el kéne látniuk a feladatukat. Az ország békességéhez kell, hogy azok lemondjanak, akik nem szakmai, hanem politikai alapon kerültek oda, mert Tarr szerint ez nem fér bele. Ők nem fogják a Fidesz-KDNP által kiépített utat követni.

Fidesz vs. Tisza

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője visszautasította Tarr megjegyzését a Fideszre és a KDNP-re is. Rétvári arról kérdezte, hogy miért nem Rubovszky Rita lett a Tisza oktatásügyi minisztere? Ezután az egyházi finanszírozásról, az egyházi intézményekről kérdezte Tarrt, hogy hogyan folytatják. Rétvári elismételte a KDNP azon kérdéseit, amely már kedden Kátai-Német Vilmos meghallgatásán is felmerült: az abortusz kérdése, az úgynevezett genderpolitika, a biológiai nem kérdése.

Tarr erre azt mondta, Rubovszky Rita nem volt miniszterjelölt, a sajtó érthetően szerette volna megtudni, kik lesznek a miniszterek. A leendő miniszter Rétvárinak reagálva azt is mondta, hogy ők nem fognak megszorításokat bevezetni. Tarr azt is mondta, megérti, hogy az egyházak tartanak a Tiszától, mert „amit Önök elvittek nekik, ahhoz képest az Armageddon semmi”. Tarr kiemelte: semmi nem igaz abból, amit a KDNP és a Fidesz híresztelt a Tisza és az egyház kapcsolatáról. Az intézmények finanszírozása nem fog változni, a kapcsolat megmarad, de az állam lesz felelős a közfeladatok ellátásáért, az állam kötelessége lesz a feladatot ellátni, hogy a felekezetek ne akaratuk ellenére kapjanak intézményeket. „Ha ez nem így lenne, olyanok lennénk, mint Önök voltak, ezt szeretnénk elkerülni”. Arra, hogyan áll az egyház a rendszerváltás lehetőségeihez a magyar egyház, ebben a cikkben írtunk hosszan.

Rétvári kérdésére Tarr azt mondta, „mi nem úgy gondolkodunk, hogy aki nincs velünk, az nincs”, a fontos kérdéseket pedig társadalmi egyeztetésre fogják bocsátani. A leendő miniszter szerint ők nem fognak kategorizálni, „mint Önök, hogy vannak a nemzetiek, meg az országot lebontók, akik Önök szerint mi vagyunk”. Tarr azt mondta, nem gondolja a Fidesz-KDNP szavazóiról, hogy ők ne az ország javát akarnák. Tarr kizártnak tartja, hogy létezik olyan ember, aki gyűlöletben akar élni, „ebből az Önök szavazók közül is sokaknak elege lett”. A leendő miniszter szerint a Fidesz-KDNP fél az emberekkel találkozni, a Tisza viszont pont ezt szeretné. Hat tiszás igennel és egy mi hazánkos nemmel végül támogatta a bizottság Tarr miniszteri jelöltségét.

A leendő miniszter korábban azt mondta, a civilek a társadalom immunrendszere, nem pedig ellenségei, ezért partnerként tekintenek majd rájuk, céljuk pedig a társadalom sebeinek begyógyítása és a megosztottság felszámolása. Bódis Kriszta a parlament szombati alakuló ülésén arról beszélt a sajtónak, hogy a társadalompolitika középpontjában az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a gyermekvédelem áll majd, mivel a szegénység felszámolása az oktatáson múlik elsősorban.

Tarr Zoltán minisztériumához olyan területek tartoznak majd, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek, valamint a határon túliak helyzete, ennek megfelelően hétfőn már két alkalommal, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában és a Magyarságpolitikai Bizottságban is meghallgatták, majd kedd reggel a Művelődési Bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt.