Lőrincz Viktória: Budapestet nem lehet fejlesztési ellenfélként kezelni, a vidék ezután nem mellékes ügy lesz

„Somogyországból érkezem, nem elméletből, hanem tapasztalatból ismerem a vidéket” – mondta a Vidék- és Településfejlesztési Bizottságban tartott keddi miniszteri meghallgatásán Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány leendő vidék- és településfejlesztési minisztere. Azt is mondta: tudja, milyen, amikor egy kistelepülésen bezár az iskola és a posta, amikor a fiatalok elmennek, és az idősek maradnak, ilyenkor szétesnek a közösségek.

Szerinte a vidék nem csak probléma, lehet megoldás is. Közös érdek a vidék megerősítése, mert a magyar vidék ügye egyben az ország sorsát is jelenti. Egy ország állapotát jól mutatja, hogy milyen állapotban vannak a közszolgáltatások és az önkormányzatok. Súlyos személyi és szerkezeti problémák vannak ezeken a területeken. Valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, nem szükségtelen látványberuházásokra, egyszeri támogatáscsomagokra.

Ezután azzal folytatta, hogy a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság finanszírozásával. Innováció, alkalmazkodás, lakhatás, digitalizáció, közös döntéshozatal – sorolta, hogy miről szól a valódi vidékpolitika. Kulcsminisztériumnak nevezte a tárcáját, mert sok területet fog össze.

Lőrincz Viktória szerint fontos cél lesz a város és a vidék közötti együttműködés helyreállítása. Budapestet nem lehet fejlesztési ellenfélként kezelni, mert az ország gazdasági motorja és nemzetközi arca. Budapest-törvényre van szükség, ami világos finanszírozást, feladatköröket és partnerséget teremtene. „Erős vidék nélkül nincs fenntartható város” – mondta.

Az elmúlt években sok önkormányzat érezhette, hogy sorsának nem alakítója, csak végrehajtója, pályáznak, de nem döntenek. Ezen változtatniuk kell, világos finanszírozási rendszerre lesz szükség. Nem lehet egy országot úgy fejleszteni, hogy a települések fele bizalmatlan saját kormányával szemben. Felül akarják vizsgálni az önkormányzatoktól elvont feladatköröket és intézményrendszert.

A kistelepülések fejlesztésében nem a digitalizáció, hanem az innováció és a helyi együttműködés lesz a kulcs. A miniszterjelölt szerint az Okosfalu program a következő évek zászlóshajó projektje lehet, mert valódi helyi autonómiát adhat. 2028 után az uniós költségvetési ciklusban az Okosfalu program a helyi fejlesztéspolitika egyik alapja lesz. Beszélt a Szent István programról is, amiben évente 10 falu 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kap, aminek sorsáról a helyi közösségek döntenek majd. A Herman Ottó Intézet lesz a vidékfejlesztés egyik kulcsintézménye.

Lőrincz Viktória előadása után a bizottság tagjai kérdezhettek tőle. Göröghné Bocskai Éva, a bizottság tiszás alelnök azt kérdezte, hogy egy falu vagy egy polgármester miben fogja érezni a kormány megváltozott vidékpolitikáját. Lőrincz Viktória szerint a vidék ezután nem mellékes ügy lesz, eddig csak agrárpolitika egyik fejezete volt.

Gyopáros Alpár (Fidesz) arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy honnan lesz pénz a Tisza programjában megjelölt célokra, ezek költségeit 600-700 milliárdra becsülte. Lesz-e valamiféle kontroll a Szent István tervnél? – kérdezte még. Például a propagandára költött milliárdokat oda lehet adni a vidék fejlesztésére, és máris lesz elég pénz, mondta Lőrincz Viktória. A jó programokat meg akarják tartani, de előbb felül akarják vizsgálni ezeket. Hisz a vidéki emberek bölcsességében, hogy nem felesleges presztízsberuházásokra költik majd a Szent István programban biztosított forrásokat, hanem mondjuk bölcsődére vagy szolgálati lakásokra. Folytatni fogják a bölcsődék fejlesztését, válaszolt a fideszes Koncz Zsófiának, aki tanácskozási joggal vett részt a bizottság ülésen. Hogy mi lesz a falusi csokkal, az a szociális tárcához tartozik, így erre nem tudott válaszolni.

Helyes dolog volt a térségi gondolkodás a Versenyképes Járások programban, de ennek a működését is át kell vizsgálniuk, mert sok esetben politikai szempontok erősebbek voltak a szakmai megfontolásoknál. A Balaton nem egy turisztikai termék, hanem egy nemzeti ügy, mondta a tiszás Balatincz Péter ajkai képviselőre reagálva. Nem az a lényeg, hogy hány vendégéjszakák töltenek ott a turisták, hanem hogy milyen az ott élők életminősége. A fenntartható turimusban hisz, olyan fejlesztéseket szeretne, amik nem csak a nyári szezonra koncentrálnak. Balatincz arról beszélt, hogy nyáron ugyan pörög a turizmus a Balatonnál, közben a térség kistelepülései szenvednek. Elöregednek, a fiatalok nem tudnak beköltözni, nincs elég iskola, sorolta a problémákat.

A bizottság 6 igen, nem nélkül és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória miniszteri kinevezését. A fideszes Gyopáros Alpár és Tilki Attila tartózkodott a szavazásnál.

Kaposvári ügyvédjelöltből miniszter

A 44 éves Lőrincz Viktoria Kaposváron született, ott is járt középiskolába, a diplomáját viszont már Pécsen szerezte. „Egy egyszerű, szegény családból származom, ahonnan a tisztességet és a becsületet hozom útravalóként” – mondta magáról a képviselőjelölti bemutatkozó videójában. A képviselőjelöltségig egy kaposvári ügyvédi irodánál dolgozott ügyvédjelöltként, jogi végzettsége mellett pénzügyi végzettséggel is rendelkezik. Volt némi politikai tapasztalata is: 2024-ben a Kaposvártól 25 kilométerre található, Somogy vármegyei Kadarkúton választották meg önkormányzati képviselőnek. Az április 12-i választáson a kaposvári székhelyű Somogy 1-es választókerületben indult, 57 százalékos eredménnyel győzte le a fideszes Gelencsér Attilát.

„Kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi”, de méltatta önkormányzati és jogi tapasztalatait is, szerinte ezek miatt méltóképpen tudja majd vezetni „ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot” – Magyar Péter ezekkel a szavakkal jellemezte Lőrincz Viktóriát, amikor bejelentette jelölését. A leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a Tisza-kormány egy új, működő Magyarországot fog építeni, ahol a vidék többé nem a leszakadás, hanem „az ország felemelkedésének valódi motorja” lesz. „Végre megadjuk a vidéki településeken élőknek azt a tiszteletet és támogatást, ami a közös hazánk újjáépítéséhez elengedhetetlen” – ígérte.

Kedden feláll az új kormány

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása kedden reggel 8 órakor folytatódott. A meghallgatások általában úgy néznek ki, hogy a miniszterjelöltek először elmondják az adott területre vonatkozó terveiket, majd a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel nekik, és ezekre több körben válaszolnak. A minisztereket a miniszterelnök jelölte, a bizottságok meghallgatják őket, majd elmondják a parlamentnek kedden, hogy támogatják vagy nem támogatják a megválasztásukat. Azt, hogy a hétfői meghallgatásokon milyen ígéretek hangzottak el a leendő miniszterektől, ebben a cikkben foglaltuk össze.

A bizottsági meghallgatások után 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök és a leendő miniszterek Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz mennek a Sándor-palotába, ahol az államfő a 16 minisztert hivatalosan is kinevezi. 16 órakor aztán már ismét a Parlamentben lesznek a Tisza miniszterei, képviselői és persze a miniszterelnök, kezdődik ugyanis az Országgyűlés plenáris ülése. Itt a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter bemutatja kormánya minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket. Éjfél után az új kormány hivatalosan is hivatalba lép, azaz a szerdát már a Magyar-kormány alatt kezdi meg Magyarország. Magyar hétfőn este arról is beszélt, hogy szerdán a tervek szerint már ülésezik is a kormány, de erről egyelőre annyit tudni, hogy nem Budapesten lesz.