Cikkünk folyamatosan frissül!
„Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére” – ehhez hasonló erős mondatokkal tűzdelte beszédét Tarr Zoltán a Művelődési Bizottság tizenegy fős parlamenti bizottsága előtt, és azt mondta: „mi kultúrbékét szeretnénk vívni, nem kultúrharcot”. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ülést a Tisza-teremben rendezik, és köszöntötte a sajtót is „az egy hónapja szabad Magyarországon”, ahol jó érzés mosolygós emberekkel találkozni az utcán. Majd lényegében egy kemény vádbeszédet mondott az Orbán-rendszerrel szemben. Tarr ezúttal sem jelentett be államtitkárt.
Az ülés elején a bizottság elnöke, Szentkirályi Alexandra köszöntötte a résztvevőket, azzal indított, hogy az előző napon már találkoztak a bizottsággal egy jó hangulatú, konstruktív beszélgetésen, reméli, ennek szellemében dolgoznak majd.
Tarr Zoltán a beszédét azzal kezdte, hogy a sajtó több mint tíz évig nem tudott szabadon mozogni a Parlamentben, most ez változott, és most valódi kérdésekkel találkozhatunk az épületben. A változás látványos, de még fontosabb szerinte, hogy ez az új szabadság átélhető, ami azonban nehezen szavakba önthető, viszont „dallamokba, írásokba önthető”, mondta Tarr, és szerinte a kultúra az, a terep amely megmutatja, hogyan érezzük magunkat. „A kultúra eddig lehetőséget adott, hogy a frusztrációinknak hangot adjon” – fogalmazott. Ez ugyanis az a közeg, amelyben egy ország önmagáról gondolkodik, vitázik. Emiatt a kulturális kormányzás sem pusztán az intézmények működtetését jelenti, mivel ez a társadalmi kohézió és a közös gondolkodás terepe.
Az előző kormányzat viszont az ideológiai reprezentáció terepeként és a gazdasági zsákmányszerzés eszközeként kezelte, és a sokszínűség helyére a kultúrharcos logika került – innen pedig tíz percen át sorolta az Orbán-kormány bűneit.
Tarr szerint a pusztítás a 2010-es Médiatörvénnyel indult, ami ideológiai vezetés alá kényszerítette a közmédiát, majd a „kvázi magánmédiát is”, aztán jött a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) létrehozása, szóval mindaz, ami a „kiszorítósdihoz vezetett”. Tarr azt mondta: a kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak, a közönségnek, és ekkor jegyezte meg: ők kultúrbékét és nem kultúrharcot szeretnének vívni.
A leendő kulturális miniszer ezután hosszan sorolta azokat a példákat, amelyek az előző kormányzat alatt történtek:
- politikai irányítás alá vonták a kulturális intézményeket;
- lojalitási és ideológiai szempontok vezérelték;
- átgondolatlanul vontak össze intézményeket;
- több múzeumot évekre bezártak;
- a kulturális javakat elherdálták, elajándékoztak műkincseket, és úgy bántak a műtárgyakkal, mintha a sajátjaik lennének;
- a műemlékvédelem terepén történt az egyik legnagyobb pusztítás, ahol a gazdasági érdekek kerültek előtérbe, lerombolták például a Magyar Rádió értékes épületét és a Pagodát.
Kitért a kultúra jelenlegi legforróbb témájára, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) botrányára is. Tarr szerint az NKA átláthatatlanná vált és politikai befolyásolás alá került, a 17 milliárdos keret költései pedig külön kivizsgálást igényelnek. Mindez viszont csak a jéghegy csúcsát jelenti. Azt mondta, kiszámíthatatlanná tették a filmipart, sok alkotó kiszorult a filmkészítés lehetőségeiből, a rendszer kurzusfilmeket finanszírozott, amelyek akkor is kevés nézőt vonzottak, ha a fizettek érte nekik, miközben független produkciók nemzetközi díjakat zsebeltek be.
A színházi szakmát kettészakították, a vezetői kinevezések itt is átpolitizálódtak, és megrongálták a művészeti oktatást – és itt szerinte nemcsak az SZFE-re kell gondolni.
Tarr Zoltán minisztériumához a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek területei tartoznak majd, illetve a határon túliak helyzete, ennek megfelelően hétfőn már két alkalommal, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában és a Magyarságpolitikai Bizottságban meghallgatták, kedden pedig ez a Művelődési mellett a Társadalmi Részvétel Bizottságával folytatódik.
A Művelődési Bizottság egyike annak az öt bizottságnak, amelynek elnökét az ellenzék legnagyobb pártja, a Fidesz–KDNP adja: a testületet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz korábbi főpolgármester-jelöltje és korábbi fővárosi frakcióvezetője vezeti. A Tisza Párt pedig három, a művészi pályáról érkező képviselőjét is a bizottságba delegálta: Radnai Márk egykori színész-rendező, Rost Andrea operaénekes és a Csézy néven ismert énekesnő, Csézi Erzsébet is a kultúra ügyével foglalkozó bizottság tagja. És itt ül a távozó drogügyi kormánybiztos, Horváth László is, aki az utolsó pillanatban került be a parlamentbe, miután az olimpia bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán lemondott a fideszes mandátumáról.
Az 54 éves Tarr Zoltán a Tisza egyik alelnöke, eddig a párt európai parlamenti delegációját vezette. Ha megválasztják, Balog Zoltán után ő lesz a második kultúráért felelős miniszter, aki a rendszerváltás óta egykori református lelkészi végzettséggel vezeti a tárcát. Tarr volt viszont az egyik első olyan egyházi személy, aki kritizálta Balogot, a Dunamelléki Egyházkerület vezetőjét a kegyelmi ügy miatti feltételezett érintettségéért. Tarr korábban ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott, majd mikor 2024 áprilisában felszólalt Magyar Péter mellett, kirúgták a munkahelyéről.
Korábban a leendő miniszter egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a kultúrában véget vetnek annak a korszaknak, ahol „az állami támogatás mércéje a politikai lojalitás”, és ahol „az állam feladata nem az ízlésdiktatúra, hanem a zavartalan alkotómunka feltételeinek megteremtése”. Ennek megfelelően kiszámítható finanszírozást ígért a színház-, tánc- és zeneművészeti szcénának, valamint teljes szakmai függetlenséget garantált a kőszínházaknak és a független társulatoknak. Egy „kulturális ökoszisztémát” szeretne megvalósítani, amely büszkén ápolja a nemzeti hagyományokat, mégis minden támogatást megad a modern és kortárs művészetek kiteljesedéséhez.
Magyar Péter kormányában tizenhat minisztérium lesz, hétfőn tizenegy bizottsági meghallgatás zajlott le a Parlamentben, keddre maradt még öt miniszter és (Tarr duplája miatt) hat meghallgatás. Délután 16 órától pedig ülésezik az Országgyűlés, ahol a miniszterek leteszik az esküjüket, éjféltől pedig hivatalba lép az új magyar kormány.
