Tarr Zoltán két éve még a munkahelyét is feláldozta Magyar Péterért

Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke és európai parlamenti delegációvezetője lesz a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vezetője – jelentette be Magyar Péter kedden a Facebook-oldalán.

Bár a konkrét minisztérium felépítéséről, feladatköreiről még keveset lehet tudni, Tarr Zoltán felkérése nem volt akkora meglepetés. A politikus szinte a legelejétől meghatározó tagja a Tiszának. Magyar Péter bizalma felé abból is látszik, hogy számos pozíció birtokosa: egyrészt a párt alelnöke, másrészt európai parlamenti képviselője. Az európai uniós munkáját most az Országgyűlésre cseréli, ugyanis Budapest 16-os számú választókerületében a szavazatok 59,52 százalékát megszerezve bejutott a Parlamentbe. És mint kedden kiderült: a kormányban immáron miniszteri pozíciója is lesz.

Civil szervezetek támogatásával is foglalkozott

Tarr Zoltán 54 éves, nős, három gyerek édesapja, református lelkész. A felesége, Jékely Berta a Lázár János-vezette Építési és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője volt, majd mikor kiderült, hogy néha lájkolja a férje Facebook-bejegyzéseit, 2024-ben, húszéves jogviszony után elbocsátották.

Tarr Zoltán a budapesti Eötvös József Gimnáziumba járt 1986 és 1990 között. Majd 1990 és 1997 között a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult, és közben a Princeton teológiai szemináriumán is részt vett. Református lelkészként végzett, később ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott.

1996-2003 között a magyarországi Református Egyház Ifjúsági koordinátora, egyetemi lelkésze, docense volt. 2003-2015 között a Magyarországi Református Egyház főtitkára lett, majd kicsit visszább vonult az egyházi munkáitól és vezető szerepet töltött be több cégben is: dolgozott önálló vállalkozási tanácsadóként, volt termékfejlesztési vezető, a Quinto Solutions Kft. ügyvezetője, a Cubilog Kft. termék- és vállalkozásfejlesztési vezetője és a Neumann Nonprofit Kft. vezető tanácsadója egészen 2024 áprilisáig.

Tarr Zoltán 2024. áprilisában, a Kossuth téren rendezett tüntetésen tűnt fel először Magyar Péter mellett. A volt református lelkész, zsinati tanácsos beszélt a kegyelmi ügyről és Balog Zoltán református püspökről is. Elfogadhatatlannak nevezte, amit Balog tett, és az is, ahogy az ügy kirobbanása óta viselkedett. „Mi, reformátusok, meg fogjuk oldani a Balog-ügyet” – jelentette ki akkor. A felszólalása miatt kirúgták állami munkahelyéről.

Magyar Péter az ügy után felajánlott egy helyet Tarrnak a pártja EP-listáján, így végül a 2024-es európai parlamenti választáson a Tisztelet és Szabadság Párt listájának harmadik helyén szerepelt, és mandátumot nyert az Európai Parlamentbe. 2024. július 22-én a Tisza tisztújító közgyűlésén a párt egyik alelnökévé választották, mint a szervezet európai parlamenti delegációjának vezetőjét. Majd a Tisza országgyűlési képviselője is lett Soroksáron (Budapest 16. választókerület), miután megnyerte a jelöltválasztás második fordulóját. Tarr a szavazatok 54,1 százalékát szerezte meg, míg a másik tiszás induló, Kiss Máté jogász, közbeszerzési szakértő és önkormányzati tanácsadó 45,9 százalékot kapott.

Az első forduló nagy meglepetést hozott ebben a körzetben, mert az országosan is ismert Tarr Zoltán csak második helyen jutott tovább: Kiss Máté az összpontszám 39 százalékát szerezte meg, szemben Tarr 37 százalékával.

A Tisza oldalán az országgyűlési választás előtt azt írta róla: eddigi pályáját az egyeztetés kultúrája, a részvételi döntéshozás iránti elkötelezettség és az átlátható működés iránti igény kísérte végig. Olyan közéletet szeretne erősíteni, amelyben a döntések nem fölülről érkeznek, hanem a helyiek valós tapasztalatain alapulnak.

Kiemelten fontosnak tartja a közösségek békéjének helyreállítását, mert szerinte csak akkor lehet építkezni, ha lebontják azokat a falakat, amelyeket az elmúlt évtizedek politikája emelt. Emellett fontosnak tartja a választókerület úthálózatának fejlesztését és a közlekedéssel összefüggő problémák hosszú távú rendezését. Harmadik törekvése, hogy az önkormányzatokkal és civil közösségekkel való együttműködés megerősítésével valódi, fenntartható fejlesztési irányok születhessenek a térségben.

„Nincs bennünk a Fideszre jellemző pökhendiség és kioktatni vágyás”

A kormánypropaganda többször is támadta a politikust. Nem Tarr Zoltán volt az első és egyetlen, akit támadtak, de amíg a kampányban Kollár Kinga felkapott megszólalásaira alig emlékezett bárki, Ruszin-Szendi Romulusz fegyverhordása sem volt sokáig téma, addig Tarr mondatát többször is újra elővették a kormánymédiában.

A biztosítékot a következő mondat verte ki: „Ezért mondjuk ezt nagyon határozottan: nagyon sok mindent lehet és kellene, de választást kell nyerni és utána mindent lehet.” Ezt a politikus egy videóban mondta, ami az etyeki Tisza Sziget találkozóján készült. Tarr itt éppen a Fidesz–KDNP egykulcsos adózási rendszerének hatékonyságáról elmélkedett, és arról, hogy ha kormányváltás lesz, erről a rendszerről beszélni kell, de majd akkor, ha a választást megnyerték, mert addig felesleges. Tarr utólag azt mondta, kiforgatták a szavait, „politikai értelemben” pedig nem volt szerencsés, amit mondott.

A Facebookon is aktív politikus politikai törekvéseiről is gyakran osztott meg posztokat. Szerinte a fő különbség a Fidesz és a Tisza Párt között az, hogy Magyar Péterék nem Európa megmondóemberei akarnak lenni, hanem értékes és együttműködő partnerek. „Ez egy óriási különbség. Nincs bennünk a Fideszre jellemző pökhendiség és kioktatni vágyás.”

Az EP-ben zászlajára tűzte az Erasmus+ pályázatok sorsát. Azt ígérte, hogy Országgyűlésben azért fog dolgozni, hogy megszülessenek a valódi törvényi változások. „Vissza kell állítani a magyar egyetemek autonómiáját, ki kell vezetni a politikai megbízottakat a kuratóriumokból, és meg kell felelni az uniós elvárásoknak, hogy a magyar egyetemisták és egyetemek újra teljes jogú tagjai lehessenek az európai és globális felsőoktatási közösségnek.”

Kiemelte az akadémiai szabadságot. Szerinte a magyar tudományos életet vissza kell kapcsolni az európai vérkeringésbe. Törvényi garanciákat kell teremteniük a kutatóintézetek és az egyetemek függetlenségére. „Nem engedhetjük, hogy a magyar tehetségek külföldre kényszerüljenek csak azért, mert itthon a politika mondja meg, mit és hogyan lehet kutatni. A tudomány a nemzeté, nem a hatalomé.”

Magyar keddi bejelentésével így már közel teljes a Tisza-kormány minisztereinek tizenhatos listája, amely tehát jelenleg így néz ki:

• működő és Emberséges Magyarország program összeállításáért felelős miniszter: Tanács Zoltán
• gyermek- és oktatásügyi miniszter: Lannert Judit;
• közlekedési és beruházási miniszter: Vitézy Dávid;
• pénzügyminiszter: Kármán András;
• szociális- és Családügyi Minisztérium: dr. Kátai-Németh Vilmos;
• gazdasági és energetikai miniszter: Kapitány István;
• külügyminiszter: Orbán Anita;
• egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt,
• honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz;
• élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László;
• agrár- és élelmiszer-miniszter: Bóna Szabolcs;
• terület- és vidékfejlesztési minisztérium: Lőrincz Viktória;
• Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ruff Bálint.