A tábornok, akiből honvédelmi miniszter alakú lőlap lett

„A furcsa nevű gyerekre mindenki felkapja a fejét. Amúgy olvasom én is a nevemet kritizáló kommenteket, de azt mondom, ameddig csak a nevemet támadják, addig nincs okom aggódni” – mondta 2021 júniusában Ruszin-Szendi Romulusz a Magyar Nemzetnek, amikor kinevezték a Magyar Honvédség parancsnokának. Miután 2025. február 15-én felszólalt a Tisza Párt kongresszusán, már nem a neve miatt támadta a kormánypárti média. Az április 12-i választáson kétharmados felhatalmazást szerzett Tisza Párt politikusai közül csak Magyar Pétert érte több személyes támadás a propagandában, ahol a zsírleszívásától kezdve a tükrökkel felszerelt hálószobáján és biliárdasztalán át cizellálatlan stílusáig érték a támadások. Oly kedvelt céltáblájává vált a kormánypárti nyilvánosságnak, hogy a választási kampány utolsó heteire hátrébb is vonták, a Tisza inkább más vezetőit tolta az előtérbe.

Az 1973-ban Miskolcon született, de Edelényben felnőtt Ruszin-Szendi a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tüzértisztként és földmérő mérnökként végzett 1995-ben. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2003-ban katonai vezető mesterdiplomát, 2010-ben a hadtudomány doktora fokozatot, majd 2014-ben az Egyesült Államokban stratégiai tudományok mestere címet szerzett.

Katonai pályafutása során különféle tiszti beosztásokban szolgált Tapolcán, Székesfehérváron, Pécsen, Tatán, Szolnokon, utóbbi városban a különleges műveleti zászlóaljnál, majd a könnyű vegyes zászlóaljnál. Már parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-missziókban, ezután a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén dolgozott, majd a debreceni lövészdandár parancsnoka volt.

2019 tavaszától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének a távozó Korom Ferenc után. Orbán Viktor akkor állítólag azt várta tőle, hogy fiatalok tízezreit nyerje meg a hadseregnek, képezze ki és készítse fel őket katonának. A Honvédelmi Minisztérium ekkor azt kommunikálta, hogy a személyi állományra, a katonákra, az egyéni felszerelésre, a korszerű és komfortos infrastruktúra megteremtésére koncentrálnának.

Ruszin-Szendi parancsnoki ténykedését egyből ellentmondásos intézkedéssel kezdte. Felfüggesztett egy magas rangú katonatiszt ellen indult méltatlansági eljárást, pedig a tisztet többek között azzal vádolták, hogy rendszeresen szexuális aktusra kényszerítette több beosztottját is.

Ruszin-Szendi felbukkanása a Tisza Párt kongresszusán ellenzéki körökben sem aratott tetszést. Hadházy Ákos parlamenti képviselő egyből jelezte, hogy az alapján, amit Ruszin-Szendiről a nyilvánosságban tudni lehet, neki egy normális országban azonnal le kellene mondani, és a közelébe sem kerülhetne a politikának. Szemére vetette, hogy 2019-től államtitkárként dolgozott a kormányban, parancsnoksága idején zajlottak a Hadházy szerint átláthatatlan fegyverbeszerzések, politikai tisztogatás zajlott a hadseregben, luxuskörülmények között utazgatott és még elbocsátása után is az orosz háborús narratívát erősítő kijelentéseket tett.

Ruszin-Szendi a Honvédség parancsnokaként a kormányzati irányvonalnak megfelelően úgy vélekedett, hogy „ez nem a mi háborúnk, nekünk ebből ki kell maradni”. Felmentése után, bár több diplomáciai posztra is felmerült a neve, a diplomata karrier nem jött össze. Ezután egyre gyakrabban tűnt fel katonai szakértőként a jobboldali nyilvánosságban. A parancsnoki posztról történt leváltása után is tartotta magát a fideszes narratívához, hogy bár Oroszország az agresszor, az ukrajnai háborút a Nyugat provokálta ki. „Tetszik, nem tetszik, Oroszország nem érezte magát biztonságban” – mondta.

Ruszin támogatta a kormány fegyverbeszerzéseit is, és valóban asszisztált a hivatalosan fiatalításként leírt folyamathoz, amiben tisztek sorát nyugdíjazták a hadseregből, és amire Hadházy tisztogatásként hivatkozott. 2023 áprilisában váratlanul mégis felmentették a posztjáról, ennek okát nem részletezték. A minisztérium ekkor csak annyit írt, hogy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. Parancsnoki tisztségéből való felmentésének napján az Átlátszón egy cikk jelent meg arról, hogy Ukrajnába tartó katonai gépeket videóztak le a győri reptéren. Sokak szerint Ruszin-Szendi annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez addig ő maga is asszisztált.

Miután a Tisza oldalán tűnt fel, 2025-ben össztűz zúdult rá a propagandamédiából. A kormányközeli sajtóban az első támadást az Index indította ellene, azzal vádolva, hogy a tábornok százmilliókért építtetett magának szolgálati villát. Ruszin-Szendi azonnal tagadott. Néhány hónappal később a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentést adott ki a villáról, állítván, hogy a 235 millió forintért vásárolt dunakeszi ingatlanon Ruszin-Szendi igényeire további 652,5 millió forint értékben hajtottak végre beruházásokat.

Prémium magaságyásról, jakuzziról, egyedi belső szaunáról, négymillió forintos billiárdasztalról, kétmilliós franciaágyakról és masszázsfotelről írtak. A Tisza Párt ezt azzal hárította el, hogy Ruszin-Szendi nem tudott a felújítás költségeiről. A Kehi jelentésében valóban nem tesz említést Ruszin-Szendi jogi felelősségéről. A Kehi- dokumentumban annyi olvasható, hogy „a rendelkezésre álló adatok szerint az ingatlanba kerülő berendezési tárgyakra vonatkozó igényeket a volt vezérkari főnök és felesége fogalmazta meg”, ennél erősebb állítás nem hangzik el Ruszin-Szendi felelősségéről.

Az ingatlan megvételét és felújítását a HM EI Zrt. végezte, a felújításról a végső döntést vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának, vagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának, vagy pedig a HM EI Zrt. igazgatóságának kellett meghoznia.

A Kehi egy másik vizsgálata szerint a vezérkari főnök törvénytelenül, közpénzen végzett zsírleszívást. A vádat eredetileg a Bors fogalmazta meg. Ruszin-Szendi eredetileg az egészet tagadta, karaktergyilkosságnak nevezte, végül azt mondta, hogy csak rá és az orvosára tartozik, hogy milyen beavatkozást végeztek rajta.

Közben 2022 nyarán, még a Honvédség parancsnokaként titokban Ukrajnába látogatott, amit az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka, Valerij Zsaluzsnij egyértelműen annak jeleként értékelt, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja. Ez a látogatása aztán visszatérő eleme lett a Fidesz kampányának, jól illeszthető volt a háborús riogatás narratívájába, hogy a Tisza Párt leendő honvédelmi minisztere Ukrajna barátja. Ezt erősítendő Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2025 márciusában vizsgálatot rendelt el amiatt, hogy állítása szerint Ruszin-Szendi még vezérkari főnökként, vagyis évekkel korábban a hivatalos NATO üléseken nem a magyar kormányzati álláspontot képviselte az orosz-ukrán háború kérdésében. A vád szerint az egyik ülésen az ukrán csatakiáltással, „szlava Ukrajinivel” köszönt.

Egy hónapra rá a Magyar Nemzet már arról cikkezett, hogy Ruszin-Szendi magyar katonákat küldene Ukrajnába, amit egy, még a propagandasajtóhoz tartozó Ultrahang Youtube-csatornán tett kijelentésével támasztottak alá. Ruszin-Szendi ott amúgy arról beszélt, hogy magyar katonákat csak akkor lenne jogos bevetni Ukrajnában, ha az a NATO vagy az EU tagja lenne. „A kormánypropaganda ismét hazudik és rémhírt kelt. Sosem állítottam olyat hogy bárki magyar katonákat küldene Ukrajnába” – írta válaszul Ruszin-Szendi a közösségi oldalán.

Ezután még egy zavaros kémügybe is megpróbálták belekeverni. „Milyen érdekes, mostanra mindenki megvilágosodott, hogy miért is rúgtak ki törvénytelenül. Hirtelen kém lettem. 2 év után kitalálták, hogy ukránbarát vagyok, jelentést hamisítottam…Hello! Akkor a kirúgásom után miért nem indult eljárás ellenem? Miért dicsért meg a miniszter a kormánypropagandában? Miért taníthattam hallgatókat a Nemzetvédelmi Egyetemen, és az Orbán Balázs vezette MCC-n? Érdekes, nem? A legalja, ez a vád...talán azért mennek félre a dolgok a titkosszolgálati vonalon, mert ott is megtörtént a politikai tisztogatás” – reagálta ezekre a leendő honvédelmi miniszter.

A választási kampányra Ruszin-Szendit végül mégis hátrébb vonta a Tisza Párt. Ehhez kellett az is, hogy a párt egyik rendezvényén Ruszin fegyvernek látszó tárgyat viselt a ruhája alatt. Az ügyben rendőrségi eljárás is indult, a hatóságok lefoglalták a fegyverét, a Fidesz pedig még a lőfegyvertartás szigorítását is kezdeményezte az Országgyűlésben. Végül szabálysértés miatt indult ellene eljárás, amit a rendőrség lezárt, mert mint kiderült, valójában nem viselt fegyvert a ruhája alatt. A tábornok így végül vissza is kapta fegyverét.

A másik szabálysértési ügye a Tisza Párt kötcsei rendezvényén történtek miatt indult, ahol a Mandiner munkatársával, Móna Márkkal feszült össze. Ennek az ügynek a legváratlanabb fordulataként végül az ellen a rendőr ellen is eljárást indítottak, aki meghallgatása után nem a főkapun vezette ki Ruszin-Szendit, ahol a propagandasajtó kamerái várták volna, hanem a gazdasági bejáraton át engedte távozni.