Kicsoda Ruszin-Szendi Romulusz, aki feltűnt a Tisza Párt kongresszusán?

„A furcsa nevű gyerekre mindenki felkapja a fejét. Amúgy olvasom én is a nevemet kritizáló kommenteket, de azt mondom, ameddig csak a nevemet támadják, addig nincs okom aggódni” – így reagált Ruszin-Szendi Romulusz még a Magyar Nemzetnek 2021 júniusában adott interjújában arra a kérdésre, hogy gyerekként érte-e előny vagy hátrány a Magyarországon nem túl gyakori nevével kapcsolatban. Az interjúra azután került sor, hogy Korom Ferenc vezérezredes helyére Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot nevezte ki a Magyar Honvédség parancsnokának.

„Mint minden kisfiút, engem is nagyon érdekelt a pisztoly, tetszett az egyenruha, férfiasnak és izgalmasnak találtam a katonaéletet” – ugyanebben az interjúban ezzel indokolta, miért lépett katonai pályára.

Ruszin-Szendi Romulusz szombaton felszólalt a Tisza Párt kongresszusán Budapesten. Magyar Péter, a párt vezetője korábban azt mondta, a rendezvényen a párt mögött álló szakértőket és a Tisza új arcait, emellett a kongresszusról szóló közleményben is ez áll: "Megismerünk új arcokat, akik vállalták, hogy a nyilvánosságunk elé kiállva bizonyítják: a TISZA eltökélt abban, hogy szakterületükön kimagasló eredményeket elért szakemberek bevonásával fektesse le egy új, élhetőbb ország alapjait. Ezek a nagyra becsült, országosan elismert emberek véleményére, elképzeléseire feltétlenül adunk és számítunk. Amit el fognak mondani, viszont még nem a TISZA egyes területeken kialakított szakmai álláspontja, hanem az ő véleményük és egyben hozzájárulásuk a TISZA közös gondolkodásához."

Hogy Ruszin-Szendi feladata egészen pontosan mi lesz a pártban, azt persze még nem tudni, de a kongresszuson elmondott beszédét azzal zárta, kész szakpolitikai vitát folytatni a Magyar Honvédség jelenlegi vezetésével. Már csak ezért is érdemes áttekinteni eddigi pályáját és nyilatkozatait, hiszen elképzelhető, hogy katonai és honvédelmi kérdésekben a Tisza egyik szakértője lesz.

Az 1973-ban Miskolcon született, de Edelényben felnőtt Ruszin-Szendi a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tüzértisztként és földmérő mérnökként végzett 1995-ben. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2003-ban katonai vezető mesterdiplomát, 2010-ben a hadtudomány doktora fokozatot, majd 2014-ben az Egyesült Államokban stratégiai tudományok mestere címet szerzett.

Katonai pályafutása során különféle tiszti beosztásokban szolgált Tapolcán, Székesfehérváron, Pécsett, Tatán, Szolnokon, utóbbi városban a különleges műveleti zászlóaljnál, majd könnyű vegyes zászlóaljnál. Már parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-missziókban, ezután a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén dolgozott, majd a debreceni lövészdandár parancsnoka volt. 2019 tavaszától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának a távozó Korom Ferenc után.

Túl nagy volt a fluktuáció

Akkori sajtóhírek szerint Korom Ferencnek azért is mondtak búcsút, mert a honvédségen belül komoly problémát jelentő fluktuációt nem sikerült megállítania. A fluktuáció nem is a tiszti karra, inkább a legénységi állományra jellemző. Merthogy hiába sikeres a fiatalok toborzása, ha sokan egyből leszereltek, miután lejárt a szerződésük. Ruszin-Szenditől a kormányfő állítólag azt várta, hogy a honvédség fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki.

Korom távozása után a minisztérium azt kommunikálta, hogy a hadseregen belül a technikai eszközök beszerzésének és rendszerbe állításának folytatásával egy időben a fő figyelmet a személyi állományra, a katonákra, az egyéni felszerelések biztosítására, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtésére kell fordítani és kiemelten fontos a katonák életpályamodelljének továbbfejlesztése, a személyi állomány megtartása, ezeket a feladatokat pedig a minisztérium akkori közlése szerint Ruszin-Szendi tudja elvégezni.

Ahogy hivatalba lépett, Ruszin-Szendi leváltotta elődje, Korom helyettesét, Böröndi Gábort, akinek diplomáciai beosztást ajánlottak. Így lett Böröndi a honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője.

Ruszin-Szendi első parancsnoki intézkedései egyike volt, hogy megszüntetett egy méltatlansági eljárást, ami az egyik magas rangú katonatiszt ellen indult, aki a vádak szerint több beosztottját is rendszeresen szexuális aktusra kényszerítette – az ügyet annak idején a HVG360 tárta fel. Ezzel kapcsolatban egy sajtónak tartott háttérbeszélgetésen Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter azt mondta, azért szüntették meg a méltatlansági eljárást, mert az csak egy ember ellen indult, ők azonban nem csupán az adott egyén, hanem sokak felelősségét vizsgálják. Ugyanezen a háttérbeszélgetésen Ruszin-Szendi pedig azt fejtegette, róla köztudott, hogy soha semmiféle visszásságot nem tűrt meg, és ezen a hozzáállásán nem is fog változtatni.

“Nem a mi háborúnk”

„Hangsúlyozom: ez nem a mi háborúnk, nekünk ebből ki kell maradni! –

parancsnokként ezt mondta az orosz-ukrán háborúról, ami egybecsengett az Orbán-kormány hivatalos álláspontjával. Ugyanakkor 2022 nyarán Ruszin-Szendi titokban Ukrajnába látogatott, ahol elment több orosz háborús bűnök elkövetésének gyanújába keveredett helyszínre is. Ezen kívül Ukrajnában találkozott Valerij Zaluzsnijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával, aki akkor azt nyilatkozta, hogy Ruszin látogatása annak a jele, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni háborúban.

Ruszin-Szendi egyébként jó kapcsolatban van az időközben Ukrajna brit nagykövetévé vált Zsaluzsnijval, de nem tartják a kapcsolatot egymással. „A világháború elkezdődött” – mondta nemrég Zsaluzsnij, de ezzel Ruszin-Szendi nem ért teljesen egyet, szerinte egykori kollégájának nyilatkozatát Ukrajna belpolitikája mozgatja. Azt viszont Ruszin-Szendi is elismeri, hogy a kibertérben már folyamatosan megy a háború.

Míg a honvédséget irányította, Ruszin-Szendi a kormány haderőfejlesztési programjáról elégedetten nyilatkozott. „Fejlesztettük a légvédelmi rakétarendszert. A Gripenek képességeit tudtuk tovább növelni, az új, merevszárnyas szállítókapacitások mellett pedig kétféle korszerű helikopterrel bővült a forgószárnyas flottánk. A 12 Leopard A4-es harckocsi mellé érkezett újabb 44 a legújabb A7-es verzióból. Érkezett a tüzérségnek 24 önjáró tarack (Panzerhaubitze 2000), valamint Carl Gustaf M4-es páncéltörő eszközök is jöttek. Kaptunk modern gyalogsági harcjárműveket lánctalpas és kerekes változatban, ezen kívül lecserélődtek az egyéni harcászati felszerelések is” – mondta a Kelet-Magyarországnak adott interjújában még 2022 májusában.

Még parancsnok volt, amikor a honvédségben megkezdődött az a folyamat, amit a kormányzat fiatalításként, az ellenzék viszont tisztogatásként értelmezett. Ebben az időszakban a honvédelmi miniszter már Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az általa elrendelt “fiatalításhoz” Ruszin-Szendi vezérkari főnökként az arcát adta.

A felmentése után diplomáciai pályában reménykedett, de nem jött össze

2023 áprilisában váratlanul mentették fel, helyére pedig az a Böröndi Gábor került, akit korábban Ruszin mentett fel a parancsnokhelyettesi pozíciójából. Ruszin felmentésének okait a minisztérium anno nem részletezte, csak annyit írtak, hogy az altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”.

A parancsnoki tisztségéből való felmentésének napján Átlátszón egy cikk jelent meg arról, hogy Ukrajnába tartó katonai gépeket videóztak le a győri reptéren. A Honvédelmi Minisztérium többször is kijelentette, nem engedélyezték az Ukrajnának szánt helikopterek áthaladását a magyar légtéren.

Sokak szerint Ruszin-Szendi a honvédségen belül zajló „fiatalítás” áldozata lett. Ahogy korábban az általa a parancsnokhelyettesi posztról félreállított Böröndi esetében történt, Ruszin is arra számított, hogy a diplomáciai pályán folytathatja tovább, de nem így történt. Pedig kezdetben még felröppentek olyan hírek, hogy Washingtonban kap majd fontos megbízatást, majd szóba jött, hogy esetleg egy afrikai ország magyar nagykövetségén láthat el diplomataként külszolgálatot vagy Törökországba megy nagykövetnek.

Miután a diplomáciai pálya nem jött össze, Ruszin-Szendi egyre többet jelent meg a médiában, mint katonai szakértő. Emellett írt egy könyvet (A háború öt alapelve) arról, hogy mi kell egy győztes háború megvívásához. Rendszeresen szerepel különféle műsorokban, de a jobboldalinak tartott Ultrahang csatornán is gyakran vendég – olyan figurák mellett, mint Nógrádi György, Georg Spöttle, Robert C. Castel vagy éppen Stier Gábor.

Az orosz-ukrán háborúban ugyanazt mondja, mint a Fidesz

Az orosz-ukrán háború kérdésében Ruszin-Szendi egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy bár Oroszország az agresszor, ő a rossz, de szerinte a Nyugat politikája okozta, hogy Moszkva nem érezte magát biztonságban.

A Frizbinek adott tavaly novemberi interjújában Ruszin-Szendi arról beszélt, hogy az „időt érdemes visszatekerni”. Ruszin-Szendi szerint Oroszország szempontjából a biztonság egy pufferzónával lenne garantált, de a Nyugat mindig ment egyre közelebb Oroszországhoz.

”Tetszik, nem tetszik, Oroszország nem érezte magát biztonságban" – mondta Ruszin-Szendi, aki szerint nem biztos, hogy rossz ötlet lett volna annak idején Oroszországot is bevenni a NATO-ba.

Ugyancsak a Frizbinek adott interjújában mondta, hogy szerinte Putyin nem akarja megtámadni Európát. Ruszin-Szendi ebben az interjúban arról is beszélt: szerinte a Biden-adminisztráció az oka annak, hogy Ukrajna vezetése nem egyezett meg az oroszokkal, mert az amerikaiak azt kérték az ukránoktól, hogy ne egyezzenek meg.

”Ha most béke lesz vagy tűzszünet, megáll egy kicsit az élet, akkor meg fogják kérdezni az ukrán emberek, az ukrán anyák, hogy drága elnök úr, Putyin ezt mondta '22-ben, most itt járunk, még rosszabb helyzetben, mint amit először ajánlott, miért kellett meghalni a férjemnek? A fiamnak? Az apámnak? Elnök úr, ezért ön, mint elnök, öné a teljes felelősség” – mondta az interjúban, amikor azt fejtegette, hogy szerinte Zelenszkij ukrán elnöknek nem érdeke a béke.

Ebben az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszországnak szerinte nem érdeke Ukrajna megsemmisítése. Szerinte Moszkvának az kell, hogy Ukrajna ne legyen NATO tagja és Kijevben oroszbarát vezetés legyen.

“A megoldás szerintem az lenne, amit régóta mond Magyarország, hogy álljon meg az öldöklés” – mondta a Frizbiben, ezzel gyakorlatilag elismerve, hogy a háború kérdésében az Orbán-kormány álláspontját osztja.