A tánca után a betegközpontú magyar egészségügy reformjával szerezne újra világhírt Hegedűs Zsolt

A választás éjszakáján a tömegek eufóriája és Magyar Péter győzelmi beszéde mellett egy győzelmi táncról készült felvétel is bejárta a világsajtót. Hegedűs Zsolt a Batthyány téri eredményvárón bemutatott, politikustól szokatlan léggitár- és breaktánc-koreográfiáját világszerte milliók látták, többek között a Times is külön cikkben foglalkozott vele.

A Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere később azt mondta, örömében megfeledkezett arról, hogy az egész világ rájuk figyel, a jövőben viszont nemcsak erről, hanem a szakterülete megreformálásáról is szeretne híressé válni. Ez viszont biztosan nem lesz egyszerű egy olyan területen, amely talán a legnagyobb kihívásokkal küzd jelenleg Magyarországon, miközben az elmúlt 16 év Orbán-kormányai után először kap önálló tárcát.

Ortopéd szakorvosból egészségügyi szakpolitikus

Az 56 éves Hegedűs Zsolt az ortopéd sebészet egyik szaktekintélye, alsóvégtag specialista. 1994-ben szerzett orvosi diplomát a SOTE-n, majd 2005-ben Nagy-Britanniába költözött, ma már brit-magyar kettős állampolgár. Először a manchesteri kórház ortopédiai osztályát vezette, majd a Bristol mellett működő Practice Plus Group kórházban folytatta orvosi karrierjét.

2015-ben költözött vissza Magyarországra, azzal az ambícióval, hogy a kint megtanult szakmai kompetenciákat beillessze a magyar egészségügyi rendszerbe. A szakember ekkor állt az az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű mozgalom élére, amelynek célja a hálapénz teljes kivezetése volt a magyar egészségügyből. Egy ideig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumát is vezette. Az elmúlt években a Wáberer Orvosi Központ ortopéd szakorvosa volt, és mellette visszajárt dolgozni Angliába. Orvosi hitvallása szerint a legfontosabb a betegközpontú egészségügy, amelyben minden a betegért, a beteg érdekében történik. Négy fia közül kettő az Oxfordi Egyetemre járt, egyikük később ötszörös erőemelő bajnok lett Magyarországon.

A Tisza egészségügyi szakértőjeként a párt tavaly júliusi kongresszusán mutatkozott be. Az ekkor készült interjúnkban arról beszélt, hogy a külföldön megszerzett tudással nagyon sok szakmai anyagot készítettek el kollégáival a Fidesz-kormánynak, de azokat nem használták fel: az egészségügy átalakításáról szóló anyagaik azóta is Pintér Sándor fiókjában pihennek. Ezért is jelentkezett a Tisza Párthoz, hogy a víziói ténylegesen megvalósulhassanak.

Hegedűs szerint nehéz és nagy felelősséggel járó feladat vár rá egészségügyi miniszterként, és azon dolgozik majd, hogy a brit egészségügyi rendszer legjobban működő elemeit ültesse át a magyarra – elsősorban az átláthatóság, az etikai irányelvek, a tanulási kultúra és a betegek visszajelzéseinek kezelésében.

Hegedűs Zsolt fontosabb egészségügyi elképzelései:

• Rossz és elavult rendszernek gondolja, hogy a magyar egészségügyben a betegek nincsenek döntési helyzetben a saját kezelésükben.
• Az egészségügyi reformhoz egyik legfontosabb alapelemének az egészségügyi minőségi mutatók mérését, hitelesítését és publikálását tartja. A transzparensen bemutatott adatok szerinte önmagukban nyomást gyakorolnak a döntéshozókra.
• Hibáztató kultúra helyett egy tanuló kultúrát kellene szerinte kialakítani, melynek alapja, hogy „ha nem a kívánt eredmény született vagy egy beteg panaszt tesz, azt ki kell vizsgálni”. Szerinte az őszinteség kötelesség, nem pedig kockázat. Ennek mintájául az Angliában működő „őszinteség kötelessége” szolgálhat, amelyben a szakmai hiba után a betegnek elmagyarázzák, hogy mi történhetett, és hogy az orvosok mit tesznek azért, hogy az többet ne fordulhasson elő.
• Szintén angliai minta alapján kezelné a kórházi fertőzéseket: az Orvosi Kamara segítségével készítenek egy plakátkampányt arról, hogy a hozzátartozó hogyan tud segíteni abban, hogy megelőzzék a kórházi fertőzéseket: milyen ételt hozhat be, hova ülhet le, mit foghat meg a kórteremben. A plakátokat az első száz napban kihelyeznék a kórházakban, az eddig titkosított, a kórházi fertőzésekről készült adatokat pedig nyilvánosságra hoznák.
• Leszereltetné viszont a nagy vitát kiváltó kórházi arcfelismerő rendszereket. Szerinte ez a rendőri irányítási modell logikáját követi, nem pedig az egészségügyben dolgozók szemléletét.
• Komplex szervezéssel megoldható lenne szerinte, hogy a szakterületén, a csípő és térdprotézis műtéteknél a 6-7 éves várólisták helyett 2027 végére maximum 6 hónap legyen a várólista.

A megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter tavaly ősszel hirdetett meg a Tisza egészségügyi programját, és a felálló Egészségügyi Minisztérium szerinte azon fog dolgozni, hogy „minél több magyar ember minél hosszabb életet tölthessen jó mentális és fizikai egészségi állapotban”. A program szerint a Tisza-kormány évente minimum 500 milliárd forinttal növeli az állami egészségügyre fordított költségvetési forrásokat, fejlesztik az ellátórendszert és létrehoznak 7 régiós szuperkórházat. Javítják a nővér-orvos arányt, és bérrendezést terveznek a nem orvosi
munkakörökben is, fejlesztik a kisebb vidéki kórházakat és jelentősen emelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.

Hegedűs Zsolt a Tisza Párt országos listájának 11. helyéről jutott be képviselőként a parlamentbe. Tavalyi interjúnkban azt mondta, reméli, hogy nem lesz politikai szereplő. „A politikát a politikusokra bízom, persze lesz egy közös metszet, de amíg a Tisza az én szakmai tudásomat, szívemet akarja, és tiszteletben tartja a szellemi függetlenségemet, addig fog tudni jól használni. De ha azt akarják, hogy ezt a fajta gondolkodási függetlenségemet feladjam, akkor az nem fog működni.”