Bő egy évig bírta az Orbán-kormány államtitkáraként, most pénzügyminiszterként tér vissza Kármán András

Bő egy évig bírta az Orbán-kormány államtitkáraként, most pénzügyminiszterként tér vissza Kármán András
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tart Budapesten 2026. január 5-én, mellette Kármán András, a párt gazdasági szakértője – Fotó: Huszti István / Telex

Kármán András közgazdász, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője lesz a megalakuló új kormány pénzügyminisztere, jelentette be hétfő délután Magyar Péter. Kármán a Tisza egyik legkorábban bejelentett szakértője volt, 2025 szeptemberében Kötcsén vált hivatalossá, hogy csatlakozik a párt szakértői csapatába.

Kármán 1973-ban született Keszthelyen, 1991-től a Budapesti Közgazdasági Egyetem, a mai Corvinus egyetem pénzügy szakára járt, tagja volt a Széchenyi István Szakkollégiumnak – aminek ebben az időszakban Rogán Antal távozó kabinetminiszter, pár évre rá Karácsony Gergely főpolgármester is tagja volt –, valamint két évig az észak-hollandiai Groningeni Egyetemen is tanult.

1997-ben, a Magyar Nemzeti Banknál kezdte karrierjét elemzőként, majd 2001-ben a monetáris szabályozási osztály vezetője lett. 2007 és 2010 között a pénzügyi elemzések divízió igazgatója volt, ebben az időszakban ő képviselte az MNB-t az Európai Központi Bank (EKB) piaci műveletek bizottságában, ekkoriban az Állami Adósságkezelő Központ igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte.

13 évet töltött a jegybankban, 2010-ben került a második Orbán-kormány nemzetgazdasági tárcájához, Matolcsy György korábbi gazdasági miniszter alatt bő egy évig volt adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár. Az itthoni ügyek mellett a magyar kormány egyik EU-s kapcsolattartója is volt. A Magyar Hírlap ekkoriban úgy írt Kármánról, mint akinek az érkezését sokan „értetlenkedve fogadták a Fidesz frakcióban”, mivel a jegybanktól érkezett és a fideszesek szerint „SZDSZ-szellemiséget képviselt”.

Államtitkári pályafutásának első intézkedése a szuperbruttó eltörlése volt, az akkori kormány kommunikációja szerint az adórendszer úgy szándékozták megváltoztatni, hogy „azzal mindenki jól járjon és senkinek a nettó jövedelme ne csökkenjen”, írta 2010 júniusában a Népszava. A szuperbruttót 2010. január elsejével vezette be a Bajnai-kormány, a lényege az volt, hogy az adóalapot nem a munkavállaló bruttó bére jelentette, hanem a bruttó bér növelve a munkáltató által fizetett járulékokkal (akkori nevén társadalombiztosítási járulék, ami 27 százalék volt). A hivatalos kommunikáció szerint ez azért volt indokolt, hogy az adózók lássák, mekkora adóterheket fizet ki utánuk a munkáltatójuk. Ezt végül 2010-ben félig kivezették, akkor már csak jövedelem egy része felett kellett alkalmazni, 2013 elején pedig végleg megszűnt.

Kármán bő egy évig maradt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, távozásának okait nem különösebben részletezték, de a Hvg.hu akkoriban arról írt, fontos szerepet játszottak abban azok a „koncepcionális véleménykülönbségek”, amik Kármán és a tárca más vezetői között feszültek beiktatása óta. Az NGM viszont cáfolta, hogy bármilyen koncepcionális nézetkülönbség lenne Matolcsy György akkori miniszter és közte. A lap kormányzati forrásra hivatkozva arról is írt, hogy utolsó ott töltött hónapjaiban szoros kontroll alatt tartották Kármánt és csapatát.

Kármán 2011 december elsejétől az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) helyettes igazgatója, később a magyar, cseh, szlovák, horvát és grúz országcsoport igazgatója lett, az EBRD pénzügyi támogatással és befektetésekkel segít az országoknak a modern, jól működő piacgazdaság kialakításában.

Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára napirend előtt felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2011. április 27-én – Fotó: Soós Lajos / MTI
Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára napirend előtt felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2011. április 27-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Az EBRD után Kármán 2015 tavaszán az Erstéhez igazolt, először projektvezetőként dolgozott, majd 2016-ban a pénzintézet jelzálogbankjának vezetőjeként folytatta pályafutását 2025 augusztusáig, a létrehozásától kezdve ő irányította a hitelintézetet. A választási kampányban a kormánypropaganda Kapitány István shelles és Kármán erstés múltján keresztül támadta a Tisza Pártot, miután Orbán Viktor kettejükre utalva arról beszélt, ezek a cégek „a halál vámszedői, a háború kutyái”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal is ráugrott a témára és „leleplezte” az Erste Bank alapítványát, állításuk szerint az Erste Stiftung „hosszú évek óta támogatta a progresszív ideológiák terjesztését” Magyarországon.

Kármánnak két gyereke van, angolul felsőfokon, spanyolul és oroszul középszinten beszél.

Sokkal ritkábban állt a nyilvánosság elé, mint a párt többi szakértője

Miután csatlakozott a párt szakértői csapatához, Kármán – pár interjút leszámítva –nagyrészt a háttérben dolgozott a Költségvetési és Adózási Munkacsoportban. Még szeptemberben, egy sajtótájékoztatón mutatta be Magyar Péterrel közösen a Tisza Párt időseknek szóló ígéreteit, majd egy Bloombergnek adott interjúban belengette: visszavágnák a külföldi multik adókedvezményeit.

Az Indexen megjelent, a Tisza Pártnak tulajdonított állítólagos adócsomagról azt mondta: „Semmilyen tartalmi és formai hasonlóság nincs az Index groteszkje és a Tisza javaslatai között. Nem is lehet, hiszen a Tisza a javaslatait nem a ChatGPT-vel írja; miközben már sokan megmutatták, hogy ez a fércmű minden bizonnyal így készült.”

Februárban viszont ő volt az, aki ismertette a párt programbemutatóján a gazdasági terveiket. Ekkor arról beszélt, hogy a gazdaságfejlesztési program mellett nagy szerepet fognak játszani az uniós források a terveik végrehajtásában. A párt azt ígéri, hazahozzák a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintnyi uniós forrást és lehívják az új, hétéves uniós költségvetésben várhatóan elérhető évi 2000 milliárd forintos támogatást, ezekből fogják fejleszteni a gazdaságot. Ezek mellett GDP-növekedéssel számolnak, Kármán szerint a gazdasági növekedés beindítása is javít majd az összképen, minden 1 százalékpont GDP-növekedés 350–400 milliárd forinttal növelné az állam bevételeit, ami 3 százalékos növekedésnél évente több mint 1000 milliárd forint többletbevételt jelentene.

A közgazdász 2025 szeptemberében Kötcsén arról beszélt, amikor elkezdett dolgozni a Tisza gazdasági munkacsoportjában, azt kérték tőle, vegye észre a számok mögött lévő embereket, ne csak a forintokat lássa, mivel egy működő országnak elsősorban emberségesnek kell lennie.

A Tisza választási programja alapján már tudni lehet, milyen gazdaságpolitikai tervei vannak Magyar Péter pártjának, azaz tudható, mit lehet majd számonkérni az új kormányon. A program alapján ebben a cikkben szedtük össze, milyen gazdaságpolitikai változásokra lehet számítani, vagy miket lehet elvárni az új kormánytól.

A cikk egyes részleteihez az Arcanum adatbázisát használtuk, amiben az elmúlt 250 év újságjainak, magazinjainak több tízmillió oldala néhány kattintással elérhető. (x)

Kedvenceink
Választás 2026
Tovább a mellékletre Tovább
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!