„Belevaló kormány kell” – megalakult az ötödik Orbán-kormány, Orbán röviden bemutatta minisztereit, akik letették az esküt
2022. május 24. – 16:41
frissítve
Az Országgyűlés kedd délután megszavazta az új kormányt a 2022–26-os parlamenti ciklusra. Orbán Viktor személyesen mutatta be a minisztereket pár mondatban a parlamentben, miután rövid beszédet tartott. Közvetítésünket itt tudja elolvasni.
A miniszterelnök először köszönetet mondott a választópolgároknak, hogy a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították. 1990 óta soha nem állt kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint ami a most hivatalba lépő kabinet mögött sorakozott fel – fogalmazott Orbán.
Különösen emberpróbáló feladat áll az új kormány előtt a miniszterelnök szerint, mert a koronavírusból még alig lábalt ki az ország, a szomszédban háború zajlik,
„Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre”.
Orbán úgy fogalmazott: 32 éve képviselő, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. „Az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősség ró az új kormányra” – tette hozzá miniszterelnök.
Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz szerinte. A XXI. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, globális energia- és élelmiszerválság fenyeget minket, amely destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és a 2015-ösnél is nagyobb menekültáradatot eredményezhet. Ez még egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított EU-t is komoly kihívás elé állítana a kormányfő szerint, de az EU ma minden, csak nem ilyen.
„Inkább késlekedést, zavaros ideológiákat látok, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalok”
– mondta Orbán.
Orbán arról beszélt, mi „nem engedhetjük meg magunknak egy ilyen korszakban a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát”, most igazán „belevaló kormány kell”, ami képes megbirkózni az előttünk álló komoly feladatokkal. A következő kormány feladata lesz, hogy megőrizze és megerősítse a Kárpát-medence magyarságának fizikai, anyagi és szellemi-kulturális biztonságát; támogatni kell a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat, és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot – erre a munkára kérte fel az új minisztereket Orbán.
Az elmúlt hetekben fokozatosan kiderült, kik lesznek az ötödik Orbán-kormány tagjai, most azonban hivatalossá vált a névsor és a minisztériumi struktúra. Utóbbiról itt írtunk részletesebben, a személyi változásokat itt veséztük ki, most pedig jöjjön a végső felállás röviden.
Orbán Viktor: miniszterelnök
A kormányfőt talán senkinek nem kell bemutatni, de ha mégis, itt olvasható a róla szóló, tömör politikai portrénk.
Semjén Zsolt: miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter
A KDNP elnöke 2010 óta kormánytag, Orbán Viktor helyettese és nemzetpolitikai tárcanélküli miniszter egyben – ezúttal is ugyanerre kérte fel a miniszterelnök. Terveiről a miniszterjelölti meghallgatásán számolt be a parlament igazságügyi bizottsága előtt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként a történelmi egyházak és a kárpát-medencei magyarokért felelős. „Minden magyar felelős minden magyarért” – mondta Orbán a parlamentben, aki szerint „a KDNP a kormány szellemi-ideológiai magja”, ezért a kisebbik kormánypárt elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kormányban.
Gulyás Gergely: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Az alkotmányjogász Gulyás Lázár Jánostól vette át a kormányinfók levezetésével járó pozíciót 2018-ban, marad is ezen a poszton a következő kormányban, bár a Miniszterelnökség feladatkörei némileg megfogyatkoztak az új felállásban (miután például az uniós pénzek egy külön miniszter alá kerülnek, és a budapesti fejlesztéseket is átveszi Lázár tárcája). Gulyás Gergely miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán lényegében annyi plusz információ derült ki, hogy Fürjes Balázs lesz a helyettese.
Orbán szerint Gulyásnak nemcsak egy minisztériumot, hanem egy egész országot kell látnia, és azt kérte tőle, hangolja össze a minisztériumok működését, ami egy olyan munka, ami soha nem ér véget. Gulyás tárcáját a kormány villámhárítójának nevezte Orbán.
Rogán Antal: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
A kormányzat egyik legstabilabb tagja a gyakran propagandaminiszterként hivatkozott Rogán Antal, akinek pozíciója tovább erősödik az új kormányban: a kommunikáció mellett alá rendelték ugyanis a polgári titkosszolgálatokat és a hírközlést, digitalizációt is. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a háborús propaganda felderítése is a nemzetbiztonsági szolgálat feladata lesz.
A kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a közvélemény egésze számára legyenek megismerhetőek, mondta Orbán, ami Rogán feladata lesz; a velünk egyetértőknek és egyet nem értőknek is világos kell, hogy legyen, mit miért teszünk. Orbán szerint az ország függetlenségét és szuverenitását számos támadás éri majd a következő időszakban, Rogánra ezek kivédésében számít majd.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: honvédelmi miniszter
Az egyik új arc a kormányban. A korábbi üzletember és londoni nagykövet Szalay-Bobrovniczkyról az utóbbi években leginkább kaszinókoncessziója és más bizniszei miatt írt a sajtó, mostantól viszont Magyarország katonai védelméért felel. Pályájáról szóló írásunk itt olvasható, itt pedig az, milyen tervekről számolt be a parlamenti bizottsági meghallgatásán miniszterjelöltként.
„Biztonság, védelem, elrettentés, honvédelem, hadsereg” – a következő években ezeket a szavakat halljuk majd leggyakrabban, mondta Orbán a parlamentben. A szomszédban dúló háború bizonyítja Orbán szerint, micsoda felelőtlenség volt egész Európában, hogy a hadsereget és a honvédelmet háttérbe szorították, időnként a létüket is megkérdőjelezték. Orbán szerint Magyarországon sikeresen indították el a honvédelmi fejlesztéseket. A feladat fontosabb, mint az elmúlt harminc évben bármikor, és folytatni fogják, tette hozzá.
Pintér Sándor: belügyminiszter
Orbán örökös minisztere, aki már a legelső Orbán-kormány óta vezeti a belügyi tárcát. 2022-től annyi változik, hogy a klasszikus feladatok (pl. rendvédelem) mellé megkapja az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát is, amin az érintett ágazatokban sokan felhördültek. Bizottsági meghallgatásain arról beszélt, nem kíván részt venni közvetlenül a gyógyító munkában, béremelésre lesz szükség a rendvédelemben, és hogy a közoktatásban is nagyon fontosnak tartja a rendet.
16 év alatt minden rábízott feladatot pontosan teljesített, ezért feltétel nélkül bízom benne, mondta Orbán róla és hozzátette, a rendőrséget megfiatalította, megújította, „a rendőrviccek kora lejárt”. Bár minisztériumát Belügyminisztériumnak hívjuk, ez már a belügyek minisztériuma, a legnehezebb területeket kapja, mondta.
Varga Judit: igazságügyi miniszter
A többiekhez képest új, de gyorsan Orbán egyik legmegbízhatóbb politikusává vált Varga Judit, aki a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárából lett igazságügyi miniszter 2019-ben. Hiába a minisztériumában történt súlyos korrupciós botrány (Völner–Schadl-ügy), a kormányfő bizalmát továbbra is élvezi, 2022-ben is ugyanezen a poszton folytathatja. Itt számolt be róla a parlamentben, mit szeretne véghez vinni a következő négy évben.
Orbán arról beszélt az eskü napján, hogy Vargának vétójoga van valamennyi miniszteri előterjesztéssel kapcsolatban. Vargának érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, de Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel, amit Orbán szerint senki nem irigyel a tárcavezetőtől. A kormányfő azt várja, hogy Varga határozottan képviselje a magyar érdekeket Brüsszelben.
Nagy Márton: gazdaságfejlesztési miniszter
Szintén friss szereplő lesz a kormányban a korábbi jegybankár Nagy Márton, aki az MNB-ből Orbán gazdasági főtanácsadójának ment, most pedig megkínálták egy miniszteri pozícióval. Az új posztot makroszintű stratégiaalkotásra hozták létre elvileg, erről és terveiről Nagy a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt. Eddigi pályájáról itt lehet olvasni.
Orbán a parlamentben arról beszélt, hogy ha Magyarország fejlődni akar, új, unortodox lépésekre lesz szükség. Reméli, maradtak még ilyenek a tarsolyban, ezeket kell előkotornia Nagynak és bevetnie. Azt a kockázatot is vállalni kell, hogy olyan lépések jönnek, amikkel nem csak barátokat fog szerezni, tette hozzá Orbán.
Varga Mihály: pénzügyminiszter
A legfontosabb gazdasági posztot a kormányban továbbra is Varga Mihály viszi majd, aki még 2013-ban vette át a stafétát Matolcsy Györgytől. A Pénzügyminisztérium feladatköreiből néhány tételt levágtak az előző ciklushoz képest (nem is csoda, mivel most több minisztérium foglalkozik deklaráltan gazdasággal), de az adó, a költségvetés a nyugdíjrendszer marad Vargáék fennhatósága alatt. Itt lehet elolvasni, milyen koncepciókról számolt be a gazdasági és költségvetési bizottság előtt.
Magyarország a koronavírus-járványból elsőként lábalt ki Orbán szerint. Kanyarban előzve vészeltük át a járvány eddig nem tapasztalt következményeit – fogalmazott a miniszterelnök. Görögországot és Portugáliát is megelőztük gazdasági fejlettségben. Arra kérte Vargát, hogy az előttünk álló négy évben tartsa fenn a költségvetési és gazdasági növekedése közti egyensúlyt. Azt mondta, 1990-ben együtt lettek képviselők. Orbán megtiszteltetésnek nevezte, hogy 32 éve együtt harcolnak Vargával, és örül a több évtizedes munka folytatásának.
Nagy István: agrárminiszter
Nagy István korábbi mosonmagyaróvári polgármester Fazekas Sándort váltotta a mezőgazdaságért felelős miniszteri poszton 2018-ban, Orbán Viktor minden bizonnyal elégedett volt a teljesítményével, hiszen a munkát 2022-től is folytathatja. Hogy mivel, azt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt részletezte.
Orbán szerint első látásra úgy tűnik, aki ezt a feladatot kapja, annak csak megszületni volt nehéz, hiszen nagyot lépett az ország előre ezen a területen, de az érem másik oldala, hogy küszöbön áll egy globális élelmiszerválság, aminek hatásait a miniszternek kell kivédenie. A miniszteri bársonyszék nem lesz olyan kényelmes, mint amilyennek első látásra tűnik, mondta.
Csák János: kulturális és innovációs miniszter
A cégvezető, üzletember és hobbifilozófus Csák János a korábbi Emmiből lemetszett területeket kap friss miniszterként, ő fog felelni a kultúra, a tudomány, a felsőoktatás és humántőke fejlesztéséért, sőt, a Fudan Egyetem ellentmondásos ügyének menedzselését is megkapta. Csáknak ez lesz az első komolyabb politikai posztja, ezzel némileg ki is lóg a miniszteri mezőnyből. Pályájáról itt olvashat, itt pedig arról, milyen tervekkel állt elő a miniszterjelölti meghallgatásain.
Orbán szerint jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni Csák tárcáját, ahová különleges személyiség kell, aki ismeri az üzleti világot, és nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben. Majd sok sikert kívánt a kalandhoz.
Palkovics László: technológiai és ipari miniszter
A felszámolt ITM előző vezetője most sem maradhat ki a kormányból. Palkovics László gépészmérnök, egyetemi tanár felsőoktatásért felelős államtitkárból lett miniszter 2018-ban. Minisztériumát az új struktúrában szétszedték, de a technológiai fejlesztés és az iparpolitika vezetésével megint őt bízta meg Orbán Viktor, illetve hozzá kerülnek még olyan új területek is, mint a hulladékgazdálkodás és a klímapolitika. Terveit ő is a miniszterjelölti parlamenti meghallgatásai során részletezhette.
Palkovicsot arra kérte fel Orbán, hogy folytassa azokat a feladatokat, amiket az elmúlt években elkezdtünk. Nekik jutott a legnehezebb feladat, nagy változás előtt áll az ipar – mondta a kormányfő. Ha van valaki, aki képes erre, az a Széchenyi-díjas Palkovics – mondta Orbán.
Szijjártó Péter: külgazdasági és külügyminiszter
Az állítólag elképesztő munkabírású Szijjártó Péter alatt a külügyi tárca feladatköre jelentősen bővült, a sima diplomácia mellett gazdaságpolitikai jelentőségre is szert tett a minisztérium. A Fidelitasban kinevelt politikus a pozíciót 2014 óta tölti be Orbán Viktor megelégedésére, és 2022-től folytathatja ugyanezt. A KKM most megkapja még eddigi témái mellé a nemzetközi energiaügyeket és a paksi bővítést, amelynek menedzselése talán az eddiginél is nagyobb kihívás lesz az orosz szankciók miatt. Parlamenti meghallgatásán kifejtett terveiről itt írtunk.
Szijjártó Péter külügyminisztert arra kérte fel Orbán, hogy képviselje a magyar érdekeket, erősítse meg a kapcsolatokat a szövetségesekkel, és építsen ki új kereskedelmi útvonalakat, azaz játsszon minden hangszeren. A jövőben Szijjártó felel Paks II.-ért is, mert bizonyította Szijjártó, „egyszerre több helyen is tud lenni” – viccelődött Orbán.
Lázár János: építési és beruházási miniszter
A kormány egyik nagy visszatérője, Lázár János 2018-ban kiesett a pikszisből, de most újfent tárcavezetői feladatot kap. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt négy évet kormánybiztosi posztokon töltötte, és gyakran elmondta, hogy neki a helyi politizálás, a vidék és az agrárium a szíve csücske. Ehhez képest most országos szintű feladatot kap elég komoly portfólióval, hogy ezzel mit tervez, azt ő is a miniszterjelölti meghallgatásán mondta el.
Országépítésnek kéne nevezni azt az új minisztériumot, amit Lázár János kapott, mondta Orbán. A beruházók óvatossága, a recenziók alaposan megnehezítik a dolgunkat. Az állami erőforrások hatékony felhasználása, az örökségvédelem és a polgári jóízlés megőrzése lesz Lázár János feladata.
Navracsics Tibor: területfejlesztésért és európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter
Lázár mellett a másik nagy visszatérő a kormányban Navracsics Tibor, aki 2010-től már volt igazságügyi és közigazgatási miniszter. A mérsékeltebb irányvonalról, a Fidesszel szemben olyakor enyhén kritikus megjegyzésekről ismert jogász az elmúlt éveket Brüsszelben töltötte uniós politikusként, majd 2019-től megint itthoni pozíciót kapott kormánybiztosként. A 2022-ben kezdődő ciklusban ő kapta az uniós pénzek gördülékeny lehívásának, felhasználásának feladatát, amelyben minden bizonnyal hasznára lesz a brüsszeli politikában biztosként szerzett tapasztalat. Miniszterjelölti meghallgatásáról itt számoltunk be, portréja itt olvasható.
Orbán szerint nem túl hálás feladat, amit Navracsics kapott, a polgármesterek sosem elégedettek teljesen. Szerinte Navracsicsnak van a legtöbb esélye, hogy „a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl”.
Ez tehát összesen 11 miniszter, keddtől hivatalosan ők alkotják az új magyar kormányt. Aki a miniszterjelölti meghallgatások legfontosabb állításaira kíváncsi, annak a szerdai és csütörtöki összefoglalónkat ajánljuk.