„Belevaló kormány kell” – megalakult az ötödik Orbán-kormány, Orbán röviden bemutatta minisztereit, akik letették az esküt

Legfontosabb

2022. május 24. – 16:41

frissítve

„Belevaló kormány kell” – megalakult az ötödik Orbán-kormány, Orbán röviden bemutatta minisztereit, akik letették az esküt
A miniszterek leteszik esküjüket a Parlamentben 2022. május 24-én – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Országgyűlés kedd délután megszavazta az új kormányt a 2022–26-os parlamenti ciklusra. Orbán Viktor személyesen mutatta be a minisztereket pár mondatban a parlamentben, miután rövid beszédet tartott. Közvetítésünket itt tudja elolvasni.

A miniszterelnök először köszönetet mondott a választópolgároknak, hogy a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították. 1990 óta soha nem állt kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint ami a most hivatalba lépő kabinet mögött sorakozott fel – fogalmazott Orbán.

Különösen emberpróbáló feladat áll az új kormány előtt a miniszterelnök szerint, mert a koronavírusból még alig lábalt ki az ország, a szomszédban háború zajlik,

„Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre”.

Orbán úgy fogalmazott: 32 éve képviselő, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. „Az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősség ró az új kormányra” – tette hozzá miniszterelnök.

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz szerinte. A XXI. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, globális energia- és élelmiszerválság fenyeget minket, amely destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és a 2015-ösnél is nagyobb menekültáradatot eredményezhet. Ez még egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított EU-t is komoly kihívás elé állítana a kormányfő szerint, de az EU ma minden, csak nem ilyen.

„Inkább késlekedést, zavaros ideológiákat látok, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalok”

– mondta Orbán.

Orbán arról beszélt, mi „nem engedhetjük meg magunknak egy ilyen korszakban a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát”, most igazán „belevaló kormány kell”, ami képes megbirkózni az előttünk álló komoly feladatokkal. A következő kormány feladata lesz, hogy megőrizze és megerősítse a Kárpát-medence magyarságának fizikai, anyagi és szellemi-kulturális biztonságát; támogatni kell a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat, és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot – erre a munkára kérte fel az új minisztereket Orbán.

Az elmúlt hetekben fokozatosan kiderült, kik lesznek az ötödik Orbán-kormány tagjai, most azonban hivatalossá vált a névsor és a minisztériumi struktúra. Utóbbiról itt írtunk részletesebben, a személyi változásokat itt veséztük ki, most pedig jöjjön a végső felállás röviden.

Orbán Viktor: miniszterelnök

A kormányfőt talán senkinek nem kell bemutatni, de ha mégis, itt olvasható a róla szóló, tömör politikai portrénk.

Semjén Zsolt: miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter

A KDNP elnöke 2010 óta kormánytag, Orbán Viktor helyettese és nemzetpolitikai tárcanélküli miniszter egyben – ezúttal is ugyanerre kérte fel a miniszterelnök. Terveiről a miniszterjelölti meghallgatásán számolt be a parlament igazságügyi bizottsága előtt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként a történelmi egyházak és a kárpát-medencei magyarokért felelős. „Minden magyar felelős minden magyarért” – mondta Orbán a parlamentben, aki szerint „a KDNP a kormány szellemi-ideológiai magja”, ezért a kisebbik kormánypárt elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kormányban.

Gulyás Gergely: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Az alkotmányjogász Gulyás Lázár Jánostól vette át a kormányinfók levezetésével járó pozíciót 2018-ban, marad is ezen a poszton a következő kormányban, bár a Miniszterelnökség feladatkörei némileg megfogyatkoztak az új felállásban (miután például az uniós pénzek egy külön miniszter alá kerülnek, és a budapesti fejlesztéseket is átveszi Lázár tárcája). Gulyás Gergely miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán lényegében annyi plusz információ derült ki, hogy Fürjes Balázs lesz a helyettese.

Orbán szerint Gulyásnak nemcsak egy minisztériumot, hanem egy egész országot kell látnia, és azt kérte tőle, hangolja össze a minisztériumok működését, ami egy olyan munka, ami soha nem ér véget. Gulyás tárcáját a kormány villámhárítójának nevezte Orbán.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a parlamentben – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a parlamentben – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Rogán Antal: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

A kormányzat egyik legstabilabb tagja a gyakran propagandaminiszterként hivatkozott Rogán Antal, akinek pozíciója tovább erősödik az új kormányban: a kommunikáció mellett alá rendelték ugyanis a polgári titkosszolgálatokat és a hírközlést, digitalizációt is. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a háborús propaganda felderítése is a nemzetbiztonsági szolgálat feladata lesz.

A kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a közvélemény egésze számára legyenek megismerhetőek, mondta Orbán, ami Rogán feladata lesz; a velünk egyetértőknek és egyet nem értőknek is világos kell, hogy legyen, mit miért teszünk. Orbán szerint az ország függetlenségét és szuverenitását számos támadás éri majd a következő időszakban, Rogánra ezek kivédésében számít majd.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: honvédelmi miniszter

Az egyik új arc a kormányban. A korábbi üzletember és londoni nagykövet Szalay-Bobrovniczkyról az utóbbi években leginkább kaszinókoncessziója és más bizniszei miatt írt a sajtó, mostantól viszont Magyarország katonai védelméért felel. Pályájáról szóló írásunk itt olvasható, itt pedig az, milyen tervekről számolt be a parlamenti bizottsági meghallgatásán miniszterjelöltként.

„Biztonság, védelem, elrettentés, honvédelem, hadsereg” – a következő években ezeket a szavakat halljuk majd leggyakrabban, mondta Orbán a parlamentben. A szomszédban dúló háború bizonyítja Orbán szerint, micsoda felelőtlenség volt egész Európában, hogy a hadsereget és a honvédelmet háttérbe szorították, időnként a létüket is megkérdőjelezték. Orbán szerint Magyarországon sikeresen indították el a honvédelmi fejlesztéseket. A feladat fontosabb, mint az elmúlt harminc évben bármikor, és folytatni fogják, tette hozzá.

Pintér Sándor: belügyminiszter

Orbán örökös minisztere, aki már a legelső Orbán-kormány óta vezeti a belügyi tárcát. 2022-től annyi változik, hogy a klasszikus feladatok (pl. rendvédelem) mellé megkapja az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát is, amin az érintett ágazatokban sokan felhördültek. Bizottsági meghallgatásain arról beszélt, nem kíván részt venni közvetlenül a gyógyító munkában, béremelésre lesz szükség a rendvédelemben, és hogy a közoktatásban is nagyon fontosnak tartja a rendet.

16 év alatt minden rábízott feladatot pontosan teljesített, ezért feltétel nélkül bízom benne, mondta Orbán róla és hozzátette, a rendőrséget megfiatalította, megújította, „a rendőrviccek kora lejárt”. Bár minisztériumát Belügyminisztériumnak hívjuk, ez már a belügyek minisztériuma, a legnehezebb területeket kapja, mondta.

Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Varga Judit: igazságügyi miniszter

A többiekhez képest új, de gyorsan Orbán egyik legmegbízhatóbb politikusává vált Varga Judit, aki a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárából lett igazságügyi miniszter 2019-ben. Hiába a minisztériumában történt súlyos korrupciós botrány (Völner–Schadl-ügy), a kormányfő bizalmát továbbra is élvezi, 2022-ben is ugyanezen a poszton folytathatja. Itt számolt be róla a parlamentben, mit szeretne véghez vinni a következő négy évben.

Orbán arról beszélt az eskü napján, hogy Vargának vétójoga van valamennyi miniszteri előterjesztéssel kapcsolatban. Vargának érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, de Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel, amit Orbán szerint senki nem irigyel a tárcavezetőtől. A kormányfő azt várja, hogy Varga határozottan képviselje a magyar érdekeket Brüsszelben.

Nagy Márton: gazdaságfejlesztési miniszter

Szintén friss szereplő lesz a kormányban a korábbi jegybankár Nagy Márton, aki az MNB-ből Orbán gazdasági főtanácsadójának ment, most pedig megkínálták egy miniszteri pozícióval. Az új posztot makroszintű stratégiaalkotásra hozták létre elvileg, erről és terveiről Nagy a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt. Eddigi pályájáról itt lehet olvasni.

Orbán a parlamentben arról beszélt, hogy ha Magyarország fejlődni akar, új, unortodox lépésekre lesz szükség. Reméli, maradtak még ilyenek a tarsolyban, ezeket kell előkotornia Nagynak és bevetnie. Azt a kockázatot is vállalni kell, hogy olyan lépések jönnek, amikkel nem csak barátokat fog szerezni, tette hozzá Orbán.

Varga Mihály: pénzügyminiszter

A legfontosabb gazdasági posztot a kormányban továbbra is Varga Mihály viszi majd, aki még 2013-ban vette át a stafétát Matolcsy Györgytől. A Pénzügyminisztérium feladatköreiből néhány tételt levágtak az előző ciklushoz képest (nem is csoda, mivel most több minisztérium foglalkozik deklaráltan gazdasággal), de az adó, a költségvetés a nyugdíjrendszer marad Vargáék fennhatósága alatt. Itt lehet elolvasni, milyen koncepciókról számolt be a gazdasági és költségvetési bizottság előtt.

Magyarország a koronavírus-járványból elsőként lábalt ki Orbán szerint. Kanyarban előzve vészeltük át a járvány eddig nem tapasztalt következményeit – fogalmazott a miniszterelnök. Görögországot és Portugáliát is megelőztük gazdasági fejlettségben. Arra kérte Vargát, hogy az előttünk álló négy évben tartsa fenn a költségvetési és gazdasági növekedése közti egyensúlyt. Azt mondta, 1990-ben együtt lettek képviselők. Orbán megtiszteltetésnek nevezte, hogy 32 éve együtt harcolnak Vargával, és örül a több évtizedes munka folytatásának.

Nagy István: agrárminiszter

Nagy István korábbi mosonmagyaróvári polgármester Fazekas Sándort váltotta a mezőgazdaságért felelős miniszteri poszton 2018-ban, Orbán Viktor minden bizonnyal elégedett volt a teljesítményével, hiszen a munkát 2022-től is folytathatja. Hogy mivel, azt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt részletezte.

Orbán szerint első látásra úgy tűnik, aki ezt a feladatot kapja, annak csak megszületni volt nehéz, hiszen nagyot lépett az ország előre ezen a területen, de az érem másik oldala, hogy küszöbön áll egy globális élelmiszerválság, aminek hatásait a miniszternek kell kivédenie. A miniszteri bársonyszék nem lesz olyan kényelmes, mint amilyennek első látásra tűnik, mondta.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Nagy István agrárminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Navracsics Tibor területfejlesztésért és európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Nagy István agrárminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Csák János: kulturális és innovációs miniszter

A cégvezető, üzletember és hobbifilozófus Csák János a korábbi Emmiből lemetszett területeket kap friss miniszterként, ő fog felelni a kultúra, a tudomány, a felsőoktatás és humántőke fejlesztéséért, sőt, a Fudan Egyetem ellentmondásos ügyének menedzselését is megkapta. Csáknak ez lesz az első komolyabb politikai posztja, ezzel némileg ki is lóg a miniszteri mezőnyből. Pályájáról itt olvashat, itt pedig arról, milyen tervekkel állt elő a miniszterjelölti meghallgatásain.

Orbán szerint jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni Csák tárcáját, ahová különleges személyiség kell, aki ismeri az üzleti világot, és nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben. Majd sok sikert kívánt a kalandhoz.

Palkovics László: technológiai és ipari miniszter

A felszámolt ITM előző vezetője most sem maradhat ki a kormányból. Palkovics László gépészmérnök, egyetemi tanár felsőoktatásért felelős államtitkárból lett miniszter 2018-ban. Minisztériumát az új struktúrában szétszedték, de a technológiai fejlesztés és az iparpolitika vezetésével megint őt bízta meg Orbán Viktor, illetve hozzá kerülnek még olyan új területek is, mint a hulladékgazdálkodás és a klímapolitika. Terveit ő is a miniszterjelölti parlamenti meghallgatásai során részletezhette.

Palkovicsot arra kérte fel Orbán, hogy folytassa azokat a feladatokat, amiket az elmúlt években elkezdtünk. Nekik jutott a legnehezebb feladat, nagy változás előtt áll az ipar – mondta a kormányfő. Ha van valaki, aki képes erre, az a Széchenyi-díjas Palkovics – mondta Orbán.

Szijjártó Péter: külgazdasági és külügyminiszter

Az állítólag elképesztő munkabírású Szijjártó Péter alatt a külügyi tárca feladatköre jelentősen bővült, a sima diplomácia mellett gazdaságpolitikai jelentőségre is szert tett a minisztérium. A Fidelitasban kinevelt politikus a pozíciót 2014 óta tölti be Orbán Viktor megelégedésére, és 2022-től folytathatja ugyanezt. A KKM most megkapja még eddigi témái mellé a nemzetközi energiaügyeket és a paksi bővítést, amelynek menedzselése talán az eddiginél is nagyobb kihívás lesz az orosz szankciók miatt. Parlamenti meghallgatásán kifejtett terveiről itt írtunk.

Szijjártó Péter külügyminisztert arra kérte fel Orbán, hogy képviselje a magyar érdekeket, erősítse meg a kapcsolatokat a szövetségesekkel, és építsen ki új kereskedelmi útvonalakat, azaz játsszon minden hangszeren. A jövőben Szijjártó felel Paks II.-ért is, mert bizonyította Szijjártó, „egyszerre több helyen is tud lenni” – viccelődött Orbán.

Lázár János: építési és beruházási miniszter

A kormány egyik nagy visszatérője, Lázár János 2018-ban kiesett a pikszisből, de most újfent tárcavezetői feladatot kap. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt négy évet kormánybiztosi posztokon töltötte, és gyakran elmondta, hogy neki a helyi politizálás, a vidék és az agrárium a szíve csücske. Ehhez képest most országos szintű feladatot kap elég komoly portfólióval, hogy ezzel mit tervez, azt ő is a miniszterjelölti meghallgatásán mondta el.

Országépítésnek kéne nevezni azt az új minisztériumot, amit Lázár János kapott, mondta Orbán. A beruházók óvatossága, a recenziók alaposan megnehezítik a dolgunkat. Az állami erőforrások hatékony felhasználása, az örökségvédelem és a polgári jóízlés megőrzése lesz Lázár János feladata.

Lázár János építési és beruházási miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Lázár János építési és beruházási miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Navracsics Tibor: területfejlesztésért és európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

Lázár mellett a másik nagy visszatérő a kormányban Navracsics Tibor, aki 2010-től már volt igazságügyi és közigazgatási miniszter. A mérsékeltebb irányvonalról, a Fidesszel szemben olyakor enyhén kritikus megjegyzésekről ismert jogász az elmúlt éveket Brüsszelben töltötte uniós politikusként, majd 2019-től megint itthoni pozíciót kapott kormánybiztosként. A 2022-ben kezdődő ciklusban ő kapta az uniós pénzek gördülékeny lehívásának, felhasználásának feladatát, amelyben minden bizonnyal hasznára lesz a brüsszeli politikában biztosként szerzett tapasztalat. Miniszterjelölti meghallgatásáról itt számoltunk be, portréja itt olvasható.

Orbán szerint nem túl hálás feladat, amit Navracsics kapott, a polgármesterek sosem elégedettek teljesen. Szerinte Navracsicsnak van a legtöbb esélye, hogy „a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl”.

Ez tehát összesen 11 miniszter, keddtől hivatalosan ők alkotják az új magyar kormányt. Aki a miniszterjelölti meghallgatások legfontosabb állításaira kíváncsi, annak a szerdai és csütörtöki összefoglalónkat ajánljuk.

Kövess minket Facebookon is!