Semjén Zsolt rövid beszámolót ígért az igazságügyi bizottsági meghallgatáson az ötödik Orbán-kormány megalakulása előtt. A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbb két hónapja volt a bizottság előtt, ezért is ígért rövid beszámolót.
Rövid áttekintéssel kezdte az állam és az egyház lehetséges viszonyáról, három mintát sorolva fel: államegyházi modell, szeparatista modell és az együttműködő modell.
Az államegyházi modell az ortodox egyház történetét jellemzi, az állam irányítja az egyházat, amely közfeladatokat is ellát. A szeparatista a francia modell, ahol nagyon élesen el van választva a világnézetileg semleges állam és az egyház. Semjén itt ideológiai fejtegetésbe kezdett, miszerint a helyzet ellentmondásos Franciaországban, mert ott „erőszakos szeparatista modell érvényesül, ahol a szeparatizmus és a szekularizmus egyfajta állami ideológiaiként is megjelenik, így nem semleges, mert azonosul egy ideológiával, amely történetesen egyházellenes”.
A magyar modell az együttműködő típust követi: „az állam nem avatkozik egyházügyi kérdésekbe, az egyház nem gyakorol közhatalmi funkciókat. De az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását” – jelentette ki.
Semjén szerint az egyház ugyanannak a közfeladatnak az ellátására pontosan annyi forrást kap, mint az azonos feladató ellátó állami vagy önkormányzati intézmény. A kormányfőhelyettes állítása szerint ez az oktatásra is igaz – bár több forrásból végül az egyházi iskolák mégis több pénzhez jutnak. Semjén szerint az egyházi iskolák többet adnak a gyerek neveléséhez, mint az államiak.
Erre kérdezett rá a bizottság DK-s alelnöke is. Sebián-Petrovszki László szerint számos adat, tény van arról, hogy az egyházi iskolák forrásai bővebbek, dologi kiadásra négyszer akkor összeget kapnak. 200 ezer forint jutott diákonként működési költségre, szemben az állami 55 ezer forintos összegből. „A középosztály ide menekíti a gyerekeit, az állami iskolák forráshiányosak.”
Czunyiné Bertalan Judit megköszönte Semjénnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységét, amelyet az egyház és a társadalom viszonyában tett. „Nekünk a templom nem csupán műemlék, nekünk az egyház nem csupán egy közösség” – üzente az ellenzéki képviselőknek az egykori oktatáspolitikus.
„400 iskolát zártak be önök vidéken. Ha ön azt állítja, hogy többszörösen vannak finanszírozva az iskolák, akkor ön nem állít igazat. És annyit állít, hogy az oda járó gyerek ön szerint nem ér annyit.”
Czunyiné szerint nincs is összevethető összeg, az ellenzék csak kiragad a költségvetésből sorokat, és ez „méltatlan az egyházi iskolába járó gyerekekkel szemben.”
Az ukrajnai menekült oda megy, ahová akar
Szabó Szabolcs azoknak a kárpátaljai menekülteknek az ügyére kérdezett rá, akik Csehországba mentek, ám mivel magyar állampolgárságuk is van, Csehország Magyarországra irányítaná őket.
A Momentum politikusa azt kérdezte, mit tehet az állam annak érdekében, hogy „aki onnan menekültként eljött, azt támogatni tudjuk abban, hogy legyen bátorsága, jövőképe ahhoz, hogy visszamenjen a szülőföldjére, és a magyar közösséget ne szüntesse meg”.
Semjén a magyar állam migrációs politikájának ismeretében váratlan kijelentést tett:
„Mindenki oda megy, ahova akar. Nem tudjuk befolyásolni, hogy Ukrajnából ki hova tart. Mi azt nem tudjuk és nem is akarjuk befolyásolni, hogy átjön, innen oda megy, ahova akar.”
Ez vonatkozik azokra is, akik kárpátaljaiként magyar állampolgársággal rendelkeznek, de ennek az információnak a kiadását a magyar államtól szerinte nem lehet elvárni, ugyanis Ukrajnában retorziók érhették azokat, akik felvették a magyar állampolgárságot. (A kettős állampolgárságot nem ismeri el Ukrajna, egy újabb szabályozás szerint állami hivatalt nem is vállalhat kettős állampolgár.)
Semjén szerint, ha egy kárpátaljai menekült bárhol „előveszi a magyar útlevelét, akkor tekintsék magyar állampolgárnak. Ha az ukrán útlevelét veszi elő, akkor az illetőn múlik, hogy jelzi-e vagy sem, hogy van-e EU-s állampolgársága.”
Semjén kinevezését a bizottság kormánypárti többsége támogatta.
A vitakört hamar lezárták, így Semjén újra szót kapott. Sebián-Petrovszkinak válaszolva felidézte, hogy Bauer Tamással voltak hasonló, termékeny viták. Az egykori SZDSZ politikusa azt szorgalmazta, hogy az állampolgárok által elirányítható szja 1 százalékban együtt legyenek az egyházak, a sport- és kulturális egyesületek.
„Ebben a gondolkodásban a vallás szabadidős tevékenység. Van, aki bélyeget gyűjt, van, aki horgászik, és van, aki katolikus. A mi felfogásunkban az egyházi jogi személy nem azonos egy egyesülettel.”
Semjén szerint az állam és az egyház mellérendeltsége, biztosított, mert mindkettő olyan entitás, amelynek „a léte nem vezethető vissza egy eredendő másik közösséghez”.
Ugyanakkor „Magyarország alkotmánya és törvényei mindenkire vonatkoznak.” Ha egy egyházi intézmény alkotmányellenes tevékenységet folytat, „akkor ugyanúgy eljárnak ellene. Az egyházi autonómia nem jelent felmentést az állami törvények hatálya alól.”
Tehát, ha egy egyházi intézmény „gyűlöletet keltene az LMBTQ-közösséggel szemben, akkor el kell vele szemben járni. De az, hogy milyen életvitelt vár el a házasság vagy a lelkészei tekintetében, az már az egyház autonómiájára tartozik.”
„Ha egy világi intézményben megtiltanák a disznóhús fogyasztását, az diszkriminatív volna. Egy zsidó intézményben természetes a kóser szabályok betartása” – hozott példát.
Az egyházi iskolák és az államiak közötti forráskülönbségekről elmondta: van az egyháznak elitiskolája meg hátrányos helyzetben lévő iskolája is. A költségvetési pénz azonos mértékben jár az állami és egyházi iskoláknak is, azt azonban semmi nem zárja ki, hogy a fenntartó a saját keretéből hozzájáruljon az intézmény fenntartásához. Ezt azonban nemzetiségi önkormányzat fenntartóként éppúgy megteheti, ahogy egy alapítványi iskola, vagy akár az önkormányzat – húzott végül egyenlőségjelet a fenntartók között Semjén.
Semjén: Nem tartozik az állam Iványi Gáboréknak
Ellenzéki felvetésre szóba került a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az állam közötti vita. Az alapító Iványi Gábor Orbán Viktor idősebb gyermekeit keresztelte meg a 90-es években, de Iványi hangos kritikusa a jelenlegi kormánynak is.
Semjén megjegyezte, hogy történelmi egyházként nem jegyezhetők be, mert van bejegyzett történelmi metodista egyház Magyarországon, és annak az egyháznak Iványi Gábor nem része. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy jogosan lépett a rendszerváltás előtt Iványi és az édesapja önálló útra, és hozta létre a közösséget, de így a történelmi egyház kritériumának nem felel meg.
Egy százalékra jogosultak ugyan, de nem történelmi egyházként vannak költségvetési források, amelyektől elesnek. „A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek egyetlen fillérrel sem tartozik az állam” – Semjén szerint mindent kifizettek, eközben a MET több járulékot nem fizetett be, ezért a NAV jogosan járt el a MET-tel szemben.