Nagy Márton: Ebben a helyzetben az én feladatom a válságkezelésben való részvétel

2022. május 18. – 12:38

Nagy Márton: Ebben a helyzetben az én feladatom a válságkezelésben való részvétel
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés költségvetési bizottsága, a képviselők meghallgatták Nagy Mártont, aki az újonnan létrejövő gazdaságfejlesztésért felelős miniszteri poszt várományosa. (Róla szóló portrénk itt olvasható.)

Nagy Márton a miniszteri portfóliót költségvetési szempontokat is figyelembe véve mutatta be. A tárca hatáskörei és felelősségi körei közé az alábbi témák tartoznak majd nagy vonalakban:

  • rendszerszintű gazdaságstratégiai szemlélet kialakítása, fenntartható felzárkózás garantálása;
  • minden hiteleszközzel, garanciaeszközzel vagy tőkeágon vállalkozásokat segítő bank;
  • külföldi fejlesztési bankok eszközeinek becsatornázása a gazdaságba;
  • versenyképesség fejlesztése szintén rendszerszintű megközelítéssel;
  • válságot kell kezelni, erősebben kikerülni belőle, majd visszaállni a normál pályára;
  • állami vagyonért, pénzügyi stabilitásért felelősségvállalás.

Nagy Márton a tárca létrehozása mögötti koncepciót így foglalta össze: az ő feladatuk a gazdaságfejlesztés, ami egy gyűjtőfogalom, makroszintű megközelítés, stratégiaalkotás tartozik ide. Ez alatt azonban van egy középszint, mint például a vállalkozásfejlesztés, a vidékfejlesztés, az iparpolitika, ezt más minisztériumok viszik.

A miniszterjelölt azt mondta, szoros együttműködésben képzeli el a minisztérium működését a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival, illetve élénk szakmai együttműködést is szeretne: mindenkit meg kell hallgatni, nem csak a nagy kamarákat, minden érintett gazdasági szereplőtől jöhetnek fontos és jó ötletek.

Nagy Márton arról beszélt, mint a tárca neve is mutatja, a fejlesztő állam koncepciójából indulnak ki, de fenntarthatóan, pénzügyi stabilitási szempontokat figyelembe véve. „A gazdaságnak az a jó, amikor pénzbőség van, ez most nincs”, ehelyett válságos időket élünk. Ez a válság már Covid alatt elkezdődött, az orosz–ukrán háború erre tett rá: az energiahordozók, gabonafélék ára duplázódott, az euró és a dollár ugyanannyiba kerül, új kerékpárra, autóra hónapokat kell várni. A recesszió kockázata növekszik, „olyan helyzetben vagyunk, amilyet még nem láttunk” – mondta hozzátéve, hogy

„ebben a helyzetben az én feladatom a válságkezelésben való részvétel”.

Külön kiemelte jövőbeli feladatai közül a beruházások élénkítését, a magas beruházási ráta fenntartását. Ez az arány jelenleg Magyarországon 27 százalék felett van, és ha legalább 25 százalék felett marad, akkor szerinte sikeres lesz az ország. Ehhez azonban szükség van finanszírozásra, „pénz nélkül nem megy”. A pénz jöhet a költségvetésből, uniós forrásokból vagy pénzügyi eszközökből (fejlesztési bankok, kereskedelmi bankrendszer). Ehhez a bankokat ösztönözni kell a hitelezésre, de nagyon fontos a költségvetés és a pénzügyi rendszer stabilitása is:

tartani kell a 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt idén, jövőre pedig a 3,5 százalékot. Az államadósságot is csökkenteni kell, abban könnyebb dolgunk van, ki lehet nőni a GDP növekedésén keresztül – mondta.

Nagy Márton azt mondta, Magyarországon relatíve alacsony az eladósodottság, tudnánk még hitelt felvenni, ám az alacsony kamatok korszaka véget ért, így olyan magasak lesznek a kamatok, hogy az emberek nem akarnak majd hitelt felvenni. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a hitelpiac zavartalanul tudjon működni, szükség van a jegybank és a kormány együttműködésére. Szerinte érdemes lenne újraindítani a Növekedési Hitelprogramot, de sokkal célzottabban, emellett emelni kell az Eximbank hitelezési kapacitásait is, hiszen válságban jön el az anticiklikusan viselkedő fejlesztési bankok ideje.

A felvezető után a képviselők kérdezték Nagy Mártont, először arról kapott kérdést, hogyan érintheti Magyarországot egy esetleges orosz energiaembargó az EU részéről. A miniszterjelölt elmondta, végeztek egy hatástanulmányt, ennek alapján az azonnali olajembargó azt jelentené, hogy 30 százaléknyi fogyasztó nem tud venni benzint, ezért ez semmiképpen nem támogatható. Ha 1,5-2,5 éves átmeneti idővel léptetnék életbe, akkor is brutális ársokk jönne a Brent olaj áremelkedése miatt. Az azonnali gázembargó hatása még ehhez képest is sokszoros, így az egész téma vörös posztó – mondta. „Nagyon sajnálom, hogy sok más kormány ilyen elemzéseket nem lát” – mondta.

Energetika terén más témák is felmerültek, például Paks II. esete, amellyel kapcsolatban megkérdezték Nagyot, vajon mennyire mondhatjuk a mostani helyzetben, hogy szolgálja az energiafüggetlenséget az új blokk. Nagy Márton szerint viszont háború ide vagy oda, „nincs különbség függőség tekintetében aközött, hogy az oroszokkal vagy másokkal van szerződésünk az építésre”, és különben is, a területért felelős miniszter (Szijjártó Péter) megígérte, hogy felgyorsítja a folyamatot. Több képviselő is felhozta az energiahatékonysági beruházások, illetve azok eddigi elmaradásának kérdését, valamint a Magyarországon ellehetetlenített szélenergia-beruházásokat, ezekre a felvetésekre azonban Nagy Márton nem reagált érdemben, helyette sokat beszélt a Magyarországon megvalósuló, nagy volumenű napenergia-projektekről.

A zöld téma kapcsán kijelentette, „a zöld az ő szótárában mostantól önellátót jelent”.

Az adó- és járulékpolitikáról is kapott kérdéseket Nagy Márton, aki kiállt az eddigi kormányzati törekvések (adóék csökkentése) és az ebben is megnyilvánuló családtámogató szemlélet mellett, itt külön kiemelte, hogy „a demográfiai fordulatnak el kell következnie, 2,1 fölé kell vinni a Magyarországon a termékenységi rátát”, ami tavaly 1,57 volt.

A bizottságot vezető ellenzéki Vajda Zoltán többek között azt feszegette kérdéseiben, hogyan fogják elosztani a feladatokat a kormányban így, hogy lesz 4-5, gazdasági feladatokkal foglalkozó tárca, hogyan nem lesz ebből kavarodás. Nagy Márton azt mondta, idáig is megvoltak azok a feladatok, amelyek új minisztériumot kaptak, csak bizonyos esetekben átkerültek máshova, azzal pedig felemelték a rangját bizonyos kérdéseknek, hogy ezek most miniszteri hatáskörbe kerültek (pl. területfejlesztés). Az esetleges kavarodásra azt reagálta: „van telefon, email, leülnek ebédelni az emberek,

én például szeretek leülni együtt ebédelni például Varga Mihállyal, és megbeszélni az ország problémáit”.

Arról is kapott kérdést Nagy Márton, hogy nem tervezi-e az új kormány inkább a magyar cégek támogatását és helyi, reziliens közösségek építését a tőkeerős multik fokozott támogatása helyett. A miniszterjelölt szerint vannak területek, ahol nem is cél, hogy magyar cégeket futtassunk fel, mert akkora versenyelőnyük van más országoknak (pl. német autóipar), az ilyen esetekben a külföldi cégek hazai boldogulását kell támogatni. Vannak azonban olyan ágazatok, amelyben a hazai tulajdont még erősíteni kell, ezek közt említette az élelmiszer-kiskereskedelmet, az építőipart és az építőipari alapanyaggyártást, kitermelést.

Az ülés végén 11 igen, 0 nem és 3 ellenzéki tartózkodás (Jámbor András, Bakos Bernadett, Vajda Zoltán) mellett a költségvetési bizottság támogatta Nagy Márton miniszteri kinevezését.

Kövess minket Facebookon is!