Szalay-Bobrovniczky: Új ajánlatot szeretnék közvetíteni azoknak, akik hajlandóak a haza védelmére

Szerdán ült először ebben a ciklusban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, a képviselők Rogán Antal után meghallgatták Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterjelöltet, aki Benkő Tibort váltja majd a honvédelmi tárca élén.

A miniszterjelölt személyes bemutatkozással kezdte, elmondta, hogy 52 éves, az elmúlt harminc aktív évét három nagy tapasztalatcsokor köré tudja csoportosítani:

• az első tíz évben a vállalati szektorban, big four tanácsadó cégeknél, bankoknál, a telekomszektorban, médiában dolgozott;
• a második szakaszban a Századvég Gazdaságkutató vezetésében ült Lánczi Tamással, itt kormányzati, szakpolitikai tanácsadással is foglalkoztak;
• a harmadik szakaszban Magyarország londoni nagykövete volt.

Szalay-Bobrovniczky hátteréről a Telexen is írtunk bővebben itt, most nézzük, mit mondott honvédelmi miniszteri terveiről.

A miniszterjelölt arról beszélt, hogy amikor üzletemberként tevékenykedett, akkor nemzeti érdeket igyekezett képviselni a jó üzletek kötése mellett, valamint elmesélte, hogy katonacsaládból származik, ludovikás katonatiszt felmenői vannak, ez az egész neveltetésében fontos volt. Van olyan családtagjuk, aki a Rákóczi-szabadságharcban esett el, olyan is, aki harcolt az 1848–49-es szabadságharcban vagy az első világháborúban. Ezért aztán

„a hazaszeretet és a haza fegyveres védelme nem hangzatos szólam volt számomra, hanem a mindennapok része”

– mondta. Maga is jelentkezett tartalékos honvédnek fiatalon, századosi szakkiképzést kapott.

Szalay-Bobrovniczky szerint minden okunk megvan feltételezni, hogy a háborús konfliktus jelen lesz a környezetünkben a következő években. Biztos pontot jelent ebben a környezetben a NATO-csatlakozás, amelyről 1999-ben, az első Orbán-kormány alatt döntött az ország. „A NATO egy védelmi szövetség, és fontos, hogy az is maradjon” – mondta hozzátéve, hogy

„a NATO talán megvéd minket, de ehhez szükséges a magyar honvédelmi képesség és elszántság is”.

Az új honvédelmi miniszter szerint neki az lesz az egyik fontos feladata, hogy ezt a képességet fejlesszük. Évekkel ezelőtt elindult Magyarországon az a program, amelynek célja, hogy felhúzzuk a GDP 2 százalékának megfelelő összegre a honvédelmi költéseket (a NATO elvárásainak megfelelően), az is feladata lesz, hogy hatékonyan haladjanak a már megkezdett haderőfejlesztési programok. Kiemelte annak fontosságát, hogy megfelelő számban és felkészültséggel álljanak rendelkezésre magyar katonák, azt mondta, ennek része a harci kedv, elkötelezettség fokozása is. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta,

„a társadalom felé szeretne közvetíteni egy új ajánlatot, ami azoknak fog szólni, akik hajlandóak a haza védelmére akár hivatásos, akár tartalékos formában”.

Ennek keretében szeretnék megkönnyíteni a csatlakozást a honvédséghez, de azt is megértik, ha valaki csak egy ideig maradna az állományban, aztán a civil életben próbálná ki magát.

A miniszterjelölt azt mondta, a kormány orosz–ukrán konfliktushoz való hozzáállása nem azt jelenti, hogy ne tudnánk, ki szenvedett el agressziót, kinél van az erkölcsi fölény, kiemelte, hogy a magyar honvédség humanitárius akciókat is végrehajtott. A háború mellett szerinte más biztonsági kihívások is vannak, ezek sem múltak el attól, hogy most kevesebb figyelem jut rájuk: például a migrációs nyomás vagy a terrorfenyegetettség továbbra is létezik, illetve új hadviselési módok alakulnak ki, pl. hibrid hadviselés. Mint mondta, ő miniszterként azon lesz, hogy ezek a speciális területek a honvédségen belül megkapják a kellő támogatást, és szerinte kiemelt figyelmet kell fordítani a NATO-bővítés témájára, a katonai diplomáciára a magyar érdek képviseletében.

A képviselői kérdések szekcióban Hajnal Miklós (Momentum) tett fel kritikus kérdéseket, ő többek között azt firtatta, mennyire ért egyet Szalay-Bobrovniczky azzal az „ellenségképgyártó” narratívával, amit Horváth József egykori III/III-as tiszt, a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettese szokott fejtegetni a médiában a nemzetbiztonsági kockázatokról, mivel nincs definiálva a törvényben, mik lehetnek ezek pontosan. Arra is rákérdezett, mi lesz most a miniszterjelölt kiterjedt ületi érdekeltségeivel, illetve hogy mennyire lesz elszánt Szalay-Bobrovniczky az orosz titkosszolgálatokkal, pl. a GRU-val szembeni fellépésre, milyen lépéseket tervez e téren.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, hogy a nemzetbiztonsági kockázat témában nem bocsátkozna definíciós párbeszédbe, kockázat az, ami veszélyes, és oda kell figyelni mindenre. Horváth úr véleményét nem ismeri, mondta, de az biztos, hogy a szakma szabályait be kell tartani, körülötte mind olyanok ülnek, akik ezt tudják. Az üzleti érdekeltségeiről annyit tud mondani, hogy be fogják tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, határidőre mindent rendezni fognak – zárta rövidre.

A GRU-ra vonatkozó kérdésről azt mondta, ezt nem is értette teljesen, hogy miért kellene az oroszokkal szemben másképp eljárni, mint másokkal, „mindenféle elhárítási tevékenységet ugyanolyan magas színvonalon, könyörtelenül el kell végezni”, közölte.

Az ülés végén a nemzetbiztonsági bizottság 4 igennel és 2 tartózkodással megszavazta, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf legyen Magyarország következő honvédelmi minisztere.