Palkovics: Magyarország nem összeszerelő ország

2022. május 19. – 09:11

frissítve

Palkovics: Magyarország nem összeszerelő ország
Palkovics László a gazdasági bizottság előtt, Koncz Zsófia és Steiner Attila államtitkárjelöltek társaságában – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtökön folytatódtak az ötödik Orbán-kormány megalakulása előtt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai. A bizottságok a beszámolók és kérdések megválaszolása után szavaznak arról, hogy támogatják-e a miniszterjelöltet. A szavazás formális – a kormánytöbbség biztosított –, sokszor a miniszterjelölti expozék is nagyon általánosak, mégis képet adnak a kormány következő ciklusra érvényes terveiről. 12 fideszes szavazattal, három ellenében, egy tartózkodással a bizottság támogatta Palkovics László kinevezését.

A napot Palkovics László a parlament gazdasági bizottságnál kezdte. Az előző kormányban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vivő miniszter most a Technológiai és Ipari Minisztérium nevű tárcát viszi, amelyhez az állami infrastruktúra, bányászat, ipar, technológia, klímaváltozás, körforgásos gazdaság, hulladékgazdálkodás, közlekedéspolitika területei tartoznak. A miniszterről készült korábbi portrénkat itt olvashatja, az alakuló kormány gazdaságcentrikus új struktúrájáról itt olvasható elemzésünk.

A leendő kormánytagok közül szerdán Navracsics Tibor, Varga Judit, Rogán Antal, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szijjártó Péter, Nagy Márton, Csák János, Pintér Sándor több bizottságot is megjártak.

Palkovics Koncz Zsófia, Steiner Attila, Kutnyánszky Zsolt és Vitézy Dávid államtitkárjelöltek kíséretében jelent meg a meghallatáson a bizottság előtt, amelynek 12 fideszes és 6 ellenzéki tagja van. Utóbbiak közül ezúttal az alelnök, a DK-s Dávid Ferencen kívül Orosz Anna (Momentum), Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és a szintén bizottsági alelnök Mellár Tamás (Párbeszéd) volt jelen, aki részletesen kommentálta Palkovics bizottsági beszámolóját. (Orosz Anna Újbuda alpolgármesteri feladatainak átadása még folyamatban van, így az összeférhetetlenségi törvény alapján nem szavazhatott, de jelen lehetett.)

„Gyakran éri Magyarországot az a vád, hogy összeszerelő ország”, ám Palkovics szerint ez pontatlan kép.

Az ipari országok térképén Magyarország jó helyen áll: a magyar ipari termékekben a high-tech részaránya 70 százalék, éppúgy, mint Dániában vagy Németországban – mondta a leendő miniszter.

A gazdasági folyamatokban a világjárvány után V alakú visszapattanást vár a miniszter: szerinte a magyar ipar a jelek szerint jól van, sem az energetikai problémák, sem a szállítási láncok megszakadása nem jelentkezett az „orosz–ukrán háború” miatt. Ez a megnevezés azon ritka miniszterjelölti megnyilatkozások egyike, ahol elhangzik, hogy ennek a háborúnak Oroszország is részese. Az Oroszországgal szembeni szankciókat – a magyar gazdaságot érintő káros következményekre hivatkozva – ellenző kormány általában következetesen kerüli Oroszország megemlítését, ukrajnai háborúról szólnak, nem említve, hogy ez a háború egy Oroszország által indított invázió.

Járműipar nélkül is van növekedés

Az ipari termelés 5,5 százalékkal nőtt, ami azért különösen jó mutató, mert a járműipar kisebb növekedése mellett sikerült elérni, hívta fel a figyelmet Palkovics.

A beruházások jellege is változóban: a vírusválság hatásait kompenzáló beruházások támogatására 2000 milliárd forintot szántak, 2021-ben ezek a beruházások Palkovics szerint most érnek be.

Sikerként említette, hogy az innovációs ráfordítások 2010-ben 300 milliárd forintot értek el, mostanra ez 800 milliárdra nőtt – mondta a miniszter. Igaz, euróban a növekedés kevesebb, de így is csaknem kétszerese, 1,1 milliárd helyett 2,1 milliárd euró.

Az előző ciklusban a felsőoktatásért is felelős miniszter szerint a modellváltó egyetemek – azaz az állami tulajdonból alapítványi tulajdonba utalt egyetemek – is hozzájárulnak a kutatás-fejlesztés forrásainak növeléséhez.

Az ipari termelés megoszlása egyenetlen: Budapest és Pest megye 10-10 százalékot ad, Győr-Moson-Sopron megye 12 százalékot, az ország északkeleti része azonban ettől elmarad, ahogyan Dél-Magyarország is, ezért a miniszter egyenletesebb eloszlást remél a jövőben.

Az élelmiszeripar is kiemeltebb szerepet kap a jövőben – részben az egyre többet hangoztatott önálló és önellátó gazdaság jegyében.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Kitért az akkumulátorgyártásra, amelynek stratégiai fontossága nyilvánvaló. Egy akkumulátorgyár megépítése azonban „bonyolult ügy”, annak az energiaigénye 800 megawatt, így az energiatermelési kapacitást is növelni kell, ha ezen a területen Magyarország nagyobb szerepet akar vállalni.

Palkovics szerint a foglalkoztatáspolitikában a kormány sikeres volt, hiszen 2010-ben 3,7 millió munkahely volt, és mostanra ez egymillióval növekedett, de a teljes foglalkoztatottság elérése továbbra is cél. Csökkent a regisztrált álláskeresők száma is, ami Palkovics szerint a koronavírus okozta visszaesés tükrében komoly eredmény.

A Budapest–Belgrád-vasútnak értelmet ad a háború?

Palkovics felidézte, hogy régen a bizottságban sokan kérdezték, hogy mikor térülhet meg a Budapest–Belgrád vasúti beruházás, ma szerinte ez nem kérdés: az ukrajnai háború nyomán az Oroszországon keresztül Európát Ázsiával összekötő vonalak később sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi használati szintre.

Persze a kínai hitelből, kínai cégek által, kínai termékek európai beszállításának megkönnyítésére megépítendő vasútvonal gazdasági hasznába nem kalkulálhatta bele a kormány évekkel korábban, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, Palkovics szerint nem is arról van szó, hogy kizárólag ennek révén vált megtérülővé a beruházás, csupán annyit mondott, hogy ennek nyomán még gyorsabban megtérül.

A háború előtt más, nem kormányzati számítások 979 évre kalkulálták a megtérülést, erről itt olvashat bővebben.

Mellár Tamás: Visszaépítjük a szocialista gazdaságot?

Elsőként Mellár Tamás kommentálta Palkovics beszámolóját. A gazdasági szakember szerint a '70-es évek közepén már Magyarországon is általános volt a közgazdaságtanban a meggyőződés, hogy a vas- és acéltermelés fejlesztésének erőltetése, az önállátás és a teljes foglalkozással kapcsolatos célkitűzések, a magas beruházási ráta túlhangsúlyozása elhibázott gazdaságpolitikához vezet, ahogyan ez az 50-es években is történt.

„Ezeket a hívószavakat látom vissza. Visszaépítjük a szocialista gazdaságot? – kérdezte Mellár. – Alternatív valóságot építettek fel, ami PR-szempontból nagyon jó, de óva intem önöket attól, hogy ezt elhiggyék.”

Kitért Palkovics adatára, amely szerint Magyarországon 70 százalék a termékekben a high-tech aránya.

  • De a magyar tulajdonú többségű vállalkozások exportja hány százalékát teszi ki az összes exportnak?
  • Ezen magyar többségi tulajdonú vállalkozások exportjából mekkora részarányt képvisel a high-tech termék vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás?

Mellár szerint ha mind a két adat eléri az 50 százalékot, akkor „ígérem, soha nem fogom mondani, hogy Magyarország félgyarmati ország”, amelynek csak összeszerelő üzemei vannak, és „környezetszennyező akkumulátorgyártást hoz be”.

A gazdaságpolitikus vitatta, hogy valóban visszapattant volna a gazdaság, ugyanis alacsonyabb növekedési pályára áll be, tehát nem tért vissza ugyanoda, ahonnan a világjárvány miatt letért.

Mellár a sokat hangoztatott innovációhoz hiányolja a megfelelő oktatást is – oktatási minisztérium sincs, jegyezte meg –, az akadémiai kutatóhálózatokat is elvették az Akadémiától, és a modellváltó egyetemek is olyan, fideszes „pártkáderekkel” teletűzdelt kuratóriumok által irányított alapítványok tulajdonába kerültek, ahol a kuratóriumi tagoknak sem az oktatáshoz, sem a kutatáshoz nincsen közük.

Mellár Tamás – Fotó: Bődey János / Telex
Mellár Tamás – Fotó: Bődey János / Telex

„Tudományos kérdésekben tudományos közösségnek kellene döntenie, és nem a kormánynak.”

Mellár közölte, hogy Palkovics kinevezését nem támogatja.

Riz Gábor a Fidesztől szót kért, kérdéseit azonban nem a miniszterjelölthöz intézte, csak Mellár megállapításait minősítette, védelmére kelve a kormány gazdasági célkitűzéseinek.

Palkovics: Most van jó helyen a kutatóhálózat

Mellárnak válaszolva Palkovics elöljáróban megjegyezte, hogy az akkumulátorgyártás nem környezetterhelő technológia, és a vasgyártás sem idejétmúlt célkitűzés, hiszen „ azt is le kell valakinek gyártania” az ipari termeléshez.

A magyar tulajdonú cégeket illető kérdésnél visszadobta a labdát azzal, hogy a rendszerváltáskor a magyar közgazdászok a piacra bízták a folyamatot, míg Lengyelország és Csehország megvédte a saját tulajdonú cégeit.

Az exportban és a high-techben meglévő magyar tulajdonarányról azt mondta, hogy egyrészt nehéz megmondani, mert beszállítók is vannak, ahol már jelentkezhetnek a magyar szereplők, másrészt valóban, épp az a kormány célja, hogy valami módon helyzetbe hozza a magyar cégeket.

Védelmébe vette a modellváltást, mondván, korábban épp az volt az ellenzék vádja, hogy az állam túl rövid pórázon tartja az egyetemeket – ez az alapítványi rendszerrel megszűnt, és szerinte nem pártkárderekkel vannak feltöltve a kuratóriumok.

Az Akadémiától elvett kutatóhálózat szerinte most van jó helyen, és nem függ a kormánytól, egyébként is a jól működő német mintát követi, így bizonyosan nem áll a kormánynak szándékában ezt a hálózatot visszaadni a Magyar Tudományos Akadémiának.

A felsőoktatáshoz kötődően Z. Kárpát Dániel a diákok nehéz lakhatási helyzetéről, a magas albérletárakról beszélt, amire válaszul Palkovics megjegyezte, hogy a Diákváros 9 ezer férőhelyes kollégiumot biztosítana, ha az önkormányzat „nem barikádozná el a területet, és az utcákat nem nevezné át”. (Igaz, a tiltakozás nem nem a Diákvároshoz kötődik, hanem épp az annak rovására, részben annak helyére tervezett kínai Fudan Egyetem kampuszához, amellyel kapcsolatban a népszavazást nemrég kaszálta el az Alkotmánybíróság.)