Egy elégedett terminátor – Palkovics László portréja

Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:

• Milyen Lamborghinije van Palkovics Lászlónak?
• Ha a miniszter nem ideologizál, és nem szeret uszítani, akkor mi a legdurvább eszköze?
• Kinek a virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával a Fudan Egyetem-projekttel?
• Hogyan lehet megtanulni három nyelvet felsőfokon?
• Hogy találta meg a Fidesz Palkovicsot, és ő hogy találta meg a közös hangot Orbánnal?
• Mit szokott válaszolni a miniszter, ha politikailag kínos feladat teljesítésével bízzák meg?
• Kinek a köreit nem akarja zavarni a kormányban, és mit tesz, ha a politika lenyomja a kezdeményezéseit?

Ennek a portrénak a megírásához Palkovics László sok kollégájával és pályatársával beszéltünk, körbenéztünk Pölöske környékén is. Próbáltuk elérni és megszólaltatni a minisztert is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.

Még pár éve is legendás volt a miniszterről a társaságában, hogy azzal kapcsolta ki magát a tudományos, akadémikus vagy éppen politikai ügyek közben, hogy felült a Lamborghini márkájú, ősrégi traktorára, és szántott. Gyönyörű környékről, varázslatos dimbes-dombos zalai környezetből érkezett, ahol májusban csodás színeket fest a sok repcemező. Az Egerszeg–Letenyei-dombságban járunk, a szomszéd falut, Búcsúszentlászlót Bödőcs Tibor tette ismertté, de a környék tele van mesés nevű, dimbes-dombos falvakkal, mint Alsónemesapáti, Alibánfa, Vöckönd vagy Kemendollár (nem, nem az amerikai fizetőeszközről nevezték el a települést, hanem Kemend és Ollár egyesült ilyen mókás néven).

A „Lacinak” ma már erdeje, szántója van errefelé, ő lett a környék legsikeresebb embere. Ipari karrierje révén már a politikai pályája előtt is anyagilag függetlenként élt. Megvolt a családi ház, a lakás, a motor, az autó, ami csak kellett. Egy anekdota szerint amikor először oktatási vonalon bekerült a politikába, számon is kérte a sajtó, hogy miként értheti meg valaki a tanárok anyagi gondjait, ha ő maga Lamborghinivel jár – Palkovicsot különösebben nem zavarta, hogy összemosták a traktorát és a luxusautó-márkát.

2019. május 2-án Orbán Viktor a Karmelitában tárgyalt Heinz Hermann Thielével, a Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának tiszteletbeli elnökével. A két hónapja elhunyt Thiele volt a multiviszonylatban kisebb családi cég vezető tulajdonosa, az egyik legfontosabb német iparbáró, aki halálakor 13 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb németek egyike volt.

Az eseményről készült hivatalos MTI-fotón az látható, hogy Thiele és Orbán beszélgetnek, Palkovics László, illetve Lepsényi István volt államtitkár pedig áhítattal figyel. Korábban Palkovics és Lepsényi is a hazai Knorr-Bremse vezetői voltak. Előbbi kutatási igazgató, utóbbi 1995 és 2015 között a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója volt.

Ennél a képnél talán semmi nem írja le jobban Palkovics Lászlót, az 56 éves innovációs minisztert. A tárgyaláson a felek megbeszéléseket folytattak a magyar járműipar fejlesztéséről, többek között egy járműipari tesztpályáról, ami történetesen Zala megyében, azaz Palkovics szülőhazájában valósult meg. Palkovics igazi sikereit a Knorr-Bremsénél érte el, rengeteget dolgozott tesztpályákon, a cégnél Lepsényi volt a főnöke, de apa-fiúi közelségbe került a cég ikonikus vezetőjével, Thielével is, majd amikor a politikába váltott, Orbán Viktor feltétlen kiszolgálójává vált.

A híresen nagy munkabírású Palkovics a menedzseri világból a pragmatizmust, a hatékonyságot, a gyorsaságot is magával hozta. Minisztériumában szokták idézgetni híres mondását: „egy nap lehet 24 órát dolgozni, vagy akár egy kicsit többet is”. Palkovics rengeteg politikailag nehéz vagy akár kínos ügyet volt kénytelen kőkeményen, buldogmentalitással végigvinni: ilyen volt

• a CEU kiűzése,
• az MTA kutatóintézeteinek átalakítása,
• az egyetemi modellváltás áterőltetése, amelyben a sikeresebb (Corvinus, agrár) és a nagyon kellemetlen (SZFE, Miskolc) történetek keveredtek,
• a Fudan Egyetem, illetve az energiaügyek képviselete és a Mátrai Erőmű visszavétele, ami már nem is „kínos”, hanem több annál.

A hazai felsőoktatás vagy a hazai kutatóvilág természetesen nem volt tökéletes – mesélte egyik forrásunk. Ezer sebből vérzett a régi rendszer is, nem voltak nemzetközi kapcsolatok, kevéssé találkozott a magángazdaság és az oktatás igénye. Ismerői szerint Palkovics Lászlót nagyon érdekli az innováció. Őszintén hisz abban, hogy a magyar szürkeállomány nagyon erős, sok mindenben önálló sikerekre lehetünk képesek, de tudja, hogy sok területen Magyarország nem éllovas. Ehhez kellenek a nemzetközi együttműködések, össze kell kapcsolódni a legjobbakkal, mert úgyis ők vezetik majd be a nagy innovációkat, és itt is lehet magyar pozíciót fogni.

Palkovics társaságban, szabad idejében is szívesen beszél arról, hogy hol tart majd öt-tíz év múlva a világ. A nagy elődöket nem nagyon tiszteli. A gyorsan változó világban szerinte a régi intézményeket is „ki lehet hívni”, a temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel, a könyvtárak meghaladott kutatásokkal, az idős kutatók, a megkövesedett intézetek, szaktekintélyek nem olyan érdekesek, mint a tehetség, a lendület, a megváltozott digitális tér kooperációs fejlesztései – mesélt egy ismerőse a gondolkodásáról.

Az aztán egy másik kérdés, hogy a Fidesz örökös taktikája, vagyis az erő az egyeztetések helyett mennyire kóser dolog. Egy bennfentes ezt így magyarázta a Telexnek: „a sok okoskodás veszélyes, mert elvesznek a célok, mindenki megindokolja, hogy az ő szelet tortáját miért kell békén hagyni”.

Palkovics állítólag azt tartja, hogy lehet őt támadni, csak azt kéri, hogy ez ne ab ovo politikai alapon történjen – mutassák be, hogy szakmailag miért rossz az, amit csinál. Voltak persze olyan lépések is, ahol világít, hogy nemcsak politikai, de szakmai alapon is indokolt a kritika, például ahogyan a magyar állam visszavásárolta Mészáros Lőrinctől az elavult és szennyező Mátrai Erőművet. „Meg lehet magyarázni, hogy ez Mager Andrea vagy az MVM vezetésének felelőssége, de adófizetői és zöld szempontból ennyire kártékony lépések nem jellemzőek a kormányzatra, és az energiaügy Palkovicshoz tartozott ekkor” – vélte egy kritikusa az üzleti életből.

Palkovics bírja a konfliktusokat, feltehetően ezért is bízzák meg gyakran ilyen feladatokkal. Nemrég újabb feladatot kapott: április 16-án kinevezték a kínai Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztossá, de a sajtóban arról is írtak, hogy a Budapest Airport „visszaszerzése” is az ő feladata. A miniszter a Fudan Diákváros-projektbe importálásával Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid BFK-igazgató szépen gondozott virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával.

A főváros egyik legfontosabb és legnagyszabásúbb területfejlesztési projektje a Soroksári-Duna ferencvárosi és csepeli partjaira tervezett Déli Városkapu – Diákváros – Csepeli közpark egymással összefüggő fejlesztése volt. A Fürjes–Vitézy duó ennek megfelelően nagy feneket kerítve az ügynek, nemzetközi pályázatot írt ki a koncepcióra, amit a nyertes oslói Snøhetta építésziroda magas színvonalon, mindkét politikai oldal szakmai elismerése mellett el is készített.

Palkovics azonban a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vitt keleti nyitás program keretében kinézte az értékes helyszínt (vagy legalábbis annak jelentősebb és legszebb részét) a kínai Fudan Egyetem számára. Fürjest – általános meglepetésre – fel is mentették a Diákváros-projekt felügyelésének feladata alól, a beruházást pedig átvette Palkovics. Új felelősként Palkovics pont az ellenkezőjét tette a Fudan elhelyezését tekintve, amit Fürjes bejelentett. Ezért a főváros és az érintett kerület vezetői már nem hisznek neki: népszavazással akadályoznák meg az átrajzolt egyetemi projektet. Érdekes volt látni, hogy miközben a Budapest–Belgrád vasútvonal még nem kavarta annyira fel a közvéleményt, addig a Fudant már méretesebb tiltakozás, utcaátnevezés, demonstráció kísérte.

Emlegették a miniszter nevét egy másik, korábban sztárolt vezérprojektnél is: a HÉV-fejlesztésnél is odavágott a MÁV–BFK-kommunikációban már szépen felépített 200 milliárdos járműcserének. A HÉV járműcseretender lefújása ugyan papíron Gulyás Gergely és Mager Andrea miniszterek neve alatt futott, de mindenki tudta, hogy a hazai vasúti járműgyártás fejlesztéséért felelős Palkovics mozgatta a szálakat – ráadásul úgy, hogy akarva-akaratlan az orosz érdekeknek kedvezett.

Jóval később, amikor a kormány nyelvvizsgához kötötte az egyetemi felvételit, Palkovics azt képviselte:

A nyelvtudás ugyanis szerinte nem drága nyelvtanfolyamokon szerezhető meg. Itt van például ő, aki úgy tanulta meg a nyelveket, hogy maga elé vette a szótárt és a nyelvtant, és bebiflázta, amit kell.

A mérnöki diploma megszerzése után a Műegyetemen maradt. Már nagyon fiatalon sikeres lett, ő volt a BME legfiatalabb tanszékvezetője, 1994 és 2002 között vezethette a Gépjárművek Tanszéket, elsősorban járműdinamikával, ilyen rendszerekkel, irányításelmélettel foglalkozott.

Meghatározó professzora volt Bokor József akadémikus, aki szerény, de nagyon szigorú, iskolateremtő tanár volt. Palkovics maga is kiváló matematikai képességekkel rendelkezett, hamarosan le is doktorált, ő ugyanakkor már csak életkoránál fogva is inkább egy laza, közvetlen környezetet teremtett maga körül. Egykori munkatársai közül van, aki pályája későbbi állomásain is mellette dolgozott, vagy dolgozik ma is.

Palkovics hamarosan az üzleti világban is kipróbálta magát. Amikor a német családi tulajdonban álló járműdinamikai cég, a Knorr-Bremse Magyarországra jött, 1995-ben egyetemi feladatainak megtartása mellett a céghez igazolt. Ezekben az években nagyon sokat dolgozott, rengeteg tudományos publikációt írt, de neki és csapatának több ipari szabadalma is volt. Egyszerre csinálta az elméleti (egyetemi) és a gyakorlati (ipari) feladatait.

Mozgó, dinamikus rendszerek – ez volt a fő szakterülete, a csapata matematikai egyenletekkel modellezett, felfüggesztések, kamionok borulása, stabilizálása volt a legnagyobb erőssége, vagyis mindenfajta intelligens fékrendszerekre alapuló dinamika. Az elméleti munka után a kamionokkal szimulációkat végeztek, elsősorban a kiskunlacházi reptéren dolgozott ilyenkor a csapat.

Közben az egyetemen a műszaki felsőoktatás problémái is érdekelték. Ekkor még különösen kevés volt a magyar műszaki egyetemeken a nemzetközi kapcsolat, és nehezen kooperált az ipar az egyetemekkel. A tanszékvezető és a német cégnél dolgozó kutatási vezető személye valamelyest ötvözte ezt. Később a Mercedes és a Knorr-Bremse jóvoltából indult egy sokkal célorientáltabb duális képzés a Kecskeméti Főiskolán, ahol Palkovics rektorhelyettes lett. A Knorr-Bremse kutatási vezetőjeként jól ismerte a már említett Thiele urat, a cég vezetőjét, aki állítólag „kiváló fiatalembernek” tartotta.

Ismerősei szerint nem volt erősebb ideológiai kötődése, de ahogy hallottuk, a műszaki világban nem is annyira téma ez, a közvetlen kutatótársak sem feltétlenül tudták, hogy a másik hova húz. Először talán Matolcsy György emlegette a nevét, volt, aki úgy emlékezett, hogy ő mutatta be a csapatnak a fiatal, tehetséges titánt, de hamar személyes viszony alakult ki közte és Orbán Viktor miniszterelnök között, Palkovics jól megértette magát a „Főnökkel”.

Amikor később a legközvetlenebb csapat tagja lett, már teljesen lojális katona volt, de továbbra sem elvakult, fideszes meggyőződésből cselekedett. A politikában is azt alkalmazta, amit az üzleti világban megtanult: az ő feladata nem a menedzsment döntéseinek felülbírálata, a morális kérdések feszegetése, hanem a végrehajtás.

Kevesen hitték volna a 2014-ben felsőoktatási államtitkárnak kinevezett mérnökről, hogy hét évvel később ő lesz az egyik legbefolyásosabb kormánytag. Palkovics szívós munkával, lépésről lépésre araszolt előre. Az egyik fontos ráosztott szerep a „Problémamegoldó” volt: a kormányzatban elakadt nagyprojekteket vette át és vitte végig. Lassan haladt és nem jól alakult a közoktatás államosítása Hoffmann Rózsa, majd Czunyiné Bertalan Judit alatt, Palkovics elintézte.

Felsőoktatási államtitkárból 2016-ban a hazai képzés teljes spektrumát felügyelő oktatási államtitkár lett, 2018-ban pedig saját minisztériumot kapott. De itt se állt meg, minisztériuma ezután még egymás után vett át területeket (szakképzés, egyetemek, K+F) Kásler Miklós meglehetősen lomha Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ahogy egy korábban még az Indexre írt cikkünkben forrásunk fogalmazott:

A terjeszkedés ellenére Palkovics mindvégig hűséges beosztottja maradt Orbán Viktornak. Azt mondják róla, erénye, hogy nincsenek a jelenlegi pozícióján túlmutató politikai ambíciói, nem exponálja magát. Ő nem akar miniszterelnök vagy nem akar általános politikai megmondóember lenni. Őt nem nagyon hallani a normalitás vagy a keresztény Európa megvédéséről szónokolni.

Palkovics egyszerre terminátor és egyszerre önmagával teljesen elégedett ember, legalábbis környezete szerint magával örökké békében levő ember. Nincsenek róla sztorik, pletykák, a kormányban csak „Palkovicsnak”, olykor „Palkónak” nevezik. „Normális”, nincs üldözési mániája, hagyja a kollégáit dolgozni, még akkor is, ha az olyan balhéba vezet, mint a Boros Anita által összerakott és alkotmányellenesnek bizonyuló hulladéktörvény.

Nem féltékeny más emberekre, és nem kapaszkodik a székébe, hiszen nem megélhetési politikus. Róla nem terjednek korrupciós utalások – bárcsak minden politikustársáról el lehetne ezt mondani!

Inkább technokrata beállítottságú. Nem a hatalmi logika alapján végzi a feladatát, hanem a hatékonyságot keresi. Az a fajta ember, aki tud és szeret dönteni, de semmilyen problémát nem okoz neki, ha az értelmes szakmai döntést felülírják politikai szempontok. Ő úgy érzi, hogy ha segített a döntést jól előkészíteni, akkor elvégezte feladatát, nem nagyon zavarja, ha aztán nem az ő akarata érvényesül. Legalábbis így írta le az egyik ismerőse a „kissé érzelemmentes” Palkovics működési mechanizmusát. „Neki a politikai elvárás egy teljesen elfogadható adottság, ugyanolyan, mint az, hogy a féktervezésnél csúszhat az aszfalt. Olyan megoldást kell kitalálni, amit ez a keretrendszer megenged.”

Ha ráosztják a feladatot, hogy reformálja meg a felsőoktatást, ebrudalja ki Magyarország egyik legmagasabb szintű, nemzetközileg is jegyzett képzését nyújtó egyetemét, alakítsa át az akadémiai kutatóintézeteket, szétverve ezzel évtizedes, évszázados múlttal rendelkező műhelyeket, vagy hozza ide a kommunista Kínából az amúgy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként jegyzett Fudan Egyetemet, akkor ő nekiáll dolgozni. Ha a miniszterelnök ráosztja, hogy ő hagyja jóvá a külföldi cégek felvásárlásait, az ő válasza az, hogy „köszönöm miniszterelnök úr, vállalom”. Nincs visszakérdezés, nincs szakmai aggály. Ő megpróbálja letenni a javaslatokat, de tudja, hogy nem ő dönt, ahogy egy barátja mondta róla „ő csak egy miniszter, de nem politikus.”

A párton belül olyannak ismerik, aki tud és szeret hullámokat vetni, ami jó esetben változást hoz, elindíthat egy értelmes vitát, de lehet veszélyes is, ha túl nagy az a bizonyos hullám. Az ellenzéki vélemények szerint ez buldogmentalitás, a moralitás hiánya, a mindenen átgázoló Fidesz-hadjáratok végrehajtása, amely minden szektort, egyetemet, kutatót is csak úgy tud elképzelni Magyarországon, ha minden és mindenki közvetlenül a Fidesz-kormány jóvoltából működik, ha mindenki onnan eredeztetheti a munkahelyét.

Egy magas rangú fideszes harcostársa is kritizálja Palkovics politikai mozgását. „Palkovics nem rosszindulatú ember, de nem politikus, nem tud mit kezdeni a rábízott portfólióval, mert nem veszi figyelembe, hogy a közigazgatási döntések mindig társadalompolitikai következményekkel járnak. Ő a szakpolitikát érti, de a big picture-ben nem erős. Pedig minden politikának van makrociklusa, egy négyéves ciklusban eleinte jogszabályokat alkotunk, majd politikai termékeket generálunk. Ő ezt a lüktetést kevésbé ismeri, nem csodálom, ha vereségként éli meg az uniós pénzek elvételét, mert az tényleg kritika, vagyis vereség volt.”

Egyik forrásunk a kormányban rajta kívül Süli Jánost, a „paksi” minisztert és Nagy István agrárminisztert tekinti szellemi társnak, őket sem fogjuk hallani sorosozni, migránsozni, brüsszelezni. Arra ott vannak a fiatal harcosok, Varga Judit, Szijjártó Péter, Rogán Antal és Gulyás Gergely majd osztja eleget az ellenzéket és a külföldieket.

Egy másik ismerője így foglalta össze a szerepét: „Mit vársz egy akadémikustól? Azt, hogy viselkedjen úgy, mint egy úriember, akit a racionalitás vezet. Mit vársz egy politikustól? Feltétlen hűséget a politikai családhoz, és ha a hűség azt követeli, tökéletesen irracionális döntéseket és érveket.”

Palkovics László ilyen alapon mégiscsak egy politikus. Egy akadémikus politikus, aki mindkét szerepet jól hozza. E forrásunk szerint Palkovics még azt is elfogadta, hogy a kormányfő egy hadvezér, akinek a kulcseleme a hódítás. Mivel kifelé nem tud hódítani, így a magyar gazdaság, az oktatás, a kutatók meghódításában segít neki.

A keményen végigvitt ügyek mellett a miniszter néha akár gyengének is tűnhet. Van, amikor jól megrángatják, elvesznek tőle területeket, forrásokat, elzavarják az embereit az energiaügyből vagy az informatikából, máskor meg kap ilyeneket. A pragmatikus szemléletére jellemző például, hogy bár személyesen fontosnak tartja a tárcájához tartozó klímaügyeket, a kormányban nem lobbizott nagy erőkkel, hogy több forrást és nagyobb hangsúlyt kapjon a téma. Ezt több minisztériumi vezető is sérelmezte, mondván, remek dolgokat csinálnak, csak erről a kommunikációs kormányzás miatt nem tájékoztathatják a nyilvánosságot.

Ugyanakkor Palkovics zöld elköteleződését mutatta például, amikor 2019 nyarán bejelentette, hogy 2050-ig klímasemlegessé akarunk válni. Négy nappal később azonban Orbán az EU-ban megvétózta a közös 2050-es tervet. Elég ellentmondásos a helyzete, mert miközben érdekli a zöld téma, még azt a kevés zöld apparátust is teljesen szétszedték alóla, aminek köze lehetett a 2020 végi kormányon belüli konfliktusához.

Bár őhozzá tartozik az energiaügy, azért az energetika legizgalmasabb területeit (Paks 2, gázvezetékek, hosszú gázszerződések) nem bízza rá Orbán, arra ott van Süli és Szijjártó. Mivel nem tekinti magát energetikai szakembernek, az energetikai kérdések első körében nem is volt soha aktív, eddig mindig az a Kaderják Péter ment elöl, aki teljesen lojális volt ugyan a Fideszhez mint alapító, de nagyon szakmai szinten gondolkozott. Aki évtizedeken át volt kutató, tanácsadó, az már soha nem tagadja meg magát, ezért Kaderjákot igazán nem tudta se kiköpni, se lenyelni a politika. Palkovics ameddig tudta, védte, de olyan lobbierő állt fel ellene, hogy be kellett áldozni.

Palkovics nagyon tisztelte Kaderjákot, és megbízott benne. Jött helyette Steiner Attila, aki új ember, inkább az uniós forrásokhoz ért, de ebből az egész váltásból meglepő módon senkiben nem lett sértődés. Kaderják tanácsadó maradt, nem romlott meg a viszonya az őt megvédeni képtelen, gyenge miniszterrel, de maga az ITM-re testált új ember, Steiner is jól kijön Kaderjákkal, illetve Palkoviccsal is. Steiner nem is bolygatott meg semmit, ugyanazok a helyettes államtitkárai (közülük Botos Barbara és Kádár Andrea a legfontosabbak).

Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy bár Palkovics jóban van az energetikai iparág nagykutyáival, Hernádi Zsolttal, Homolya Róberttel, Kóbor Györggyel vagy Mager Andreával, ez a jó viszony nem elég arra, hogy mindig ugyanazt is gondolják. Ha pedig Orbán Viktor előtt van egy ilyen vita, Palkovics véleménye csak egy vélemény, nem sokkal erősebb, mint a többieké. Ha például az MVM, Paks, a Mol egyaránt lehurrogja, akkor nem tudja átvinni akaratát. Ha pedig a politika lenyomja, akkor annyit mond, hogy „oké, főnök, ahogy te akarod”.

Az ellenzéki politikai oldal szerint Palkovics olykor gyenge, máskor gumigerincű, nincs meg benne a kellő elkötelezettség a szakma felé. Hívei és barátai szerint Palkovics László egy nagyon sikeres, szuperintelligens ember, aki semmit nem változott személyes kapcsolataiban, és már rengetegszer bizonyított.

Az egyik politikai harcostársa szerint azzal is tisztában van, hogy ő nem topfideszes, rá nem kell úgy vigyázni. Tudja, hogy kikkel nem érdemes harcolni. Rogán Antalnak, Pintér Sándornak, Gulyás Gergelynek a saját hatókörüknél is szélesebb befolyásuk van, neki nincs. Ha Rogán más embereket lát szívesen az informatikában, akkor az ITM nem harcol, meghunyászkodik, nem védi meg például az úgynevezett Fauszt-birodalmat. Idén januárban elterjedt, hogy Palkovics 2020 decemberében benyújtotta felmondását, mert a miniszterelnök elkezdte visszavágni a jogosítványait. Nem tudni, mi igaz ebből. A kormány összezárt, álhírnek minősítette ezt az információt, és maga Palkovics is azt mondta a Telexnek, hogy nem akart lemondani.

Palkovics László megértette a kormányzat dinamikáját, elfogadta, hogy neki nem a főasztalnál van a helye. De vajon mi lehet ennek a pályának a folytatása? Ismerősei szerint ez egy nagyon nehéz kérdés, mert aligha fog visszamenni a céges világba. Nincsenek anyagi célkitűzései, nem akar helikoptert, jachtot venni. De már igazán kutatói, egyetemi ambíciói sincsenek. Ahogyan nem lát maga előtt további politikai karriercélokat sem, nem akar uniós képviselő lenni (korábban Németországban, illetve Kanadában már élt külföldön), nem akar miniszterelnök lenni.

Palkovics hamar elérte az eredményeit, talán hamarabb is, mint hogy kifulladt volna az aktivitása. Nagyon nem zavarja, ha vége lesz ennek az állomásnak, de ameddig dolgozni kell, mindent belead. Ha ráengedik egy újabb nagy átalakításra, az elégedett buldog örömmel veti rá magát a következő feladatra.