Eredménytelennek nyilvánították a 42 új HÉV-szerelvény beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárást, mert a hivatalos indoklás szerint „az eljárás fedezete nem volt biztosítható”. Meglehetősen szokatlan, hogy már a tárgyalásos eljárás tárgyalási szakasza előtt előtt lefújták a tendert, holott pont a tárgyalásos szakaszban szokott kialakulni az általában csökkentett, végső ár.
Bár információink szerint több állami-szakmai szereplő is a végsőkig közdött ellene, végül Gulyás Gergely és Mager Andrea miniszter korábbi javaslatára még a tárgyalásos eljárás előtt elkaszálták a HÉV-tendert, méghozzá a túl magas árakra hivatkozva.
A döntéssel ki se várták a tárgyalásos eljárás végét, mint ahogy ezt információink szerint többen is el szerették volna érni. Ha kivárják, akkor legalább lehetett volna tudni a valós, az eljárásból fakadóan általában alacsonyabb, végső árat.
Mint arról a Direkt36 oknyomozó portál cikke alapján korábban beszámoltunk, a hirtelen leállítás arra enged következtetni, hogy a háttérben orosz érdekek, konkrétan a Transmashholding cégcsoport érdekei állnak. Az orosz cég is szeretett volna indulni ugyanis a tenderen, de két alapvető referenciát (az alacsonypadlós és a normál nyomtávú jármű gyártását) nem tudott felmutatni – ezt az előzetes vitarendezési papírpokból lehet tudni. Most a pályázatot újra ki fogja írni a MÁV, és ha ez a két kötelező referencia-feltétel nem lesz benne a kiírásban, akkor lehet sejteni, hogy az orosz kívánság szerepet játszott a tender leállításában.
Árak, követelmények
Még szeptember végén írtuk, hogy összesen negyvenkét (+ tizenkét opcionálisan megvásárolható) új HÉV-szerelvény beszerzésére írt ki pályázatot a MÁV-HÉV. A kiírás alapján normál nyomtávú, moduláris felépítésű, minden modulban alacsonypadlós, csuklós, kétoldalas ajtóelrendezésű, kétirányú közlekedésre alkalmas, mindkét végén teljes értékű vezetőfülkével ellátott, valamint teljes hosszban átjárható utasterű lesz minden új személyszállító HÉV jármű.
Az érdeklődő cégeknek október 26-ig kellett jelezniük részvételi szándékukat a tenderen. A szigorú és elég egyedinek számító feltételek miatt a húsz érdeklődőből mindössze kettő adott be végül jelentkezést: a francia Alstom (olasz leánycégén keresztül) és a svájci Stadler (lengyel leányvállalatával).
Ezt a több mint 200 milliárdos értékű tender vonja most vissza a MÁV a kormány javaslata alapján. A tender visszavonásáig a Stadler ajánlata tűnt befutónak.
Az utóbbi időben főleg a Stadlertől vásárolt a MÁV vonatokat. Nézzük az árakat:
Az egyedi gyártású, alacsonypadlós, hétrészes HÉV-szerelvényekre darabonként 12,5 millió eurót ajánlott a Stadler, szemben a rivális Alstom 13,7 millió eurós ajánlatával. .
A Stadler korábban szerelvényenként 6,84 millió euróért szállított jóval rövidebb, összesen négyrészes (négykocsis) vonatokat a GYSEV-nek. A hatrészes, emeletes Flirt szerelvényenként 14,95 millió euróba került (legalábbis a legutóbbi 30 darab). A háromrészes Stadler tramtrainért szerelvényenként 6,39 milliót fizetett a MÁV.
Vasúti körökből származó információink szerint a MÁV arányaiban teljesen jónak találta a Stadler induló árát, amin még a tárgyalásokon szerintük tovább faragni lehetett volna. A cégnél sikerkommunikációra készültek, és teljesen értetlenül fogadták a kormány javaslatát. Tény viszont, hogy egy új eljárásban – ha kiveszik a kötelező elemek közül az alacsonypadlót, és néhány sokak szerint felesleges drágító elemet – jóval alacsonyabb árakat lehet elérni.
Mint arról korábban beszámoltunk, a pályázat kiírását nagy vita előzte meg, amit nagyjából úgy lehetne összefoglalni: nagyvasúti jellegűnek vagy metrószerűnek kellene lennie a pályafelújítások, a Kálvin téri meghosszabbítás – majd Duna alatti összekötés – után a HÉV-hálózatnak. A vita akkor látszott eldőlni, amikor a HÉV-ek a MÁV-hoz kerültek, méghozzá természetesen a nagyvasút irányába. Az új pályázat feltételrendszerének összeállításakor ez a vita is kinyílhat újra, legalábbis annyiban, hogy könnyebb, egyszerűbb, metrószerűbb szerelvények kerülhetnek előtérbe.