Pintér Sándor: Nem fogadom el a polgári engedetlenséget

2022. május 18. – 12:09

frissítve

Pintér Sándor: Nem fogadom el a polgári engedetlenséget
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Óvatos, általánosan leíró expozét tartott Pintér Sándor a kulturális bizottsági meghallatáson, ahol a miniszterjelölt arról számolt be, milyen közoktatást képzel el azután, hogy belügyminiszterként rá osztották a feladatot. A minisztert a kormánytöbbségű bizottság 12-5 arányban támogatta.

Szokatlan szerepben beszélt a kulturális bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor. A belügyminiszter – és a következő ciklus belügyminiszter-jelöltje – ugyanis a közoktatást is feladatul kapta tárcájához. (Pintér népjóléti bizottsági meghallgatásáról itt olvashat.)

  • Az ötödik Orbán-kormány megalakulása előtt a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása szerdán kezdődött. A külügyi és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter meghallgatásáról itt, a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy Mártonéról itt , Csák Jánoséról itt olvashat.

Pintér Rétvári Bence és Maruzsa Zoltán államtitkárok kíséretében jelent meg a meghallgatáson.

A polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte expozéját Pintér. A miniszterjelölt szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként.

A kulcsszó ezután a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a Belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik.

„Modernizációs folyamatot is szeretnénk folytatni”, ez részben „az informatika fejlesztését” jelenti az oktatás területén. Kimondta még a teljesítmény mérésének fontosságát is, de itt is címszavak és egyelőre nem konkrétumok hangzottak el.

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” – közölte, majd példaként a „leszakadó területeken” az iskolákhoz telepített kamerás megfigyelő rendszert hozta fel.

Szerinte népszerű az iskolarendőr intézménye, amelyet száz iskola kért, látva, hogy a rendszer – állította Pintér – segíti az oktatást. Az iskolai erőszak visszaszorításával, kábítószer-ellenes programok szélesítésével kívánja a rendet biztosítani, együttműködve egyházi és civil szervezetekkel, valamint a szülőkkel is.

A tankönyvek kezeléséről a miniszter elmondta: „Tartalomfejlesztési feladatokra is jelentős koncentrációt kell érvényre juttatni.”

Pintér közölte, hogy megmarad az ingyenes tankönyvek rendszere is.

Célja olyan közoktatási rendszer megvalósítása, amely „az Európai Unió élmezőnyébe repíti Magyarországot” gazdasági, jogi, és tudományos értelemben.

Versenyeken jól teljesító diákok és romló átlagok: Pintér szerint ezt az ellentétet kell feloldani, ha nem is lehet minden diákból éltanulót csinálni, fel kell hozni a leszakadókat.

A rendközpontú szemlélet mellett látszólag nyitott hozzáállást hirdetett a miniszter:

  • „Lehet, hogy valakinek a kézügyessége kiváló, nem biztos, hogy a kémiai ismeretekkel is száz százalékig tisztábban kell lennie.”
  • „Akinek jó a hallása, azt is másképp kell felkészíteni, mint egy olyan iskolában, amely átlagos, mindenre felkészítő tanmenetet biztosít.”
  • „Senkinek semmilyen adottsága, képesége ne vesszen el, hanem azt általános oktatás során mindenki a tehetségét ki tudja bontakoztatni.”

Óvatos expozéjából azért inkább az derült ki, hogy a terület idegen Pintérnek.

Mit tesz a szegregáció, az egyenlőtlen finanszírozás ellen?

A bizottsági kérdések sorát Kunhalmi Ágnes nyitotta meg.

„Nem tudom, hogy gratuláljak vagy részvétet nyilvánítsak” a közoktatási területhez – mondta Pintérnek a szocialista politikus.

„A rendet nemcsak a polgárok szokták felbontani, hanem a kormányok is képesek rendetlenséget tenni egy-egy területen. Átszervezések, fejetlenség okozott rendetlenséget az elmúlt 10-12 évben” – mondta. Pintér az átszervezéseket valóban nem érintette, beszéde nagyon általános szavakkal épült fel.

Kunhalmi végül a pedagógusbérek emelésére kérdezett rá.

Több kérdést tett fel a momentumos Tóth Endre, érzékeltetve, hogy mennyi alapvető kérdést nem érintett az expozé:

  • Az iskolák állami fenntartásának rendszerét megfelelőnek tartja-e?
  • A tankerületi rendszer működőképes?
  • Mit mond azoknak a szülőknek, akik az állami iskolában a megfelelő feltételek hiányával szembesülnek?
  • Rendetlenségnek tekinti a tüntetéseket, szakszervezeti tiltakozásokat? Korlátozza majd a pandémiára hivatkozva a sztrájkjogot?
  • Mit tud tenni a kialakult „oktatási kasztrendszer” ellen?
  • Az állami és egyházi iskolák finanszírozásának különbségei, a szegregáció ellen mit tervez tenni?

Szabó Szabolcs a pedagógusbértáblára tért rá: egy kezdő pedagógus bruttó 312 ezer forintot keres, ez a pálya előrehaladtával 462 ezer forintig megy fel.

Ha a minimálbérhez lenne igazítva, ahogyan 2015-ig, akkor a fizetések most kétszer ekkorák lennének – jegyezte meg Szabó, aki szerint a rendfenntartás és a szervezés mellett a tanárok javára történő érdekérvényesítés is nélkülözhetetlen képesség annak, aki a közoktatásért felel.

Az ellenzéki politikus után a Fidesztől Dunai Mónika beszélt, megköszönve, „a miniszter úrnak a nemcsak a jövőbe, hanem a múltba tekintő összefoglalóját.”

  • A Fidesz egyetlen Budapesten győztes egyéni képviselője szerint fontos kérdés, hogy a miniszter „a kiberbűnözés és a diákok internetes zaklatással kapcsolatos képzését, tudásanyagát tervezi-e a pedagógiai munkában szélesíteni”.
  • Az idegen nyelvi képzésprogram része volt az, hogy a diákok támogatással külföldre utazzanak, ezt azonban a világjárvány keresztülhúzta. Dunai arról érdeklődött, hogy felújítják-e ezt a programot.
  • Kritikus volt a tankerületekkel is, amelyek tevékenységi-finanszírozási átvilágítását szorgalmazta, mondván, hogy a források mértéke egy-egy iskolában is nagyon eltérő lehet akár a fővároson belül is.

„A feltett kérdések azokat a célkitűzéseket vetítik előre, amelyeket meg szeretnénk valósítani” – kezdte válaszát a miniszter azzal a diplomatikussággal, amellyel expozéját is tartotta.

Megismételte, hogy az országot az EU élmezőnyébe vezető oktatási rendszerre van szükség.

A pedagógusbérekről Pintér elmondta: „Egyértelmű hogy ezen javítani kell.” Ennek feltételeit azonban az ország javuló gazdasági helyzete teremtheti meg. Ennek híján nem tud többletforrásokra szert tenni.

„Nem ígérek semmit, és azt betartom” – mondta a fizetések látványos emelésére vonatkozóan Pintér.

Reagálva egy ellenzéki bizottsági tag felvetésére, megjegyezte, hogy lehet, hogy jó az „érdekérvényesítési tevékenysége” a rendőrség irányában, de „a rendőrök fizetése sem előzi meg a pedagógusokét.”

„A társadalom folyamatosan változik, ezt figyelembe kell venni” – mondta a tankerületek felülvizsgálatáról, megállapítva, hogy ha nem így lenne, akkor egyiptomi irányítási rendszer működne.

„Tehát mindent felül fogunk vizsgálni, nemcsak egyszer, hanem folyamatában” – megállapítandó, hogy a vizsgált rész teljesíti-e a feladatát, és van-e szükség az adott feladatra. Pintér szerint fontos, hogy minden iskolában megfelelő szintű eszközellátás legyen.

Annak a kérdésnek a megválaszolását kerülte, hogy a most önkormányzati irányítás alatt lévő óvodák állami kézbe vétele terv-e. Pintér ezt azzal ütötte el, hogy a felesége óvónő, aki nyilatkozatait „górcső alá veszi”, ezért ő, miniszterként, munkatársai szakmai javaslataira fog építeni.

Nem fogadom el a polgári engedetlenséget

„Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – mondta a tanárok polgári engedetlenségként meghirdetett tiltakozásáról.

„A polgári engedetlenség Gandhitól származik, ahol egy teljes indiai nemzetnek az elnyomók elleni fegyvertelen lázadását próbálta valamilyen módon érvényre juttatni. Hasonló történt 1848–49 után… Ilyen súlyos helyzetben nem vagyunk.” Pintér szerint az „egyszemélyes polgári engedetlenség” sem értelmezhető, nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. „Fegyelmi kérdésnek tekintem” – közölte a belügyminiszter.

Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

Munkaórában európai középmezőnyben vagyunk

A belügyminiszter szerint tanított órák és a tananyag mennyiségét tekintve Magyarország az EU átlagát hozza, ám kétharmadát tanítják a tanárok az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, Kínához, Izraelhez képest mondta Pintér az ENSZ adataira hivatkozva. (Amely adatok alapján ezek szerint a fenti négy országban a tananyag és a tanórák mennyisége lényegében azonos.)

„Nyomozó is voltam, látom az arckifejezésén, hogy nem ért egyet” – mondta Szabó Szabolcsnak, általános derültséget okozva a bizottsági meghallgatáson. Pintér megragadta az alkalmat, hogy a bizottság segítségét kérje: „Mondják el azokat a kitörési pontokat, amelyek előre tudják vinni az oktatást a gyerekek és a tanárok érdekében.”

A meghallgatás a Klebelsberg Kuno-teremben zajlott, ahol Pintér meg is jegyezte, hogy a két világháború közötti időszak meghatározó, közoktatásért felelő minisztere előtte belügyminiszter volt. „Tehát azt gondolom, hogy jó helyen vagyunk.”

Több egyházi iskola jöhet

A meghallgatás után az újságírók arról érdeklődtek, hogy nem érzi-e magát a kormányban meggyengítve azután, hogy a megkapta a közoktatást, és elveszíti a titkosszolgálatok felügyeletét. „Ön így látja? Én kérdezem” – kérdezte Pintér. „Én is” – válaszolta az RTL Klub tudósítója. „Én nem így látom” – zárta le a befolyásosság kérdését Pintér.

Az egyházi és állami iskolák jövőbeni számának alakulásáról pedig a Telexnek azt mondta: „A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy az egyházi kezelésben lévő iskolák jobb eredményeket érnek el, mint az általános iskolai területek. Tehát ennek megfelelően, ha jobb eredményeket tudnak elérni, van egy evidens megoldás, hogy az egyházi iskolák jelentős területeken több szerepet kapjanak.”

Az egyházi iskolák költségvetési finanszírozása azonban magasabb, mint az államiaké, így kérdés, hogy amennyiben az egyházi iskolák jelenleg jobb eredményeket mutatnak fel, az a kezelőnek vagy a bőkezűbb finanszírozásnak tudható-e be. A kérdésre, hogy nem kellene-e kiegyenlíteni a finanszírozást, Pintér annyit mondott: „Az, hogy gazdaságilag milyen fejlesztés és hogy lesz, ezt meg a jövő dönti el, mindenekelőtt az, hogy milyen lesz az országnak a büdzséje.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!