Minden új kormány megalakulása előtt meghallgatják a minisztereket a parlament olyan bizottságai, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. 2022-ben a miniszteri meghallgatások Szijjártó Péter külügyminiszter gazdasági bizottsági meghallgatásával kezdődtek. A bizottság több ellenzéki tagja nem jelent meg kezdésre, a momentumos Orosz Anna (ő önkormányzati pozíciója miatt még nem is vehet részt ezeken az üléseken) és a jobbikos Z. Kárpát Dániel Szijjártó expozéjára sem ért be, ezt csak Tordai Bence és Dávid Ferenc DK-s alelnök hallgatta végig az ellenzéki oldalról. Igaz, a KDNP-s Seszták Miklós bizottsági alelnök is elkésett.
Bevezetőjében Szijjártó a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiről beszélt, amik szerint a koronavírus-válságban is talpon tudták tartani a magyar gazdaságot. Szerinte az ország vonzó maradt a külföldi tőkebefektetések számára, infrastrukturális beruházásaink és a képzett munkaerő is idecsábítja a nemzetközi tőkét. A külügyminiszter szerint elképesztően sikeres időszak van az ország mögött. Ennek indoklásaképp hosszan sorolta az utóbbi évek exportstatisztikáit, és hogy ezek alapján mennyire jó helyzetben van Magyarország.
A miniszter azt mondta, „a korábban sokat kritizált nyitások politikája” is bejött, hiszen a keleti és a déli nyitás folyományaképpen mindkét irányban fejlődtek a magyar külkereskedelmi kapcsolatok. Kiemelte az Iváncsán épülő dél-koreai akkumulátorgyárat és az ahhoz kapcsolódó beruházások óriási méretét is.
Szijjártó szerint a választáson a kormány és az ellenzék gyökeresen eltérő utat javasolt az ország számára, a választók pedig világosan kifejezték az akaratukat. A kormány ezért úgy tekint a választási eredményre, mint ami az eddigi gazdaságpolitikát is megerősíti.
A miniszter szerint 4 fontos folyamat zajlik a világban, amire figyelnie kell a magyar gazdaságnak, ezek
- az autóipar forradalmi megújulása, ami azért fontos Magyarország számára, mert autóipari nagyhatalom vagyunk, ezt a pozíciót kell megőrizni az elektromos autók korában, és ez Szijjártó szerint lehetséges is,
- az ellátási láncok zavara, ami miatt csak akkor lehetnek sikeresek az országok a jövőben, ha le tudják rövidíteni a beszállítói útvonalaikat,
- globális élelmiszerpiaci válság az orosz-ukrán háború miatt és
- az energiaellátási válság, ami miatt a kormánynak különösen vigyáznia kell az energiaellátás stabilitására.
Bevezetője után a miniszter a bizottsági tagok kérdéseire válaszolt, a fideszesek többnyire dicsérték a külügyminiszter és a kormány teljesítményét, lényegi kérdéseket nem fogalmaztak meg. Dávid Ferenc, a bizottság DK-s alelnöke az energiabiztonságról kérdezte a minisztert, elsősorban a diverzifikációról, az ország olajellátásáról és a paksi beruházásról. Emellett arra is kíváncsi volt, miért van ennyire kevés, magyar munkavállalókat védő előírás a kormány és a nemzetközi multik stratégiai megállapodásaiban. Az alelnök szerint ezeket a megállapodásokat esetleg ki is lehetne bővíteni ilyen passzusokkal, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan botrányok, mint amilyen a makói Continental gyárban történt.
A párbeszédes Tordai Bence azt mondta, az, hogy a Fidesz megnyerte a választást, nem jelenti azt, hogy a választók mindennel egyetértenek, amit a kormány tesz. A képviselő szerint a kormány és az ellenzék gazdaságpolitikája között valóban ellentét van, a Fidesz a nemzetközi multikat támogatja, míg az ellenzéknek vannak zöldpolitikai elképzelései is. Tordai kérdéseiben arra volt kíváncsi, most, hogy az új kormányban több olyan miniszter is lesz, akinek kifejezetten gazdasággal kapcsolatos feladatai lesznek, milyen lesz a feladatmegosztás a gazdasággal foglalkozó kormánytagok között. A képviselő Paksról azt mondta, „jól látszik, hogy ebben a projektben az orosz kapcsolat behalt”, ezért Szijjártó valószínűleg azért kapta meg ezt a beruházást, hogy jó orosz kapcsolataival barátságosan elvarrja a beruházásban az orosz szálat.
„Változtat-e az előző ciklushoz képest nyaralási szokásain?”
– kérdezett újabbat Tordai, utalva Szijjártó korábbi nyaralására, amit az állami megrendeléseket kapó oligarcha Szijj László jachtján töltött, miközben azt hazudta, hogy az irodájában dolgozik.
Az energiaellátásra vonatkozó kérdésekre Szijjártó azt mondta, az elmúlt 12 évben sokat dolgozott a kormány a diverzifikálásért, hiszen az egyoldalú kitettség veszélyes és egészségtelen. Emiatt az elmúlt években a szomszédos 7 országból már hattal van vezetékes összeköttetésünk. LNG-terminált szárazföldi ország lévén nem tudunk építeni, vezetéket tudunk építeni, ezt pedig megtettük. Ha a szomszéd országok nem építik elég gyorsan a saját vezetékeiket, azzal a magyar kormány nem tud mit tenni.
„Ez egy teljesen egészséges, diverzifikált rendszer”
– mondta a miniszter a magyar földgáz- és kőolajszállító csatornákról. A probléma a miniszter szerint inkább az, hogy Szlovákia és Lengyelország, valamint Bulgária és Görögország között nem épülnek a vezetékek, erről azonban a magyar kormány nem tehet.
A munkahelyvédelemről a miniszter azt mondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a problémás területekre új beruházókat hozzon, akik fenntartják a foglalkoztatást.
Paks Szijjártó szerint azért került az ő minisztériumához, mert minden energiaellátási kérdés a külügyhöz került, ez ugyanis a jövőben „kőkemény politikai, külpolitikai kérdés lesz”. A miniszter nemrég találkozott a Roszatom képviselőivel, akik biztosították arról, hogy a cég képes ellátni a feladatait, és teljesíteni a beruházást. Szijjártó feladata nem a szálak elvarrása, hanem a paksi beruházás felgyorsítása annak érdekében, hogy 2030-ban reális legyen az új blokkok kereskedelmi beüzemelése.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a nukleáris energia környezetkímélő energia, a paksi erőmű jelenleg is rengeteg szén-dioxid kibocsátást előz meg, a bővítés után pedig ez a hatás még erőteljesebb lesz. A kiégett kazetták tárolásáról, és hogy ennek milyen környezetkímélő módjai vannak, a miniszter nem beszélt. Szijjártó azt mondta, a paksi beruházás Magyarország energiapiaci függetlenségét is erősíti, az önellátással ugyanis csökken az energiaimportnak való kitettség.
Tordai kormányzati struktúrára és a sok gazdasági miniszterre vonatkozó kérdésére Szijjártó azt mondta, a korábbi kormányokban is több miniszter foglalkozott a gazdasággal, és előnyükre vált az együttműködés. A miniszter szerint az is rendben van, hogy az Eximbankot elveszik a külügytől az új kormányban, az intézmény eddig is nagyon jól működött, és eztán még jobban fog – mondta.
A kiemelt gazdasági övezetekkel kapcsolatos politikán nem változtatna a kormány, Szijjártó szerint rendben van, hogy bizonyos gyárakat kivonnak a helyi önkormányzatok fennhatósága alól és a fideszes megyei hatóságokhoz rendelik őket, mert ezek a gyárak nem csupán az adott önkormányzatok szempontjából jelentősek, hanem az egész országéból.
„Pontosan annyit utazom, amennyit a munkám elvégzéséhez szükséges” – válaszolta még Tordainak, de a jachtozást továbbra is a magánéletéhez sorolja, ezért nem beszélt róla.
„Mi, magyar emberek, akarjuk, hogy béke legyen” – mondta végül az ukrán nemzetiségi szószólónak, kiemelve, hogy komoly humanitárius akció zajlik Magyarországon az orosz-ukrán háború miatt, nemcsak menekülteket fogad be az ország, hanem helyben is igyekszik segítséget nyújtani.
A meghallgatás végén a bizottság fideszes többsége 10 igen és 3 nem szavazattal úgy döntött, Szijjártó alkalmas a miniszteri posztra.