Pintér Sándor: Nem kívánok gyógyítani, és nem kívánok a gyógyító munkában közvetlenül részt venni

A Belügyminisztérium eddigi sikereinek titka az együttműködés volt. Pintér Sándor a népjóléti bizottság szerdai miniszteri meghallgatásán azt kérte a résztvevő kormánypárti és ellenzéki képviselőktől, hogy támogassák az egészségüggyel és közoktatással kibővített tárca működését, hogy még jobb teljesítményt tudjanak az adott területeken letenni.

A belügyminiszter részletesen beszélt a terveiről is az ülésen. Úgy fogalmazott, szélesebb lett a portfóliója, de eddig sem unatkozott, és azt ígérte, a továbbiakban is minden egyes hozzá tartozó terület vezetőjével leül minden héten átbeszélni a feladatokat.

„Az alapok megfelelőek”

– jelentette ki Pintér a szociális területekről, amelyek eddig az Emmihez tartoztak. Ezt mutatja szerinte, hogy miniszterhelyettesnek Rétvári Bencét, az Emmi volt államtitkárát kérte fel, valamint Fülöp Attila is a Belügyminisztériumban folytatja a munkát. Az alapokat Balog Zoltán és Kásler Miklós fektette le, és a belügyminiszter bízik benne, hogy ezt tudja ő is folytatni.

Törzsi vezetés, jobb szervezés, modernizáció

Pintér arról beszélt, nem egyedül szeretné vezetni a BM-et, hanem törzsi vezetést szeretne. Ez szavai szerint azt jelenti, hogy mindenki hozzájárulhat a munkához, mindenki tehet javaslatot arra, hogy miként lehet valamit jobban vagy gyorsabban megcsinálni. Ha azonban megszületik egy döntés – tette hozzá –, azt mindenkinek a sajátjának kell tekintenie a későbbiekben.

Megfelelő előkészítést és megfelelő rendet szeretne a belügyminiszter a döntések végrehajtásában. A szakszerűséget nélkülözhetetlennek tartja a teljesítmény érdekében, mint ahogy fontosnak nevezte a teljesítmény mérését is. A belügyminiszter beszélt az informatikai fejlesztésekről, ami alapja lesz a munkának.

Modernizálni szeretné az egészségügy szerkezetét és szervezetét.

Azt mondta, a szociális területre a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatásán keresztül már rálátott, és az egészségügy működésébe is betekintést nyert a pandémia idején.

Az állampolgárok szerinte azt gondolják most, hogy a segítségnyújtás állami monopólium, miközben ez egy társadalmi összefogást igénylő tevékenység. Ebben szerepet adna az egyházaknak, a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak és a családoknak. A tárcavezető azt szeretné, ha a szociális segítségnyújtás társadalmi együttműködéssel történne, és így próbálnák megoldani azt a problémahalmazt, ami előttük áll.

A Belügyminisztérium jelenlegi állománya elsősorban a szervezéssel, eszközökkel, a jogszabályok megalkotásával tud ehhez a munkához hozzájárulni. Amennyiben megkapják a megfelelő jogi támaszt és a társadalmi együttműködést, társadalmi békét tudnak létrehozni Pintér szerint. Történelmi példának az állami gyermekmenhelyek létrehozásáról szóló 1901-es törvény VIII. cikkelyét említette, amely összefogást kezdeményezett a különböző társadalmi csoportok között.

Az egészségügy nem teljesít megfelelően

A fogyatékkal élő gyermekekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: képzéssel, munkahelyekkel és jogszabályi változásokkal kell biztosítani a lehetőséget az önálló élet megteremtéséhez.

„Nem kívánok gyógyítani, és nem kívánok a gyógyító munkában közvetlenül részt venni”

– jelentette ki Pintér az egészségügyről. A belügyminiszter szervezni szeretne, rendszereket építeni, és az ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás.

Arról beszélt az egészségügy új tárcavezetője, hogy Magyarországon a betegségben töltött élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában, viszont az egészségben eltöltött élethossz lényegesen rövidebb.

Az egészségügy jelenleg nem teljesít megfelelően Pintér szerint ahhoz, hogy az egészségesebb idő hosszabb legyen. Ezt mindenféleképpen javítani kell megelőzéssel és jobb szervezéssel.

A belügyminiszter azt ígérte, hogy továbbra is kitartanak a Nemzeti Egészségügyi Programban foglaltak mellett, és szerinte dicsérte az egészségügyi dolgozók szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt is, bár a szakdolgozók tekintetében van még mit javítani a területen. A hálapénz kivezetése a törvény elfogadásával megtörtént, azonban sokan nem veszik figyelembe a jogszabályt – jegyezte meg a miniszter, aki a hálapénzt egy rákos daganatnak tartja.

Szerinte van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a törvényt, ezért itt továbbra is a rendőrséggel kívánnak fellépni.

Azt ígérte Pintér, az intézmények és a források felhasználásának ellenőrzését hatékonyabbá fogják tenni, és ezzel minőségibbé, jobbá fog válni szerinte a egészségügyi ellátás. Egyértelműnek tartja a belügyminiszter, hogy csak jól képzett orvosokkal tudják a kitűzött célokat elérni. A legmodernebb technikát kell az orvosképzésben felhasználni, és egységessé tenni a mindenkori orvosi ellátást.

További feladatként nevezte meg a népegészségügy megerősítését, az alapellátás, a szakellátás és a kórházi ellátás összeillesztését. Külön kell beszélni szerinte az ügyeleti rendszer racionalizálásáról.

Mint fogalmazott, azt szeretné, hogy rövidebbek legyenek a várólisták, és mindenki gyorsabban megkapja azt az orvosi ellátást, amire szüksége van.

Ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartja a digitális rendszerek fejlesztését, hogy időpontokra menjenek a páciensek, és ezzel csökkenjen a várakozási idő a rendelőkben.

Arról is beszélt, az EESZT-t tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül végig lehessen kísérni a megelőző tevékenységtől a gyógyító tevékenység minden egyes fázisát.

Konstruktív együttműködést szeretne Pintér Sándor folytatni valamennyi kórház főigazgatójával, valamennyi terület vezetőjével, a kollégiumi tanácsok vezetőivel és a Magyar Orvosi Kamarával is.

Nem tudják, hány orvos szolgál ma Magyarországon

Komáromi Zoltán (DK) kérdésére azt válaszolta Pintér, a lehető legjobban, a lehető leggyorsabban szeretne változásokat az egészségügyben. Betartva a jogszabályokat, az orvosi titoktartást és a GDPR-t nyitott arra a belügyminiszter, hogy az egészségügyi rendszer adatait nyilvánosságra hozzák. Komáromi azt kritizálta, hogy eddig eltitkolt a kormány minden fontos információt.

Elfogadhatatlannak tartotta Pintér, hogy 187 hét volt egy csípőprotézis-műtétre a várakozási idő, de aztán megnézett egy másik számot is, és azt látta, hogy 50 héten belül mindenkit megoperáltak. Ellenőrizni fogják, hogy történik ez, mert szeretnék, ha valós adatok kerülnének a nyilvántartásokba, és szeretné, ha lerövidülne a várakozási idő. A csípő mellett fontosnak tartja a szemműtéteket is, mert szerinte „mindenkinek szüksége van az éleslátásra”.

Úgy látja, az Országos Kórházi Főigazgatóság megfelelő módon kapcsolódott be az egészségügyi ellátásba. Ennek titka szerinte a jó előkészítés volt. Később képviselői kérdésre azt is mondta, minden kórházban szeretnének szülészeti és sürgősségi ellátást.

„Nem tudjuk pontosan azt, hogy hány orvos szolgál ma Magyarországon”

– mondta Pintér. „Statisztikai problémáink vannak” a belügyminiszter szerint, amin javítani kell. Ezzel először a pandémia idején találkozott, amikor fel akarták mérni, hány orvost lehet bevonni az ellátásba. „A statisztikai adatokat mindenek előtt rendbe kell tenni” – jelentette ki Pintér.

Azt is mondta, egészségügyi tudományos testületet hoznak létre a döntéselőkészítéshez a Belügyminisztériumban, ugyanez működik már a tárcán belül az informatikai területen, és ez a terv az oktatásban is.

A közel kétórásra nyúlt ülés végén tíz igennel, három nemmel, tartózkodás nélkül támogatta a népjóléti bizottság Pintér Sándor miniszteri kinevezését. Szerdán a honvédelmi és rendészeti bizottságban, valamint a kulturális bizottságban is meghallgatták a belügyminisztert.