Nagy Márton: Az euró bevezetése rövid- és középtávon nem kérdés, hosszú távon meg ki tudja

Megkezdődtek szerdán a miniszterek bizottsági meghallgatásai Orbán Viktor ötödik kormányának megalakulása előtt. A sort Szijjártó Péter nyitotta meg, a külügyi és külgazdasági miniszter meghallgatásáról itt olvashatja tudósításunkat. Az alakuló kormány gazdaságcentrikus új struktúrájáról itt olvasható elemzésünk.

Fél tíz után már a magyar gazdaság legerősebb háttéremberének tartott Nagy Márton volt a Parlament Tisza Kálmán-termében. A 46 éves szakember mindeddig a kormányfő gazdasági főtanácsadója volt, előtte hosszú ideig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 2015-től 2020-ig a jegybank alelnöke volt, de a pletykák szerint megingott benne Matolcsy György bizalma, mert Nagy állítólag jelezte Orbánnál, hogy el tudja magát képzelni a MNB élén. A pénzügyi, gazdasági szférában elismert szakember most gazdaságfejlesztésért felelős miniszter lesz, úgy tudni, alá tartozhatnak majd a tőkepiacok, bankok, biztosítók, nagyobb állami vállalatok (például MVM, postaügy), szerencsejáték, versenyképességi ügyek, és azt is hallani, hogy a magántőkealapok reformjába is belekezdhet – írtuk korábban.

Az ellenzék eljött?

A 18 tagú bizottság 12 tagja a Fideszt és a KDNP-t képviseli, a kétharmados parlamenti többséget tükrözve. A Párbeszédnek két tag is jutott – Mellár Tamás és Tordai Bence –, a Momentumtól Orosz Anna, a Jobbiktól Z. Kárpát Dániel, az LMP-től Csárdi Antal, a DK-tól Dávid Ferenc van a bizottságban. Mellár, Csárdi és Orosz nem volt jelen, és három kormánypárti is távol maradt Nagy meghallgatásától.

Nagy csomagot kap

Meghallgatása elején Nagy a hatáskörébe tartozó területeket sorolta fel:

• Pénztőke és a biztosítási piac szabályozása, azaz hogyan működhetnek a bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi intézmények.
• Nemzetközi kapcsolatok ápolása, ami a nemzetközi fejlesztési bankokkal való kapcsolattartást is jelenti, „hogy ne csak uniós forrásból, hanem más banki forrásból” is lehessen fejlesztéseket megvalósítani.
• Hozzátartozik „mindenfajta pénzügyi eszköz, pénzügyi intézmény”, amelyben az állam kisebbségi vagy többségi tulajdonos.
• És röviden bemutatta csapatát: Fónagy János és Túri Anikó államtitkárokat, valamint Lóga Mátét.

Gazdaságfejlesztés: fenntartható felzárkózás

Nagy szerint a kulcsszó a gazdaságfejlesztésben a fenntartható felzárkózás. A fenntarthatóság Nagy szerint ma már az önálló és önellátó gazdaságot jelenti, mert „viharos évtizedbe léptünk”.

„Gondoljátok el, milyen körülmények vannak az árupiacon, pénzügypiacokon, a gazdaságban” – mondta Nagy, példaként az élelmiszerárak emelkedését, energiahordozók többszörös drágulását említve – a Brent oldaj ára most 114 dollár hordónként –, mindezt a pandémián túl tetézi „a szomszédunkban dúló háború”.

A tízéves állampapírhozamok is emelkednek az Egyesült Államoktól Németországon át a mediterrán térségig. A magyar hozam hét százalékon van

„Alapvető összefüggések változnak meg, és az kerül ki nyertesen, aki az új összefüggéseket felismeri” – mondta Nagy.

Az önálló és önellátó gazdaság nevében Nagy szerint a hazai kiskereskedelemben is el kellene érni az 50 százalék feletti magyar tulajdonarányt.

Erre Nagy a beszámoló után újságírói kérdés nyomán is kitért. Szerinte meg kell erősíteni a vállalkozásokat – példaként a magyar tulajdonú Coopot és CBA-t hozta –, de jelezte: a megerősítésnek pontos módszeréről nem beszélt, csupán a stratégiai célról.

Az EU-ban nincs jogalapja annak, hogy egy cég tulajdonosának állampolgársága alapján kapjon bármiféle versenyelőnyt. Nagy szerint azonban a bankszférában is sikerült a magyar tulajdonarány növelése, a cél így más területen is legitim és megvalósítható.

A multinacionális cégek hatékonysága Nagy szerint csaknem kétszerese a hazai kis- és középvállalkozásoknak, a felzárkózás jegyében ezen az arányon is javítani kell.

Az infláció magas, de Nagy szerint a recessziótól jobban félnek a gazdasági szakemberek, mint az inflációtól.

• A miniszterjelölt idén 9-10, jövőre viszont már csak 3-5 százalékos inflációval számol.
• A költségvetési hiány az idei 6,8 százalék után jövőre 4,7 százalékos lehet.
• Az államadósság csökkenni fog, 2023-ban a GDP 74 százaléka lesz – igaz, ez 2010 távlatában inkább enyhe emelkedést jelent.

Nagy szerint ha sikerül 3 százalékos fejlődési többletet felmutatni az EU átlagával szemben, akkor az ország az EU fejlettségi szintjének jelenlegi 76 százalékáról 90-re emelkedhet, 3,5 százalékos fejlődési többlet esetén az EU-átlag száz százalékának elérése sem elképzelhetetlen.

Az euró bevezetésének esélyeit Nagy így kommentálta: „Rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.”

Ugyanakkor elismerte, hogy kötelezettség van rá, de ez csak akkor vállalható, ha az ország fejlettségi szintje eléri az EU átlagát, ám jelenleg csak 76 százalékon áll. Intő példának tartja az euró görög bevezetését.

Hogyan nő a gazdaság, ha fogy a magyar?

Z. Kárpát Dániel szerint az ambiciózus terveknek, a fenntartható gazdaságpolitikai elképzeléseknek ellentmondanak a demográfiai folyamatok, amelyek révén az évszázad végére Magyarország lakossága 6 millióra csökkenhet.

A jobbikos politikus arra kérdezett rá, hogyan változtathatók meg ezek a folyamatok „olyan bevándorlás nélkül, amit én nem szeretnék”. Felvetette, hogy ehhez meg kellene szüntetni gyermeknevelési cikkek „horrorisztikus, 27 százalékos áfáját” – amit a Jobbik korábban is szorgalmazott.

A „horrorisztikus” jelző Z. Kárpátinál a forint árfolyamánál is előjött, megjegyezve, hogy a gyenge forint is ellentmondhat a miniszterjelölt ambiciózus gazdasági terveinek.

A devizahitelesekért a jobbikos politikus szerint nem tett eleget 2010 óta a Fidesz kormány. Az előző kormányok felelnek a devizahitelek felfutásáért, de Z. Kárpáti megjegyezte, hogy az ezt lehetővé törvény elfogadása 2001-ből, az első Orbán-kormányhoz kötődik.

Nagy szerint azonban a devizahitelek kivezetésével a kockázatot megszüntette a kormány, és a törlesztők most azért nem magasabbak 60 százalékkal, mert a fixált árfolyamon való átváltás ezt megakadályozta.

A digitalizációt, az e-kereskedelem fejlesztését támogatni kell, mondta Nagy. Arról, hogyan áll ebben a térségben éllovas Csehország, és miért marad el ettől Magyarország, itt olvashat bővebben.

A demográfiai folyamatok szerinte ígéretesek, mert a termékenységi ráta az EU-ban példátlan nagy növekedéssel elérte az 1,57-et. Igaz, mivel a szülőképes korban lévő nők száma csökken, az egy főre eső gyermekvállalás emelkedése jelenleg elmarad a halálozási aránytól.

• Erős Gábor (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen hatással lehet a gazdaságra az orosz energiahordozókat érintő embargó;

„Amikor valamit elkezdek elengedni, akkor egy normális ember – elnézést, hogy ilyen kifejezést használok – megnézi, hogy mindez hogyan hat az EU egyes országainak gazdaságára.” Nagy szerint Brüsszel anélkül kezdte el a szankciók tervezését, hogy ezt a felmérést elvégezte volna.

Ha holnaptól teljes embargó lépne életbe az orosz olajjal szemben, akkor a Brent olaj a jelenlegi, egyébként is magas hordónkénti ára 114-ről 185 dollárra emelkedne, üzemanyaghiány is fellépne, azonnali recessziót hozna.

Másfél-két éves átmeneti idővel is nagy az emelkedés, Nagy szerint 130-140 dollár lenne a Brent olaj hordónkénti ára, aminek következtében a benzin literenkénti ára 800 forintra emelkedne.

A gázembargó 15-18 milliárd euró kárral járna Magyarországnak, „ezt valaki térítse meg” – mondta Nagy.

• Dávid Ferenc (DK) azt kérdezte, tervezi-e a kormány a közbeszerzési rendszer átfogó felülvizsgálatát.

A közbeszerzési terület nem Nagy hatásköre, de szerinte fontos mindig felülvizsgálni a rendszert, követni kell a piacok mozgását.

• A DK-s politikus szerint a gazdaságfejlesztési „minisztérium a legizgalmasabb”, de kérdés, hogy a gazdasági érdekképviseletekkel való kormányzati egyeztetés mekkora szerepet kap, mert ez az elmúlt években „takaréklángon égett”. Az együttműködést Nagy fontosnak tartja.
• Dávid arra is kíváncsi volt, hogy mit jelent Orbán Viktor mondata, amely szerint „árszabályozási kérdésekben változások várhatók”. A DK-s politikus szerint a kormányfő megjegyzése „rendkívül fontos mondat”, amelyre mindenkinek „fel kell kapnia a fejét”, mert a hatósági árakat érintő termékek szélesítésének körét is előrevetítheti.

Nagy elismerte: „Az árszabályozás nagyon durva módja a piac szabályozásának. De a helyzet is nagyon durva.” A háború okozza a búza, kukorica és az üzemanyag árának emelkedését. Ha a háborúnak vége, akkor ez a szabályozás megszűnhet. (Az, hogy a háború oka az Oroszország által indított támadás, a kormányzati nyilatkozatokból jellemzően nem derül ki.)

Az élelmiszerár-sapkát az élelmiszer-kiskerekedők gazdálkodják ki, akik külföldiek. „Miért ne lehetne ráterhelni?” – kérdezte Nagy, megjegyezve, hogy az üzemanyagár-sapkát a Mol gazdálkodja ki.

• Tordai Bence (Párbeszéd) a Matolcsy György–Varga Mihály–Nagy Márton háromszög erőviszonyaira volt kíváncsi – tekintettel arra, hogy az MNB elnöke, a pénzügyminiszter és Nagy nem kifejezetten kedvelik egymást.

„Nagyon jó a kapcsolatom velük” – mondta Nagy, aki szerint mindkettőjüktől rengeteget tanult. „Hogy én mekkora ráhatással leszek a dolgokra, az nemcsak rajtam múlik, hanem a miniszterelnökön is. Én nagyon gyorsan és nagyon kreatív szemléletben fogok dolgozni”. Együttműködő háromszögre számít a leendő gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy: A zöld energia önellátást jelent

„Magyarország solar fun” és a napenergián túl az atomenergia mellett tette le a voksát – mondta Nagy, megjegyezve, hogy az atomenergia ma már zöld energiának számít. (Kétségtelen, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére ez alkalmas energiaforrás, kérdés azonban a sugárzó, fáradt fűtőelemek elhelyezése és a fűtőanyag beszerzése, amely Magyarországról nem biztosítható, így ellentmond a Nagy által hangoztatott önellátási kritériumnak.)

„A zöldnek már nem az a definíciója, hogy klímasemleges vagy nem, hanem hogy önellátó-e, vagy nem.”

– közölte a leendő miniszter.

Kiss János (Fidesz) az adócsökkentések fenntartásának esélyeiről, az ország önálló adópolitikájának megőrzéséről érdeklődött.

Nagy itt a világszinten alacsonynak számító, jelenleg érvényes 9 százalékos a társasági adóról beszélt, „ezt ameddig lehet, meg kell tartani”. Szerinte, mivel a magyar gazdaság kiemelten nyitott – „talán csak Szingapúr és Írország nyitottabb” –, nem kell azonos adórendszerben gondolkodnia, mint más országoknak. A globális minimáladót ezért Nagy ellenzi, ahogyan azt is, hogy EU-s szinten közös legyen az adópolitika. Ez a leendő miniszter szerint szuverenitási kérdés is.