Alakul az új kormányzati felállás: jó katonák óriástárcái, és még nagyobb gazdasági fókusz

Körvonalazódik az új, immár ötödik Orbán-kormány minisztériumi struktúrája és az, hogy kire, milyen felelősségi köröket bíz a miniszterelnök a következő ciklusban.

Orbán Viktor a tapasztalatok alapján szívesen próbál ki meglepő embereket új feladatokban, és a kormány felépítését is szereti variálni, és ez most sincs másképp:

„Sok új embert is akarok behozni, […] nagyon sok és mélyreható változás következik, minthogy a világban is sok és mélyreható változás következett be” – indokolta a Kossuth Rádióban az átalakításokat a kormányfő.

Az időközben megjelent, a kormány felépítését mutató törvényjavaslatból már az is látszik, mit jelent ez a gyakorlatban. A miniszterjelölteket szerdán és csütörtökön hallgatják meg a parlamenti szakbizottságokban, akkor több derülhet ki a feladataikról és a terveikről.

Az előző Orbán-kormányokhoz képesti személyi változásokat már kiveséztük ebben a cikkben, most azt összesítjük, hogy az eddigi információink, valamint értesüléseink szerint melyik miniszter, illetve minisztérium milyen területekért felelhet a következő ciklusban.

Mint látható, több mindenhez alig nyúlt hozzá a kormányfő, de néhány terület teljesen máshova kerül át a következő években. Ezzel együtt teljes minisztériumok szűnnek meg, de közben létrejön néhány új egység is, amelyek élén inkább új arcok és nagy visszatérők próbálhatják ki magukat (például Lázár János, Csák János, Navracsics Tibor).

Jól bevált arcok gigaminisztériumai

Az új feladatokat átvevő, illetve egészben meghagyott régi minisztériumok vezetését viszont mind „jól bevált”, Orbánhoz lojális emberek kapják, akik nem szoktak elugrani a feladatok elől (például Szijjártó Péter, Pintér Sándor, Rogán Antal vagy Varga Judit).

E logika szerint plusz felelősségi körökkel bővülhet az Igazságügyi Minisztérium (fogyasztóvédelem), a KKM (Paks II.) a Belügyminisztérium (közoktatás és egészségügy, vagyis korábbi emberminisztériumi területek) és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is (polgári titkosszolgálatok). Utóbbi elsőre furcsának tűnhet, de miután Rogán Antaléknál csoportosulnak a hírközlési, informatikai témák, és a hírszerzés ma már főként informatika (lásd Pegasus kémprogram), annyira nem is meglepő változás.

A Hvg.hu arról írt, belügyi körökben nem nézték jó szemmel Rogán ilyen irányú ambícióit, mert szerintük így megvan a veszélye annak, hogy ezekre a szervekre politikai nyomás nehezedhetne. Az új feladatok mindenesetre biztosan mutatják, a régi katonák közül kiknek a pozíciója erősödött az új felállásban.

Humán terület: furcsa helyekre dobálták szét az örök mostohagyerek feladatokat

Az egyik legfeltűnőbb jelenség az új kormány felépítésében a három ciklust megélt humánügyi vízfej, az Emmi feldarabolása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ölelte fel eddig az oktatást, az egészségügyet, a szociális területet és a teljes kultúrát, ami irtózatosan nagy falat egyetlen kormányzati egységnek, nem is nevezhető sikertörténetnek egyik emberminiszter működése sem.

Balog Zoltán, aki 2018-ig töltötte be a pozíciót, állítása szerint azért távozott, mert sokallotta, hogy egy minisztérium alá van besöpörve ennyi téma, Orbán azonban ragaszkodott ehhez a struktúrához.

A stafétabotot Kásler Miklós vehette át, de alatta sem vált sikerminisztériummá az Emmi, amelynek lényegében az összes felelősségi területén komoly feszültségek alakultak ki (például egészségügyi szolgálati jogviszony átnyomása, a koronavírus-járvány kezelése, a pedagógus- és szociálismunkás-bérek kérdése, egyetemi átszervezés, MTA drasztikus átalakítása). A kormányfő az utóbbi években olyannyira nem bízott már a tárcavezető képességeiben, hogy a koronavírus-járvány berobbanásakor lényegében átszervezték a Belügyminisztérium alá az egészségügyet, miközben a területért hivatalosan felelős miniszterként Kásler Miklós szinte felszívódott, vagy éppenséggel Mátyás király csontjainak összerakásával volt elfoglalva.

Úgy néz ki, Orbán Viktor négy évvel később a Balog Zoltánéhoz hasonló álláspontra jutott, és szétszedi az Emmit, más kérdés, hogy látszólag ez sem jelenti a humán területek kiemeltebb pozícióját a kormányzaton belül. Sokkal inkább úgy fest, hogy ezeket a témákat megint „besöprés” jelleggel dobták szét az alapesetben más témákkal foglalkozó minisztériumok között.

Pintér Sándor belügye kapja meg például az egyenként is hatalmas falatnak tekinthető szociálpolitikát, egészségügyet és közoktatást is,

ami állítólag házon belül is vitákat szült. A pedagógus-szakszervezetek megdöbbentek a húzáson, a korábban önálló minisztériumért lobbizó PDSZ egyik vezetője kiemelte, hogy az uniós országok egyikében sem a belügy hatásköre az oktatás.

A lépés valóban példátlan még magyar viszonylatban is – minden bizonnyal sokkal inkább Pintér afféle „mindent megoldó” imázsának szól, mint annak, hogy ezeknek a témáknak Orbán Viktor szerint a rendvédelem mellett volna a logikus helye (a belügyiportfólió-bővülés ad hoc, tűzoltásjellegét jól illusztrálja az indonéz útdíjtender ügye is – ezt akkor sorolták át Pintér Sándorékhoz, amikor kiderült, hogy borotvaélen táncol a projekt sikere). Ugyanakkor rávilágít arra is,

mennyire nem fontos gyakorlati és szimbolikus szinten sem, hogy a nagy társadalmi alrendszerek és a közvetlen gazdasági hasznot nem termelő területek kiemelt figyelmet kapjanak.

Miközben a gazdasággal négy (ha az Agrárminisztériumot is beleszámítjuk, akkor öt) tárca foglalkozik delegáltan, a közoktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, a környezetvédelem kérdéseit unortodox módon sorolták be ide-oda.

A legtöbb szóban forgó témát a Kulturális és Innovációs Minisztérium kapta, amelynek élén Csák János próbálhatja ki, mire jut ezeken a – mostanáig nem igazán priorizált – területeken. Csák elsősorban üzletemberként, menedzserként ismert, de az utóbbi években a humán tőkébe történő beruházás és a jövőképesség tudományterülete felé fordult (a jövőképesség-index azt mutatja meg, az államok mennyire tudják megteremteni a jó élet feltételeit), a kormányfő szemében ez teheti alkalmassá a humánminiszteri feladatra.

Fókuszban a gazdaság, a beruházások és az EU-pénzek lehívása

További strukturális változást jelent a már említett, négy-öt különálló, gazdasági témákkal foglalkozó miniszter, ami jól mutatja a kormányzati hangsúlyokat. Az új tárcák egy része tevékenységi kör alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódja, de a Pénzügyminisztériumról is leválasztanak területeket, ezeket Nagy Márton kapja az új struktúrában.

Teljesen újonnan létrejövő, szintén gazdasági fókuszú képződmény Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma. Az, hogy az állami nagyberuházások közül mi tartozik majd ide, egyelőre nem teljesen világos. Ezzel kapcsolatban küldtünk kérdéseket Lázár csapatának, de egyelőre nem kaptunk választ, az RTL Klubnak viszont a Miniszterelnökség megerősítette, hogy a Budapest Fejlesztési Központhoz tartozó, több ezer milliárd forintos építési és fejlesztési ügyeket ide sorolják majd át. A BFK-et eddig államtitkárként szakmai szinten irányító Fürjes Balázs sorsáról egyelőre nincs nyilvános információ.

Ami már szintén biztos, hogy a legnagyobb építkezésnek számító Paks II. projekt nem Lázárék alá megy, ezt ugyanis Szijjártó Péter KKM-je kapta. Ez egyben azt is jelenti, hogy a paksi bővítés témája a jelen struktúrában már nem ér külön miniszteri rangot, ám Süli János kormányzati pozíciója azért nem szűnik meg: valószínűleg államtitkárként csatlakozik Szijjártóék csapatához, és viszi tovább a témát.

Korábbi – még a végleges kormányzati struktúra nyilvánossá válását megelőző – értesüléseink szerint Lázár tárcája kaphat bizonyos nagyobb, stratégiai fontosságú vidékfejlesztési feladatokat, és viheti a mezőgazdasági önellátás témáját is (ami némileg érdekes felosztás lenne egy különálló Agrárminisztérium mellett), de a miniszter személyes érdeklődését és eddigi pozícióját figyelembe véve nagyon meglepő sem lenne. Arról is kérdeztük Lázár János stábját, lesznek-e végül agráriumot érintő feladataik, de cikkünk megjelenéséig erre sem reagáltak.

A másik nagy visszatérő miniszter, Navracsics Tibor, utoljára a második Orbán-kormányban töltött be tisztséget, ekkor még az igazságügyi tárcát vezette. Időközben jelentős tapasztalatot halmozott fel uniós biztosként, így nem csoda, hogy 2022-től területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek kérte fel a kormányfő.

A terület miniszteri szintre emelése arra utal, hogy az uniós források kérdése igencsak érzékeny téma lehet az előttünk álló ciklusban a várható gazdasági nehézségek és az Európai Bizottsággal folytatott folyamatos csatározások miatt – a pénzek lehívását és az esetleges konfliktusok elsimítását nagyban megkönnyítheti egy hangsúlyozottan Nyugat-párti, brüsszeli kapcsolatokkal bíró politikus.