Pintér Sándor Orbán legrégebbi minisztere, nők rendszerint alig akadnak a kormányaiban

„Sok új embert is akarok behozni, (…) nagyon sok és mélyreható változás következik, minthogy a világban is sok és mélyreható változás következett be” – mondta Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban a kormányalakításról, amikor még szavai szerint az erdő közepén járt. Azóta megtalálta a kiutat a miniszterelnök, szerdán már a Karmelita teraszáról osztott meg képet a leendő miniszterekkel, pénteken pedig hivatalosan is bejelentette a teljes névsort.

A már jól ismert szereplők mellett három újonc tűnt fel: először kap helyet a kormányban Csák János volt londoni nagykövet és csúcsmenedzser, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán gazdasági főtanácsadója, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, üzletember és volt nagykövet.

Pintér Sándor és Varga Mihály helye megingathatatlan

Amikor papírra vetette a keretet Orbán, valószínűleg Pintér Sándor nevét írta fel először. Alapember a miniszterelnök csapatában, már az első Orbán-kormányban ő volt a belügyminiszter 1998 és 2002 között, de 2010 óta is stabil helye van a kormányban. Orbán bizalma töretlen Pintér felé, a koronavírus-járvány alatt több területet átcsoportosítottak a Belügyminisztérium irányítása alá, és az új kormányban a közoktatás is Pintér tárcájához kerül.

Pintér mellett még Varga Mihály mondhatja el magáról, hogy eddig minden Orbán-kormányban szerepet kapott. A szerdai fotóról hivatalos marokkói útja miatt lemaradt, de a névsorban ott az ő neve is. Varga ősfideszes, még a rendszerváltás előtt csatlakozott a párthoz, és 1990 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban a Pénzügyminisztérium államtitkáraként kezdte, majd 2001-ben ő váltotta a tárca élén a Magyar Nemzeti Bank elnökének kinevezett Járai Zsigmondot.

Varga Mihály és Pintér Sándor mellett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke volt a harmadik miniszterelnök-helyettes az előző ciklusban. A Fidesz és a KDNP koalíciójának köszönhetően Semjénnek bérelt helye van a kormányban 2010 óta. Minisztériumot eddig sem kellett vezetnie, és most sem kell, ám minden bizonnyal neki lesz a leghosszabb titulusa a névjegykártyáján: „nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter” az ötödik Orbán-kormányban, és Orbán helyettese.

„Csak Szijjártó Péter döntése, hogy marad-e miniszter” – jelentette ki Orbán Viktor a választás utáni első sajtótájékoztatón. Szijjártó pedig köszönte, élt a lehetőséggel. Az egykori fidelitasos politikus a második Orbán-kormányban a miniszterelnök szóvivőjeként kezdte, majd külügyi államtitkárnak nevezték ki. A harmadik Orbán-kormányban ennél is feljebb jutott, 2014 szeptemberében Navracsics Tibort váltotta a Külgazdasági és Külügyminiszter élén. Navracsics akkor az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa lett, most azonban ismét feladatot kap az kormányban. A külügy marad Szijjártónál, habár Vargához hasonlóan ő is lemaradt a szerdai fotóról marokkói útja miatt.

Két nagy visszatérő, négy távozó

A tapolcai választókerületben győztes Navracsics Tibornak komoly kormányzati tapasztalata van: a második Orbán-kormányban 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, a következő ciklust 2014-ben pedig külgazdasági és külügyminiszterként kezdte. Navracsics Brüsszelből hazatérve, az elmúlt két évben kezdett ismét aktívabb szerepet vállalni a hazai politikai életben. Most kiderült, nemcsak az Országgyűlésben számol vele Orbán, hanem a kormányban is, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

A másik nagy visszatérő Lázár János, aki az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert győzte le az április 3-i választáson a hódmezővásárhelyi választókerületben. Lázár 2014 és 2018 között a Miniszterelnökséget vezető miniszterként az egyik legbefolyásosabb szereplője volt Orbán harmadik kormányának. Az előző ciklusban azonban kimaradt Orbán csapatából, Gulyás Gergely váltotta ezen a poszton, aki továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, a Miniszterelnökséget fogja vezetni. Lázár most az új Építési és Beruházási Minisztérium élén egy kisebb fajsúlyú posztot kap, de a szerdai fotózásról nem maradt le, nem úgy mint a parlament alakuló ülésén, amikor elaludt.

A kezdőcsapat összeállításánál valószínűleg egy pillanatig nem volt kérdéses, hogy Rogán Antal ott lesz az asztalnál. A fideszes politikus 2015 októbere óta vezeti a miniszterelnöki kabinetirodát, és az évek során a kormány egyik legnagyobb hatalmú tagjává vált. Kifejezetten izgalmas lesz, hogy jön ki Lázárral, akivel korábban voltak konfliktusai, de az utóbbi időben a hvg.hu információi szerint Pintér Sándorral is konfliktus viszonyban van. Tovább növelheti az erejét, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Rogán felügyelete alá kerültek Pintértől.

Meg lehetett elégedve Orbán Viktor Nagy István agrárminiszter, Palkovics László, innovációs miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter munkájával. Legalábbis ezt mutatja, hogy ők is tagjai lesznek az új kormánynak. Míg Nagy és Palkovics már az elejétől kezdve tagja volt az előző kormánynak, Varga csak 2019 júniusában csatlakozott be, Trócsányi Lászlót váltotta a poszton, aki Brüsszelbe tette át a székhelyét. Palkovics feladatköre némileg változni fog: az új kormányban a Technológiai és Ipari Minisztériumot fogja vezetni.

A korábban már említett három újonc mellett Palkovics és Pintér Sándor sem ült be a parlamentbe, Varga Judit azonban a héten országgyűlési képviselőként is debütált.

Az Országgyűlésben Orbán több volt miniszterével is lesz alkalma tapasztalatot cserélni. Hende Csaba öt Simicskó István két és fél évig vezette a honvédelmi tárcát, míg Fazekas Sándor 2010 és 2018 között volt vidékfejlesztési miniszter, Seszták Miklós pedig a harmadik Orbán-kormányban kapta meg a nemzeti fejlesztési miniszteri posztot. Bár egyéniben nyertek a választáson, Kósa Lajossal és Süli Jánossal sem számolt kormányalakításkor a miniszterelnök. A volt debreceni polgármester korábban bő fél évig volt a Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli miniszter, míg Paks egykori polgármesterét 2017 májusában nevezte ki Orbán a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek, és az elmúlt négy évben is tagja volt a kormánynak.

Süli mellett Benkő Tibor, Kásler Miklós és Mager Andrea sem lesz tagja az új kormánynak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ők kapnak-e valamilyen más pozíciót. Ha az elődőket nézzük, van aki országgyűlési képviselő lett, más teljesen felhagyott a közélettel. Balog Zoltán például ma már a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, Fellegi Tamás visszament az üzleti szférába, míg Németh Lászlóné nyugdíjba vonult.

Ismét csak egy nő kap helyet a kormányban

„Emlékszem, szegény Lamperth Mónika mit kapott.” Ezzel indokolta Orbán Viktor egy 2015 tavaszi zártkörű beszélgetésen, hogy miért nincs nő a kormányában. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar politika a folyamatos karaktergyilkosságra épül, ami brutális helyzeteket teremt, és hét éve még úgy gondolta, hogy a nők ezt nem bírják. 2014 és 2018 között valóban egyetlen nő sem kapott helyet a kormányban.

Ha az MDF-es Dávid Ibolyát nem számoljuk (1998 és 2002 között volt igazságügy miniszter), a kétharmados fideszes világban a női úttörő Németh Lászlóné volt, aki 2011-ben nevezett ki Orbán nemzeti fejlesztési miniszternek, miután Fellegi Tamás lemondott a posztjáról. Az elmúlt négy évben úgy tűnt, már-már némi fordulat következhet, és változott Orbán véleménye.

Novák Katalin múlt decemberi lemondásáig három női miniszterünk (Mager Andrea, Varga Judit, Novák Katalin) is volt egyidőben.

Varga marad igazságügyi miniszter Orbán új kormányában, míg Novák Katalin épp a héten vette át a Sándor-palota kulcsát Áder Jánostól, miután köztársasági elnöknek választotta az Országgyűlés. Mager Andrea nem volt ott az asztalnál a Karmelitánál, és nem is került be a végleges keretbe. Ez pedig azt jelenti, hogy ismét csak egy női miniszter lesz a kezdőcsapatban.

Az Országgyűlésben sem sokkal jobb a helyzet egyébként, a 199 fős parlamentben mindössze 28 nő ül. Ez még így is kettővel több mint az előző ciklusban, de a 14 százalék európai viszonylatban tragikusan néz ki. Az uniós átlag 2020-ban 32,7 százalék volt, a rangsor élén akkor Svédország ált 49,6 százalékkal.

Semjén elégedett volt, pedig nincs rá sok oka

„A miniszterelnök a KDNP-sek teljesítményével elégedett volt, és a KDNP-sek is elégedettek lehetnek a következő kormányban betöltendő helyükkel” – mondta Semjén Zsolt, a párt elnöke, miután Orbán Viktorral meglátogatták Ferenc pápát Rómában és tárgyaltak az új kormányról.

Az elégedettségét nem igazolja a pénteken megnevezett névsor: ő lesz az egyetlen KDNP-s az új kormányban tárca nélküli minisztereként. Nem folytathatja a munkát Süli János, de az újoncok között sincs KDNP-s.

A párt igazi kormányzati sikerkorszaka egyértelműen 2014 és 2018 között volt: Semjén mellett Seszták Miklós, két és fél évig Simicskó István, egy évig pedig Süli János is benne volt a harmadik Orbán-kormányban. Utoljára a 2010-es kormányban fordult elő olyan, hogy a kisebbik kormánypártból egyedül Semjén kapott csak helyet. Ettől függetlenül meglepő lenne, ha komoly feszültség lenne a két párt között.