Csák János, az elkötelezett jobboldali üzletemberből lett filozofáló jövőkutató

Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére kérte fel Csák Jánost. A Fidesz alapító generációjával egy idős, most 59 éves Csákot tekintélyt parancsoló vállalati karrierje miatt üzletembernek szokták nevezni, de az utóbbi 20 évben már nem vett részt igazán cégek operatív irányításában. A diplomáciába londoni nagykövetként kóstolt bele, aztán számos más egyéb tevékenyégével hívta fel magára a figyelmet: alapított egy jövőképesség nevű tudományterületet a Corvinuson, foglalkozott bölcselettel, műfordítással, tanítással, vett könyvkiadót, hetilapot, ismeretterjesztéssel foglalkozó vállalkozást.

Talán a szélesebb értelemben vett menedzser kifejezés lenne rá a legjobb szó. Amikor 2021-ben megkapta a felelős üzletember példaképeknek adományozott Gránit Oroszlán díjat, akkor azt mondta: „Én arra törekedtem világéletemben, hogy megtartsam a kíváncsiságomat. Azzal foglalkozom, hogy hogy lehet egy bizonyos emberi csapatból, eszköztömegből kihozni a legjobbat.”

Csák soha nem rejtette véka alá polgári, jobboldali elkötelezettségét. Ismerői higgadt, művelt, olvasott embernek tartják, aki szeret elmélyülten filozofálni. Egyszer ő is így jellemezte magát: „Alighanem azért nem vagyok politikus, mert kielégít a töprengés a dolgok mélyebb okairól.” Magát félig filantrópnak, félig üzletembernek tartja, de azért a pénzét nem égeti el bármire.

A harmincéves „dúvad”

Csák a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1987-ben, később több külföldi üzleti iskolában is tanult: 1996-ban elvégezte a Michigani Egyetem Business Schooljának egyik programját, tanult a Harvard Business Schoolban és a franciaországi INSEAD üzleti iskolában (2000).

A Központi Statisztikai Hivatalnál kezdett el dolgozni, majd a Kereskedelmi és Hitelbankban szerzett tapasztalatot. Harmincegy évesen, 1993-tól már a távközléssel foglalkozó Investel Rt. vezérigazgatója lett, majd ugyanebben az évben a hazai vezetékes telefonszolgáltató, a Matáv pénzügyi igazgatója. Önjellemzése szerint ebben az időben egy „dúvad” volt, aki a környezete számára is nehezen elviselhetően viselkedett. Nem azért, mert ne lett volna igaza, hanem azért, ahogy ezt előadta. Az évek során aztán sokat változott, megérett a vezetői feladatra.

Gazdasági karrierje nagy része az uniós csatlakozás előtti Magyarországon zajlott. Szakemberként a legfőbb feladata nagyvállalatok finanszírozásának megteremtése volt. Fontos szerepe volt 1997-ben a cég 1 milliárd dollár értékű részvénykibocsátásában a New York-i tőzsdén. Ott volt, amikor a Matáv 1999-ben megvette az egyik legnagyobb kelet-közép-európai mobilszolgáltatónak számító Westel 49 százalékos részesedését. 1997 és 2001 között a mobilkommunikáció területén volt vezető a T-Mobile Magyarországnál.

Könyvkiadót vezetett, és megmentette a Heti Választ

1999–2000 között a Mol-csoport elnökeként fontos szerepet játszott a magyar olajvállalat stratégiájának kidolgozásában, a menedzsment újraszervezésében, regionális és nemzetközi versenyképességének erősítésében. A Mol ekkor kezdte terjeszkedését, és szerzett többségi tulajdont a szlovák Slovnaft olajtársaságban.

A kétezres években már nagyrészt befektetőként és tanácsadóként tevékenykedett, és folyamatosan új területekkel foglalkozott. Sokan furcsán néztek rá a szakmában, hogy a Mol után mit keres egy ezredakkora cég, a Helikon Kiadó élén, de ő erre azt mondta: „Nem a méret számít, hanem az, hogy amit csinálunk, azt kiválóan tegyük.” Újraalkotta a Helikon Kiadó stratégiáját, nagyon hitt a hangoskönyvekben lévő perspektívában.

Elkötelezett jobboldaliként 2004-ben megvette a csődközeli állapotban lévő Heti Választ, amit sikerült gazdaságilag rendbe tennie. A célja az volt, hogy nyereséges polgári lapot csinál belőle, és ez sikerült is: lettek hirdetések, nőtt a példányszám. (A nyomtatott Heti Válasz később Simicska Lajos érdekeltsége lett, majd 2018-ban, Simicska kivonulása után, Nyerges Zsolt, az akkori tulajdonos megszüntette.) Csák 2007 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök tanácsadója is volt.

2003-ban ő volt az alapítója a dualizmus korának egykori pénzügyminiszteréről elnevezett Széll Kálmán Alapítványnak, amely befolyásos konzervatív, jobboldali szemléletű üzletemberekből, vállalatvezetőkből állt. Amikor Orbán Viktor 2010-ben megalapította második kormányát, kétszer is az addig nagyrészt ismeretlen alapítvány előtt mutatta be új gazdasági intézkedéseit (például a bankadót, a telekommunikációs és az energiacégekre, illetve a kereskedelmi láncokra kivetett válságadót stb.) – írta meg még 2010-ben az Origo. Orbán akkor arra is utalt, hogy az ellenzéki időkben fontos hátországot jelentett számukra az alapítvány, és merítettek is a javaslataikból. Az egyik kormányzati gazdasági akciótervet konkrétan Széll Kálmánról nevezték el.

Londoni nagykövetként védte az Orbán-kormányt

2011-ben Csák János neve is felmerült lehetséges külügyminiszterként, amikor elterjedtek a hírek, hogy Martonyi János távozna a posztról. Martonyi maradt miniszter, Csák János pedig megkapta a londoni nagyköveti posztot. Ismerői szerint feküdt neki ez a pozíció, mert jól eligazodott Londonban, és szeretett sok emberrel találkozni, kapcsolatokat építeni. Fontos szerep hárult rá: harcosan védelmezte a magyar kormányt a médiatörvény és az új alaptörvény miatt ért bírálatok ellen.

Egy 2019-ben a 24.hu-nak adott interjújából kiderült, hogy Csák Orbán elkötelezett híve. Egyetértett azzal, hogy a kormányfő 2015-től a migrációt állította politikája középpontjába, és a Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István nevével fémjelzett nemzeti burzsoázia megerősítése ellen sem volt kifogása. Uniós elköteleződése egyértelmű, de az interjúban azt is nyilvánvalóvá tette: épp elég számára a tőke, az áruk, és a személyek szabad áramlása, szerinte nincs szükség a politikai unió ennél jobb elmélyítésére, és az Európai Egyesült Államok létrehozására. 2015-ben közeli ismerőse és a Helikon Kiadónál és a Heti Válasznál vele együtt tevékenykedő Szabadhegy Péter üzletember váltotta őt a nagyköveti poszton.

Csák János ezután egyre inkább a jövő kérdései és a humántőkébe való befektetések felé fordult. A Design Terminalt eredetileg az állam hozta létre, hogy a magas hozzáadott értéket előállító fiatal, tehetséges vállalkozók nemzetközi piacra jutását támogassák. A Design Terminált Csák és Böszörményi-Nagy Gergely vette meg. A Design Terminál innentől magáncég lett ugyan, de az Emberi Erőforrások Minisztériumától továbbra is megkapta az évi több százmilliós támogatást. Csák társtulajdonosa és igazgatósági tagja lett emellett a startup vállalkozások finanszírozásával foglalkozó Arete Zrt.-nek is. Ezeket az érdekeltségeit mostanra megszüntette.

Mérik a jövőképességet

Dolgozott egykori alma matere, a Corvinus Egyetem megújításán, ami elsőként alakult át államiból alapítványi finanszírozásúvá. Itt hozta létre másokkal együtt egy új tudományterület, a jövőképesség-kutatás központját. Az általuk alkotott társadalmi jövőképesség index (Social Futuring Index; SFI) nevet viselő projekt 36 OECD-országot vizsgál 28 ökológiai-geopolitikai, technológiai, szocioökonómiai és kulturális indikátor alapján. Az index azt mutatja meg, hogy az egyes államok mennyire tudják megteremteni a jó élet feltételeit a változó társadalmi, kulturális, geopolitikai és technológiai körülmények között. Sok kritika érte a kutatást amiatt, hogy első mérésük szerint a listán Magyarországot és Lengyelországot az előkelő 8. helyre sorolták (az első helyen Kanada, az utolsón Mexikó állt) – írtuk meg korábban az Indexen.

Ebbe az irányvonalba illeszkedik az is, hogy Csák a Brain Bar, az egyik legnagyobb európai jövőfesztivál elnöke és társtulajdonosa is, ahol inkább a népszerű ismeretterjesztés szintjén foglalkoznak a jövő kérdéseivel. Foglalkozott a keleti piacok lehetőségeivel is, ő volt az évi 5 milliárd dolláros forgalmú indonéziai Salim Grouppal kialakítandó kapcsolat felelőse. 2015 óta tagja a Bank of China CEE igazgatótanácsának.

Módos emberhez illően a jótékonykodásról sem feledkezik el: a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes nevéhez fűződő Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal a nehéz sorsú gyerekeken igyekszik segíteni. Nős, négy gyereke és öt unokája van. Négy, főként morállal, filozófiával, üzlettel foglalkozó könyv fordítása fűződik a nevéhez. Ezek közül az egyik Szókratészről szól, a másik Manfred Kets de Vries Szex, pénz, boldogság és halál című műve.

Fiatal korában focizott és atletizált. Mindkettőből sokat tanult. Egy interjúban azt mondta: az atlétikában az ember önmagát győzi le, a futballban pedig ütközni kell az ellenféllel. Hamvas Bélát idézte, aki szerint azért a világ legszebb játéka a futball, mert nincs más olyan tevékenység, amelyben tizenegy férfi egy zárt térben egy közös célért lenne képes küzdeni. Orbán Viktor nem rejtette véka alá, hogy nehéz idők jönnek, új kormányába pedig olyan embereket vár, akik vállalják a próbatételt. Csák János, az egykori „dúvad” a már idézett 2019-es díjátadó utáni interjújában azt mondta: „Ott válik el a vezető, amikor válság van, hogy ő is beugrik-e a sírók közé és sopánkodik, vagy pedig azt mondja, hogy, oké, ez a helyzet, erre megyünk, vállalom.”