Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Országos Onkológiai Intézet Fej-nyaki Daganatok Multidiszciplináris Központja felújított fekvőbetegosztályának átadásán 2019 decemberében – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Kásler Miklós 68 évesen már a magyar onkológia atyaistenének számított, és igazi polihisztor hírében állt, amikor miniszterként Balog Zoltánt váltva 2018-ban beült Orbán Viktor negyedik kormányába. Mire a legszerteágazóbb (egészségügytől az oktatáson és a szociális területen át a kultúráig mindent magába foglaló) minisztériumnak, azaz az Emminek az élére került, már egy sor megdöbbentő kijelentést és váratlan fejtegetést lehetett a személyéhez kötni. Ilyen volt például, hogy
A héten Orbán már az ötödik kormányának összeállításán dolgozik, Kásler pedig nem jelent meg amikor a leendő miniszterek szerdán a Karmelitába vonultak, így szinte biztosra vehető, hogy igazak a régóta rebesgetett pletykák, miszerint a szellemfilozófiai és magyarságontológiai témákban tett kijelentéseiről ismert orvos nem kap helyet az új kormányban, és visszavonul a politikától.
Bár Káslerből az elmúlt négy évben „a láthatatlan miniszter” lett, azért ez az időszak sem szűkölködött meghökkentő szereplésekben. A közelgő búcsúra készülve most felidézzük, hogyan teljesített az orvosdoktor, aki KISZ-titkárból lett keresztény konzervatív miniszter abban a ciklusban, aminek nagyjából a felét egy világjárvány határozta meg.
Jöjjön a 10 legnagyobb WTF-epizód és legemlékezetesebb pillanat Kásler Miklós négyéves miniszteri munkásságából!
1. Amikor az illuminátusokkal magyarázta a népességfogyást
„A demográfiai folyamatok követése, értelmezése sorskérdés, meg kell értenünk, mi történt a társadalommal az illuminátusoktól és izmusoktól kezdve a hagyományos értékek rombolásáig, a napnyugati országok alkonyán keresztül a szabados életvitelen át egészen a klasszikus értékek rombolásáig” – mondta Kásler Miklós a III. Budapesti Demográfiai Csúcson 2019 szeptemberében.
Az emberi erőforrások minisztere ezután hozzátette, hogy szerint ugyanezt a gondolatot korábban már maga Orbán Viktor is megfogalmazta, méghozzá „filozófiai mélységgel”. Az orvos végzettségű politikus beszédében ezen kívül is nagyot ment, többek között azt állítva, hogy az asszonyok akkor szülnek, ha akarnak (és akkor akarnak, ha úgy nevelik őket), illetve hogy a gyerek érték, amivel a teremtés célját valósítják meg.
2. Amikor övé volt a pálya, de még a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott válaszolni
A Covid-19 hivatalosan 2020. március 4-én érte el Magyarországot, másnap a miniszterelnök egy olyan sajtótájékoztató tartott, ahol felvonultatta maga mögött az operatív törzs fontosabb tagjait, köztük az egészségügyért felelős minisztert, Kásler Miklóst is. Orbán Viktor tett egy-két bejelentést, majd néhány kérdés után levonult a színpadról a teljes díszes társasággal, szó szerint hátrahagyva az emberminisztert, akinek még oda is szólt:
„Miklós, tiéd a pálya!”
Ami ezután következett, az nem véletlenül égett be sokak emlékezetébe: Kásler ugyanis a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott válaszolni, így zavaros összevisszaság lett a történelmi kormányzati koronavírus-tájékoztatóból.
„Igen, valóban úgy van, hogy annyi nap telt el, ami 24. és március 2. között eltelik. Élték a saját életüket, jártak a társaik között, hallgatták az előadásokat, élték az életüket”
– ezt sikerült mondania például, mikor az első Magyarországon regisztrált fertőzöttekről volt szó, és többnapnyi esemény hiányzott a miniszter által előadott történetből, ezért arról érdeklődtek nála az újságírók, hogy mi történt ebben az időszakban.
A pillanat, amikor Orbán operatív törzse magára hagyta Káslert a járványügyi sajtótájékoztatón 2020. március 5-én.
Egy másik ponton felmerült a kérdés: miért tartott egy teljes napig kideríteni, hogy melyik egyetemre járt a két fertőzött iráni diák közül az, aki nem SOTE-s volt. Erre Kásler azt mondta:
„Hát nagyon egyszerűen, mert a másik diák nem mondta meg.”
Amikor pedig arról kérdezték, hogy van-e felelőssége ez egyetemeknek abban, hogy koronavírusos tüneteteket mutató hallgatók bejárhattak, érdemi válasz helyett azt közölte: „Azt tudom mondani, hogy a vírusfertőzöttek állapota is jelen pillanatban jó”. Majd azzal búcsúzott a sajtó képviselőitől, hogy „holnap találkozunk”, de az operatív törzs rendszeres napi bejelentkezései ezután nélküle zajlottak.
3. Amikor a világjárvány közepén Mátyás király összerakása foglalkoztatta
„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – hangzott el a még kásleri értelemben is erős mondat 2021. januárjában a magyar emberminisztertől Horvátországban, amikor éppen Corvin János sírját bontották meg a Magyarságkutató Intézet (MKI) magyarságkutatói. Ezután sokan a szemére vettették, hogy inkább a járvánnyal kellene törődnie, ha már papíron ő felel az egészségügyért. Kásler Miklós azonban parádésan kivágta magát, és közölte: éppen a koronavírus miatt fontos feladat Mátyás király összerakása, ugyanis a kultúra és a tudomány segíthet átvészelni a nehéz időszakot.
4. Amikor Karikó Katalinnak kellett helyre tennie azt, ami az oltásokról nyilatkozott
Kásler Miklós 2021 nyarán egy interjúban arról beszélt, hogy a szakvélemény a vegyes oltást ajánlja, tehát ha valaki mRNS-típusú oltóanyagot (Pfizer, Moderna) kapott, akkor harmadiknak vektorvakcinát (AstraZeneca) vagy elölt vírusból készült oltást (Sinopharm) érdemes adni neki. Ezt aztán – többek között – Karikó Katalinnak kellett helyre tennie, ugyanis a szakértők csak a vektorvakcinák és az elölt vírusból készült oltóanyagok esetében javasolták, hogy a harmadik oltás az első kettőtől különböző legyen.
5. Amikor kamugyógyszert reklámozó orvosnak és a Szent Korona auratisztítójának is lovagkeresztet adott
2021. augusztus 20-án Kásler Miklós miniszterként kiosztott egy sor állami kitüntetést. Ekkor adta át a köznyelvben csak lovagkereszt néven ismert Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését, amelyből jutott dr. Juhász György Andrásnak és Gyárfás Ágnesnek is. Előbbiről azt érdemes tudni, hogy szülész-nőgyógyász szakorvos, a csepeli Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat nyugalmazott főigazgatója, akit az orvosi kamara fél évre eltiltott a praktizálástól, amikor kamugyógyszert reklámozott.
Utóbbi pedig arról híres, hogy annak az ezoterikus magyarságkutatásban jeleskedő Miskolci Bölcsész Egyesületnek az elnöke, ami jogosultság nélkül osztott diplomákat. Gyárfás azt tanítja, hogy őseink lófej formájú kristálytömbökbe táplálták be a kultúrkincseinket, de a héber írástudók ezt megtudták, és 5000 éve próbálnak minket megrontani. A Magyar Szent Korona aurájáról pedig azt állította, hogy a sötét üzelmek miatt a francia forradalom óta fuldoklik a rátapadt szennytől, ezért ő gondolati úton szokta azt tisztítani.
Kásler Mikló lélegeztetőgép-összeszerelő üzemet látogat 2020. májusában – Fotó: Mónus Márton / MTI
6. Amikor közölte, hogy a pálinka nem véd a covid ellen
Ahogy az a fentiekből is kitűnik, Kásler az egészségügyért felelős miniszterként finoman szólva sem mindig remekelt a pandémia idején, mégis úgy fair, ha megemlékezünk arról is, mikor valóban a sikeres járványkezelésért dolgozott. Egyszer például az oltások mellett érvelve leszámolt a járvány legnagyobb mítoszával. Tőle tudhatták meg a magyarok 2021 őszén, hogy bár a megfelelő alkoholkoncentrációban lévő megfelelő fertőtlenítőszerek elpusztítják a vírust,
„de ez nem a pálinka. A pálinkának egészen más szerepe van az ember életében.”
7. Amikor az utolsó pillanatban nyúlt bele egy több száz milliós kiállításba, és egy tucat kutató otthagyta a projektet
Kásler Miklós idén januárban az utolsó pillanatban váltotta le a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás vezetőit, hogy az irányítást teljesen egészében a házi intézetének számító Magyarságkutató Intézetnek adja. Ezután a több száz millió forintba kerülő kiállításon évek óta dolgozó régészek, tudósok, muzeológusok, történészek és kutatók egész sora hagyta ott a projektet. A távozók ahhoz sem járultak hozzá, hogy az addig elvégzett munkáikat publikálják. A projekt élére pedig az a Makoldi Miklós került, aki a történelemhamisításokkal tűzdelt A pozsonyi csata című filmben szakértőként volt feltüntetve.
8. Amikor állami újságíródíjjal tüntette ki a saját sajtófőnökét
Idén március 15. alkalmából egy állami elismeréssel tüntette ki Kásler Balogh Andrea Johannát, az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumának a sajtósát. A Táncsics Mihály-díjat hivatalosan a „kiemelkedő újságírói tevékenységéével” érdemelte ki Balogh, akinek az újságírói rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már 2020-ban Sajtószabadság-díjat kapott attól a Magyar Újságírók Közössége nevű szervezettől, amelynek egyben az elnökségi tagja is volt ekkoriban.
Az elismerést személyesen a felettesétől vette át Kásler Miklós sajtófőnöke. Bár erről nagy eseményről a közmédia részét képző MTI képarchívumában sajnos nem találtunk fotót, a dicső pillanatot szerencsére megörökítette a Kecskemét Online, még ha pixelesen is.
9. Amikor átadott egy olyan szobrot, amin a hibás feliratot egy magyar zászlóval takarták el
Gróf Batthyány Lajos helyett Gróf Batthány Lajos felirat szerepelt azon a szobron, amit Kásler Miklós, az Emmi minisztereként 2022. március 14-én adott át Sárváron. Hogy a hiba ne legyen ordító az átadón, a szobor talapzatát egy magyar zászlóval tekerték körbe, de az elterelő hadművelet nem jött be. Ha valaki jó alaposan megnézte a szobor talpazatát, még a fotókon is észrevehette, hogy a felirat egy y híján van.
Fotó: Varga György / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Miután a hiba kitudódott, a szobrászművész a sietséggel magyarázta, hogy így lett átadva a szobor, és azt mondta: „Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. Végül az átadó villámgyorsan, után másfél nap alatt újravésték a sárvári Batthyány-szobor feliratát.
10. Amikor végre kimondta, mi az oktatás célja
Kásler, bár orvosból lett miniszter, nemcsak az egészségügyért, de az oktatásért is felelt. Már a negyedik fideszes kétharmadot hozó választásokon is túl voltunk, mire megtörtént, de megtörtént, hogy ebben a minőségében kimondta, szerinte miről kell szólni az oktatásnak. Ez a hitvallása egész pontosan így hangzott el a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola EU-s pénzből felújított épületének átadóján:
„az oktatás alapkérdése a szeretet, az a törekvés, hogy a világra csodálkozó gyermekekből identitással rendelkező, hívő, értékorientált embereket neveljünk.”
