Szijjártó Pétert energiabiztonságról, Ukrajnáról, Gruevszkiről, a V4-es együttműködésről és a finn és svéd NATO-csatlakozási szándékról is kérdezték a parlament külügyi bizottságában.
„Az elmúlt 12 esztendő nyugodtan nevezhető a válságok korának” – mondta expozéjában Szijjártó Péter, az új kormány külügyminiszter-jelöltje a parlament külügyi bizottsága előtt szerdán. A politikus persze nem arra gondolt, hogy a Fidesz kormányzása okozott volna válságokat Magyarországon, hanem hogy Európa és a világ éli a válságok korát, a gazdasági válságot bevándorlási válság, majd koronavírus-járvány és háború követte.
Szijjártót szerdán négy bizottság is meghallgatta, a gazdasági, a fenntarthatósági és a nemzeti összetartozás bizottsága után ez volt a negyedik miniszteri meghallgatása. A külügyi bizottság előtt a miniszternek elsősorban külpolitikai felkészültségéről kellett számot adnia.
Szijjártó szerint az elmúlt évek válságait a magyar diplomácia sikeresen kezelte, ezekből a bonyodalmakból az ország többnyire megerősödve került ki – mondta.
A miniszter szerint az orosz-ukrán háború élessé tette a kelet és nyugat közötti konfliktust, ez pedig 5 dolgot jelent:
- a fizikai biztonsági helyzet romlását,
- globális energiakrízist,
- élelmiszerválságot,
- a kereskedelmi útvonalat újratervezését, és
- a kényszert, hogy teljesen új globális beszállítói rendszert kell létrehoznunk.
Az első pont tekintetében Szijjártó szerint a legfontosabb, hogy Magyarország ki akar mondani a konfliktusból, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány ne ítélné el az orosz agressziót, ne segítene az ukránokon vagy ne fogadna be Ukrajnából érkező menekülteket.
Az energiakrízisről szerdán már harmadszorra beszélt, korábban beszámolt erről a gazdasági és a fenntarthatósági bizottságban is.
Az élelmiszerválságot szintén érintette a gazdasági bizottságban, itt annyiban mondott többet, hogy minden élelmiszerellátási válság a szélsőségesek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, ami viszont migrációs válságot eredményezhet. Szijjártó szerint emiatt továbbra is szükség van a szigorú határvédelemre, mert Ukrajnából ugyan beengedjük a menekülteket, hiszen szomszédos országból érkeznek, de dél felől továbbra sem akarják beengedni az Afrikából és a Közel-Keletről érkezőket.
Az ukrajnai háború emellett az ország regionális biztonsági törekvéseit is felértékeli, különösen az EU nyugat-balkáni bővítésére való törekvéseket, ezek ugyanis Szijjártó szerint alapjai a déli szomszédságpolitikánknak.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke arról kérdezte a minisztert, hogyan hatnak az új kihívások az európai egységre. Németh szerint a közelmúlt válságai és az orosz-ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy az EU talán képes egységesen fellépni és egy hangon szólni. Oroszország jövőképéről is kérdezett, valamit az orosz-európai kapcsolatokról, arra volt kíváncsi, mit gondol Szijjártó az orosz hatalmi törekvésekről.
Németh harmadik kérdésében azt firtatta, hogyan tekint Magyarország az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűnökre, a negyedikben pedig arra volt kíváncsi, mit gondol a kormány a finn és a svéd NATO-csatlakozási szándékról.
Brenner Koloman, a bizottság jobbikos alelnöke a mélyponton lévő lengyel-magyar és horvát-magyar kapcsolatokról kérdezte Szijjártót, és megjegyezte, hogy szerintük a nem fosszilis energiára a magyar kormány nem fordított kellő figyelmet, különösen a szélenergiát hanyagolták el, hiszen a szélerőművek létesítését kifejezetten korlátozták. Brenner azt mondta, a Jobbik Paks 2 megépítését is elvetendőnek találja, de a jelenlegi reaktorok működési idejét esetleg meg lehetne hosszabbítani, vagy megfontolni a franciák kisebb erőműre vonatkozó javaslatát.
A DK-s Vadai Ágnes arra volt kíváncsi, visszaadja-e Szijjártó az orosz Barátságért érdemrendet, ha már kiderült azóta, hogy orosz hekkerek törték fel a külügyminisztérium hálózatait, és hogy tudott-e erről a miniszter. Arról is kérdezett, hogy a kormány követeli-e, hogy az orosz katonák azonnal hagyják el Ukrajna területét, ha már Németh Zsolt bizottsági elnöknek még egy ezzel kapcsolatos Facebook-bejegyzése is volt, valamint, hogy a Budapesten működő orosz beruházási bank Magyarországon maradhat-e, és hogy támogatja-e a magyar kormány az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökért nemzetközi törvényszék előtt kelljen felelniük az elkövetőknek.
Vadai szerint az sem világos, miért került Szijjártó felügyelete alól a Rogán Antal vezette minisztériumhoz a korábban Szijjártó által is sokat dicsért Információs Hivatal, azaz az IH. Megkérdezte azt is, visszavonják-e Nikola Gruevszki menekültstátuszát, ha már hazájában nem jogerősen 7 év börtönre ítélték a korábbi észak-macedón miniszterelnököt, valamint hogy támogatja-e a magyar kormány az Egyesült Államokat a Milorad Dodik boszniai szerb politikus ellen elrendelt szankciókban, annak ellenére is, hogy Dodik Orbán egyik legfontosabb balkáni szövetségesének számít.
Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője három témában kérdezett, a paksi bővítésről azt mondta, biztosan a kormány is tudja, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az új paksi reaktorok nem fognak tudni orosz közreműködéssel megépülni, ezért arra volt kíváncsi, tárgyalnak-e nyugati cégekkel a beruházás átvételéről. A második téma az ország földgázellátása volt, Fekete-Győr azt kérdezte, miért veszi olcsóbban a gázt a Gazpromtól Románia és több más EU-s ország is. A V4-együttműködéssel kapcsolatban pedig arra volt kíváncsi, mit tervez a kormány a cseh, lengyel és szlovák kapcsolatok helyreállításáért most, hogy az ukrajnai háború ellentétes megítélése konfliktusokhoz vezetett a közép-európai szövetségben.
Szijjártó válaszában csokrokba szedte a kérdéseket témák szerint. Ukrajnával kapcsolatban elmondta, Magyarország eddig az összes elfogadott EU-s szankciócsomagot megszavazta, máskülönben ezeket el sem lehetett volna fogadni, ezért Szijjártó kikérte magának az olyan vádakat, amik szerint a kormány nem ítélné el eléggé az orosz agressziót Ukrajnában. Az olajembargót azonban Magyarország nem tudja megszavazni, az ugyanis a magyar gazdaság leállásával fenyegetne.
„Világos különbséget tudunk tenni a megtámadó és a megtámadott között” – állította a miniszter, hozzátéve, hogy ezt többször nem tudja elismételni. a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését is támogatja a kormány. „Az agresszort elítéljük, a megtámadott mellett kiállunk.”
A miniszter méltányosságot kért az ellenzéktől annak belátásában, hogy a kormány békeidőben hozott olyan intézkedéseket, amikkel – pregmatikus megfontolásból – javítani igyekezett az orosz-magyar viszonyt.
„Ma bizonyára Gyurcsány Ferenc sem fogadná a villájában Vlagyimir Putyint, amikor megtette, akkor béke volt.”
A finn és a svéd NATO-csatlakozási szándékról is azt mondta, a magyar kormány a nyitott ajtó politikáját támogatja, egyelőre úgy tűnik, a törököket kell inkább meggyőzni, ugyanis a NATO-ban is egyhangú döntésekre van szükség bővítési kérdésekben.
Szijjártó a V4-et sem temetné, szerinte pont az adja a szövetség erejét, hogy a négy ország együttműködik abban, amiben egyetértenek, de nem bírálják egymást abban, amiben különbözik a véleményük. Ennek megfelelően Szijjártó nem bírálja a lengyeleket sem, akik szállítanak fegyvereket Ukrajnának.
Paksról azt mondta, „izgalmas kísérlet lenne egy helyet két különböző technológiát üzemeltetni”, de ő inkább nem játszana ezzel, hiszen az oroszoknak van élő szerződésük a projektre, és meg is fogják tudni csinálni, az engedélykérelmeket beadták annak érdekében, hogy mihamarabb indulhasson az építkezés. Emellett a projektben a fővállalkozó ugyan orosz, de nagy nyugati cégek is részt vesznek a beruházásban.
„Mindig irigyeltem azokat az embereket, akik elegendő önbizalommal rendelkeznek ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tegyenek” – mondta Szijjártó a földgázvásárlási árakról, A miniszter azt mondta, a Gazprommal között földgázvásárlási szerződésben lévő formula igenis nagyon kedvező, tegyék elé a román szerződés formuláját, ő nem tudja, hogy abban valóban kedvezőbb árszabás szerepelne.
Az IH-nak Szijjártó szerint Rogán is jó gazdája lesz, ő pedig továbbra is büszke a szervezet eredményeire.
Milorad Dodikkal szemben elfogadott szankciókat a magyar kormány nem fog támogatni, mert Dodik megválasztott politikai vezető a Balkánon. Gruevszki menekültstátuszának elbírálása pedig nem a magyar kormány feladata Szijjártó szerint.
A külügy informatikai rendszerének feltöréséről a miniszter azt mondta, senki ne gondolja, hogy csak az oroszok részéről szembesült volna a magyar kormány hekkertámadásokkal, és minden esetben megtették a szükséges intézkedéseket. Szijjártó szerint minden észlelt kibertámadás után megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket a kibervédelemért felelős Belügyminisztériummal egyeztetve.
A bizottság fideszes többsége természetesen támogatta Szijjártó Péter újbóli miniszteri kinevezését, 6 igen 1 nem szavazattal, valamint 2 tartózkodással.