Szijjártó: Jövőre már öntik a betont Pakson

2022. május 18. – 10:08

frissítve

Szijjártó: Jövőre már öntik a betont Pakson
Szijjártó Péter a parlamenti meghallgatásán – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szijjártó szerint 2023 második felében már indul a paksi reaktorok építése, nincs gond az oroszokkal, el fogják tudni végezni a feladatot. A miniszterjelöltet a parlament fenntarthatósági bizottságának LMP-s elnöke, Keresztes László Lóránt kérdezte.

Mivel Szijjártó Péter külügyminiszter az új kormányban megkapta a paksi bővítés felügyeletét is, a minisztert szerdán délelőtt a parlament fenntarthatósági bizottsága is meghallgatta. A Fidesz által uralt gazdasági bizottsági meghallgatás után a miniszter itt több ellenzéki kérdésre számíthatott, a bizottságnak ugyanis a vezetője is ellenzéki, az LMP-s Keresztes László Lóránt elnökli.

Az ellenzéki oldalról Orosz Anna és Szabó Rebeka nem vett részt az ülésen, mert még önkormányzati pozíciót viselnek, ezért összeférhetetlenek.

Szijjártó expozéját azzal kezdte, hogy megjegyezte, ez a bizottság még sosem hallgatta meg. A miniszter szerint azonban a jövőben az energiapolitikai kérdések megszűnnek szakmai kérdések lenni, helyette „kőkemény politikai kérdésekké” válnak. Ezért kapta meg a minisztériuma ezt a reszortot, és ezért van most a fenntarthatósági bizottság előtt.

A miniszter ugyanarról beszélt, amiről a gazdasági bizottságban, sorolni kezdte, mennyi mindent tett a kormány a magyar energiaellátás stabilizálása érdekében, kiemelte, hogy 2010-ben még csak 2 szomszédos országgal volt földgázvezetékes összeköttetésünk, most viszont már hattal van. A villamosenergia-összekötettés is folyamatosan fejlődik, egyre több a nemzetközi csomópont.

A kormány célja, hogy négy forrásból szerezhessen földgázt a jövőben, keletről, délről (Horvátország felől), nyugatról (Ausztria felől) és saját termelésből. Magyarország jelenleg a legnagyobb kapacitáslekötő a krk-szigeti horvát LNG-terminálon, ez is bizonyítja, hogy eltökélt a kormány a diverzifikálásban.

Szijjártó továbbra is sérelmezi, hogy bár a kormány éveken át tárgyalt az ExxonMobillal a Fekete-tengeri földgázmező kitermelésére, a megkötött megállapodást azonban az Exxon felmondta. Szijjártó szerint az ország nyugati szövetségesei annak ellenére bírálják Magyarországot az orosz energetikai megállapodása miatt, hogy közben a saját cégeik mondják fel a megállapodásokat, amikkel ezen változtatni tudnánk.

„A Gazprommal megkötött hosszútávú szerződésünk biztonságot ad”

– mondta a miniszter, kiemelve, hogy folyamatos összeköttetésben áll a Gazprom vezetőivel valamint a fontos tranzitország, Bulgária szakembereivel. A gáztározók jelenleg 25 százalékos töltöttségi szinten állnak, megkezdődött a betárolás télire.

A miniszter szerint kőolajbeszállítás terén is egészséges, diverzifikált rendszert épített ki az ország, két irányból érkezik olaj az országba. Az EU-s olajembargós javaslat azonban nagyon rossz helyzetbe hozná az országot, Szijjártó szerint az orosz forrás kiesésével fizikailag képtelen lenne az ország elegendő kőolajat beszerezni. Ráadásul 550 millió eurót kellene költeni a százhalombattai finomító átalakítására, hogy az alapvetően orosz olajra beállt létesítmény teljes egészében átállhasson a nyugatról érkező olaj finomítására.

A miniszter szerint ezt a beruházást nehéz lenne megindokolni a folyamatosan zöldítésre törekvő nemzetközi szervezetek felé is.

Szijjártó itt is elmondta, hogy a paksi bővítés felgyorsítása a kormány célja.

„Az első beton öntése jövőre esedékes” – mondta Szijjártó, persze inkább az év második felében. A kormány szeretné, ha még ebben az évtizedben be is indulnának a reaktorok.

A miniszter általában véve is dicsérte az atomenergiát, mint tiszta és olcsó energiaforrást. Megjegyezte, tudja, hogy vita lehet ebben közte és a bizottság vezetése között, de akkor is így gondolja.

Az első két kérdést a bizottság fideszes alelnökei, Bencsik János és Turi-Kovács Béla tették fel, ezekben elsősorban dicsérték a kormányt és a külügyminisztert.

Keresztes László Lóránt, a bizottság LMP-s elnöke felszólalását azzal kezdte, nem akar belemenni az atomenergiával kapcsolatos szakmai vitába, de nem osztja Szijjártó véleményét, miszerint az atomenergia olcsó és zöld, mert nem is zöld és nem is olcsó. Az ilyen költségszámításokba ugyanis nem számolják bele általában a fűtőelemek tárolását és végleges elhelyezését, valamint az uránbányászat által okozott természeti károkat. Keresztes szerint kérdéses az is, lesz-e elegendő hűtővíz az új blokkokhoz, hiszen már most is látszik, hogy bizonyos nyári hónapokban ezzel vannak problémák.

Az LMP-s képviselő azt mondta, őt az érdekli elsősorban, ez a konkrét beruházás végrehajtható-e. Egyrészt még mindig nincs létesítési engedélye az erőműnek, másrészt pedig Süli János korábbi tárca nélküli miniszteri posztja megszűnik, és Süli államtitkárként folytatja a külügyben. Keresztes szerint ez mindenképp a terület érdekérvényesítésének gyengülését jelenti.

Nem hozták nyilvánosságra továbbá azt sem, miért tagadták meg az illetékes hatóságok tavaly ősszel az erőmű létesítési engedélyének kiadását.

Keresztes kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háborúban az orosz hadsereg tűz alá vett egy atomerőművet is, ez pedig morális és szakmai kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, megfelelő partnerek-e az oroszok egy atomenergiai projektben. Ezzel kapcsolatban kérdezte azt is, mennyire látja a magyar kormány megbízhatónak a Roszatomot, főleg azután, hogy Finnországban nemrég felmondtak egy, a paksihoz hasonló erőmű létesítéséről szóló szerződést a Roszatommal.

A bizottság elnöke más témákkal kapcsolatban is kérdezte Szijjártót, köztük arról, tervez-e a kormány jogszabálymódosítást annak érdekében, hogy ne áramoljon be Nyugat-Európából a feldolgozhatatlan mennyiségű szemét az országba, a gödi vízszennyezésről, és a Sajó folyó szennyezéséről.

Válaszában Szijjártó elmondta, hogy az EU kormányainak célja, hogy felgyorsítsa az orosz energiahordozókról való leválást, de azzal a kikötéssel, hogy minden ország igényei és helyzete eltérő ebből a szempontból. A magyar kormány a miniszter szerint ehhez tartaná magát, de a tervezett EU-s olajembargó ezzel szembemegy, ugyanis Magyarországra nézve rendkívül súlyos hatással járna.

A miniszter azt mondta, bizonyos EU-tagállamok már földgázszállításra vonatkozó oroszellenes szankciókat is bevezetnének, de ez már „teljesen irreális”, magyar vonatkozásban nem lehet kiváltani az orosz gázszállításokat a közeli jövőben. Magyarország hiába kötött le óriási kapacitást a Krk szigeti LNG-terminálon, a horvát vezeték kapacitása egyszerűen túl kevés ahhoz, hogy ezt továbbítani tudja Magyarország felé.

A gödi vízszennyezésről azt mondta, a szabályok világosak és minden, Magyarországon működő vállalkozásra vonatkoznak, a hatóságok eljárnak az ügyben, de közelebbről is ellenőrizni fogja a miniszter, mi a helyzet a városban.

Szijjártó szerint Süli János és a paksi portfólió nem gyengült azzal, hogy a külügyminisztérium alá került, hanem csak az az átalakítás oka, mert minden, energiabiztonsággal kapcsolatos kérdés a külügyhöz került. A Roszatom szakemberei egyébként megnyugtatták a minisztert arról, hogy képesek a feladat elvégzésére, és a Roszatom a világ egyik vezető vállalata atomenergia terén. Ráadásul a beruházás nem orosz projekt, hanem nemzetközi, az orosz partnereken kívül sok más ország vállalatai is dolgoznak benne.

A miniszter korrigálta Keresztes kérdését annyiban, hogy nem utasították el az új paksi reaktorok létesítési engedélyének kiadását, hanem csak hiánypótlást kért a hivatal.

A Sajóról azt mondta, a legmagasabb szinten fogja felvetni a szlovák kormány felé a problémát, de vannak jó példák is, Romániával például nagyon jól megy a hasonló együttműködés.

Szijjártó Süli János exminisztert is magával hozta a meghallgatásra, hogy válaszoljon a paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésekre. Süli azt mondta, az atomerőművek orosz fűtőanyag-kiszolgálásával nincs probléma, ezeket a szerződéseiket az oroszok teljesítik, még az ukrajnai erőműveket is kiszolgálják, pedig már 8 éve tart a konfliktus a két ország között.

Süli szerint a hűtővízzel sem lesz gond Pakson, a legalacsonyabb vízállásnál is van elég víz a Dunában a reaktorok hűtéséhez.

A bizottság 5 igen és 1 nem szavazattal támogatta Szijjártó miniszteri kinevezését.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom