Navracsics: Bizalomépítésre van szükség az EU és Magyarország között

A kormányba visszatérő Navracsics Tibor – akiről itt olvashatják el portrénkat – a bizottsági meghallgatásokon megjelölte három munkatársát, akikre közeli segítőként számít a következő években:

• Ágostházi Szabolcs,
• Latorcai Csaba és
• Mayer Gábor

lesznek a minisztériumának államtitkárai.

Navracsics beszélt arról is, hogy jelentős fejlettségbeli különbségek vanna az egyes magyarországi régiók között, Budapest mellett az észak-dunántúli terület sokkal fejlettebb, mint a többi régió, de nagyon komoly nemzetközi versenyképességi nyomás nehezedik rá, például a pozsonyi régió, Burgenland vagy éppen Bajorország közelsége miatt, hiszen ezek a nyugati területek jelentős munkaerő-elszívó hatással bírnak. Szerinte az elmúlt években a magyar fejlesztéspolitika kiválóan szerepelt, de a továbbiakban „szofisztikáltabb” megoldásokra lesz szükség ezen a téren.

Az EU-s ügyekért felelős bizottság egyik fideszes tagja, Csöbör Katalin arról kérdezte a minisztert, hogy szerinte mivel lehetne rávenni az EU-t, hogy a visszatartott fejlesztési források minél hamarabb megérkezzenek, valamint arról is érdeklődött, milyen fejlesztési elképzelések vannak a miskolci régióval kapcsolatban.

Navracsics az utóbbival kapcsolatban azt mondta, Miskolc és környékének fejlesztése már az utóbbi években is a kormány fókuszában volt, és a következő években is törekedni kell arra, hogy minden akadály elháruljon az elől, hogy az magyar város a felvidéki Kassával közösen egy nagy ipari központtá váljon.

A DK-s Gy. Németh Erzsébet például azt szerette volna megtudni Navracsicstól, hogy

• szeretne-e csatlakozni az Európai Ügyészséghez,
• hogyan érné el az EU-nál, hogy megkapjuk a visszatartott fejlesztési pénzeket,
• milyen segítséget fog adni annak az EU-s bizottságnak, amelyik a Pegasus-ügyet vizsgálja ki,
• milyen segítséget nyújt majd annak az EU-s bizottságnak, ami azt vizsgálja, hogyan juthatott Mészáros Lőrinchez 35 évre az autópályák koncessziós joga,
• illetve, hogyan értékeli a miniszter az OLAF-vizsgálat eredményét Elios-ügyben.

Navracsics a munkáját elsősorban nem pártpolitikusként akarja ellátni ezen a téren, sok ideológiai vita van egyes EU-s intézmények és a magyar kormány között, de ő nem akar világnézeti vitákat folytatni az EU képviselőivel – mondta.

Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban azt mondta, a testület működésére kialakított korábbi rendszer sértette az ország szuverenitását, nemcsak a miénket, jó pár ország ezen a véleményen volt. Az Európai Ügyészség új struktúrája azonban már sokat finomodott, sokkal elfogadhatóbb lett szerinte.

Úgy tudja, a magyar legfőbb ügyészség alá is írt egy együttműködési megállapodást az uniós testülettel. De az, hogy a tagjai legyünk nem kritériuma sem az EU-s források lehívásának, sem például az euró bevezetésének, ezért a magyar Országgyűlés szuverén joga eldönteni, hogy csatlakozik-e hozzá vagy sem. A gazdasági bizottságban a párbeszédes Tordai Bence is az Európai Ügyészségről kérdezte a leendő minisztert, aki azt mondta: nem fogja javasolni, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, mert ez nem kritériuma semminek, ha a kormány csatlakozni akar, nem fogja ellenezni, de nem fogja kezdeményezni sem.

Navracsics az EU-s ügyekért felelős bizottságban ugyanakkor azt mondta, szeretne megállapodni az EU-val a vitás kérdésekben. A viták egy része szerinte technikai jellegű, a másik része bizalmatlanságból fakad. Tíz éve zajlanak ezek a konfliktusok, szükség van egy bizalomépítési folyamatra. Megállapodást akarok találni, a célom, hogy még idén alá legyen írva a megállapodás a visszatartott fejlesztési források ügyében – mondta.

Az európai ügyekért felelős bizottságban kérdezték arról is, milyen lesz a miniszter tárgyalási stratégiája, amire Navracsics azt mondta, fontosnak tartja az EU-val folytatott tárgyalások esetén, hogy a vele szemben ülő fél se érezze vesztesnek magát, szerinte egy vitás kérdés rendezésében fontos, hogy mindkét fél megtalálja a saját számításait.

Az OLAF-jelentéssel kapcsolatban szűkszavú volt, szerinte a magyar állam szerveinek a dolga, hogy tesznek-e további lépéseket az ügyben, „én további dolgot erről nem kívánok mondani” – hangsúlyozta.

A Budapesthez közeli észak-dunántúli körzet fideszes országgyűlési képviselőjeként a gazdasági bizottságban jelen lévő Tessely Zoltán kérdésére válaszul Navracsics arról beszélt, az EU-s agglomerációs tendenciák azt mutatják, a nagyvárosok körüli agglomerációs térségek 100-110 kilométerig is kiterjedhetnek, Budapest esetén ez talán nem lesz ekkora, de itt is mintegy 50 km-re tehető ez a terület. Ez Székesfehérvár esetén veti fel azt a kérdést, hogy a megyeszékhelynek Budapesthez érdemes-e tartoznia ilyen szempontból, vagy inkább a Dunántúl egyik bástyájának szerepét érdemes erősíteni. Ebben a térségben Navracsics szerint a Velencei-tó ügye is lényeges kérdés, rendkívül sérülékeny helyzetben van jelenleg a tó – mondta.

Mindkét bizottságban az ülés végén szavaztak arról, hogy alkalmasnak tartják-e Navracsicsot a miniszteri feladatra, és a testületek fideszes többsége mindkét esetben megszavazta ezt, de a gazdasági bizottságban a párbeszédes Tordai Bence sem szavazott a leendő miniszter ellen, inkább tartózkodott. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte a most megalakuló kormányban Navracsics tekinthető a legfelkészültebb miniszternek.