Lázár János: Célom, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát

Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje.

Lázárt – aki az előző ciklusban kiszorult a kormányból, a mezőhegyesi ménesbirtok irányításáért és a dohányzás visszaszorításáért felelt kormánybiztosként – a kormányzati struktúra egyetlen, teljesen új minisztériumának létrehozására kérte a miniszterelnök.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

a következő időszakra pedig a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa lesz 2030-ra,

és végre olyan életszínvonal legyen az országban, amilyet minden magyar megérdemel. Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, Lázár János szerint ez is mutatja a felzárkózás szándékát. A következő évtizedet is nagyon fontosnak tartja ebből a szempontból a leendő miniszter, szerinte

most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát.

– mondta. Infrastrukturális lemaradásunkra példaként említette, hogy a nyugati szomszéd felől érkezve az első épület, ami Hegyeshalomnál látszik, egy romos volt határőrség, szerinte a cél, hogy tíz év múlva ne lehessen ilyenekkel találkozni, észre se lehessen venni, hogy átértünk a határon.

Az országépítést ésszel és szívvel kell csinálni, mondta Lázár, a magyar építész- és mérnöktársadalom szerinte ebben jó partner lehet, a minisztériumában a velük való folyamatos együttműködés a cél.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy a versenynélküliséget kínálja, hanem az előrelépés lehetőségét. Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt.

Azt mondta, ő mindenkivel együtt tud működni, a minisztérium ajtaja mindenki számára nyitott lesz, „bárkit szívesen lát egy kávéra bármikor”. De azért marad vidéki, neki az az első, a vidékben látja az ország aranytartalékát. Ezért szeretné, ha a vidék felzárkózna mindenben, pl. várható élettartamban Budapesthez.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Ennek jegyében ismertette, miket tervez a következő pár évben. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak. Párbeszédet kell kialakítani minden szereplővel az építőiparban, a munkavállalók szervezeteivel is. Szeretné elérni, hogy ne lehessenek összefonódások az állami beruházások esetében a tervező és a kivitelező között.

Új építési beruházási modell felállítására kapott engedélyt Orbán Viktortól, ennek keretében átszerveznék, hogyan valósítja meg az állam az építkezéseket. Jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden,

Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek,

akik szerinte jelenleg fel sem tudják sorolni, kik a vezetői azoknak a nagy cégeknek, amelyek ezermilliárdos portfóliókról hozzák a döntéseket.

Dávid Ferenc a DK-tól konkrét beruházásokkal kapcsolatban tett fel kérdéseket: mi van a szuperkórház tervével, amelyben még egy kapavágás sem történt, az M0-s körgyűrű befejezésével, illetve a két új Duna-híddal. Megkérdezte azt is, újraéledhet-e a működése alatt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

Mellár Tamás (Párbeszéd-frakció) bókokkal kezdte a kérdéseit, nagyon meggyőzőnek találta Lázár expozéját, de azért felvetette, hogy van néhány nehézség, amelyekről nem esett szó. Szerinte például építőipari buborék van Magyarországon, a költségek elszállóban, vidéken pedig alacsonyan képzett munkaerő dolgozik az iparágban, mert a jól képzett emberek már elhagyták az országot. Olyan környezetet kéne teremteni szerinte, amelyben az államiak mellett a magánberuházások is tudnak menni.

Csárdi Antal (LMP) érdeklődött a Biodómról, amelynek költségei ma már 40 milliárd forintnál járnak, és kéne még 20-30 milliárd a befejezésére. Ezzel összefüggésben a Városliget beépítésére is rákérdezett, amelyet a budapestiekre ráerőszakolt beruházásnak nevezett, ami nem fér össze a Lázár által megnevezett céllal, hogy Magyarország 2030-ra más minőségű ország legyen. Helyes-e Lázár szerint, hogy egy kínai egyetemet támogassunk 500 milliárd forintból, amikor ezt a magyar diákok lakhatására is lehetne fordítani? – kérdezte a Fudanra utalva. Rákérdezett arra is, tervez-e az állam támogatni energiahatékonysági beruházásokat, valamint hogy Lázár hajlandó-e fellépni a Balaton, a Fertő tó partjának beépítése ellen.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint is pozitív gondolatok hangzottak el a felvezetőben. Az tetszett neki leginkább, hogy mindent magyar vállalkozók építsenek itthon, de szerinte erről régebben is volt már szó, csakhogy aztán uniós versenyszabályokra hivatkozva mégsem sikerült megvalósítani. A politikus szorgalmazná, hogy olyan szabályozás szülessen, amelynek értelmében ha egy beruházó szabályt szeg, akkor olyan magas legyen a büntetési tétel, hogy ne érje meg ez a stratégia. Az azokra vonatkozó szankciókat is növelné, akik tudatosan kicsatornázzák a közpénzt, túlárazzák a beruházásokat. Z. Kárpát foglalkozna a félmillió üresen álló ingatlannal és kiterjesztené állami szinten a lakásügynökségi koncepciót. Javasolta, hogy ha Lázár találkozik a szakszervezetekkel és a stratégiai partnerekkel, vizsgálják felül a munkaerő-kölcsönzés témáját és annak lehetőségét, hogy a bérek legalább a termelékenység növekedésével egy ütemben nőhessenek.

Lázár János válaszában elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha az építkezések politikai üggyé váljanak, szerinte például Budapest főpolgármestere jelenleg politikai okokból próbál megakadályozni beruházásokat, szeretné, ha a jövőben ezekben sikerülne kiegyezni.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

De minden közösség képviselőjével beszélni fog, és képviselni fogja a kormány szempontjait. Közölte, hogy sajnálja, hogy az ellenzék a Városligetnél elfelejti: az a projekt nemcsak a ligetről szólna eredetileg, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. Erről azonban nem ő dönt, hanem a kormány és a főváros. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Biodóm jó döntés volt, érdemes fejleszteni az állatkertet, amelynek évi félmillió látogatója van, ha rajta múlik, ez a projekt be lesz fejezve, mondta Lázár.

A Fertő tónál hozzátette azért, hogy miért ne lehetne olyan dolgokat csinálni a magyar partszakaszon, amilyeneket Ausztriában, ami a világ egyik legzöldebb, legsikeresebb országa.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. Z. Kárpáttal egyetértve fontos végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is”, ha az állam csak alacsonyabb profittal dolgoztat, azzal szerinte tudjuk befolyásolni a teljes építési piacot lefelé mozgatva az árakat. Ehhez egy teljesen új beruházási rezsim kell, de erre megkapta a felhatalmazást a leendő miniszter. Problémaként említette Lázár, hogy a magyar építési vállalkozások közül nagyon sok nem versenyképes nemzetközi szinten, célja ezt a problémát orvosolni miniszterként, szerinte a hatékonyság növelésével az árak letörése is megvalósul, és a vállalkozók hasznát sem fenyegeti veszély.

Lázár pártállástól függetlenül kérte a képviselők támogatását, ígérte, hogy meg fog keresni személyesen mindenkit, polgármestereket és képviselőket is. Az ülés végén a bizottság szavazott: 13 igen, 1 nem (Dávid Ferenc, DK) és 3 tartózkodás mellett a képviselők támogatták a jelölt miniszterré kinevezését.