Csák János: Az én esztétikai ízlésem nem szeretném rányomni a kultúrára

Csák Jánost a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére kérte fel Orbán Viktor, az egykori londoni nagykövetet a népjóléti bizottság után a kulturális bizottság is meghallgatta szerdán. Minden új kormány megalakulása előtt meghallgatják a minisztereket a parlament olyan bizottságai, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak.

Csák egy prezentációval érkezett, ezen keresztül akarta bemutatni, milyen munkára készül. A leendő miniszter ezután elismételte, amit már korábbi meghallgatásán is mondott, miszerint a minisztériuma a miértekre és a hogyanokra ad választ, és mik azok az emberi jók (pl. béke és biztonság, gondoskodás), ami őt és a Fidesz-KDNP elmúlt tizenkét évét jellemezte. Csák szerint ők azokat a lépéseket támogatják, „amik szebbé és könnyebbé teszik az életet”, ő pedig a „remeteségéből” jött vissza dolgozni. Majd újra elismételte azt a filozófiai gondolatmenetét, amit már megtett a az előző ülésén is.

„Ha megszületik egy gyerek, ő kap kulturális impulzusokat”, majd felnő, tanul, dolgozik, mondta Csák, aki azt várja ezektől az emberektől, hogy megmagyarázzák, az ő konkrét tettük hogy járul hozzá a jó élethez. Hasonlóan fogalmazott a népjóléti bizottság ülésén is. A beszámoló után a bizottsági kérdések következtek.

Az SZFE-üggyel és a lex CEU-val sincs baja

A momentumos Tóth Endre arról kérdezte Csákot, hogy értékeli az eddigi felsőoktatási modellváltások eredményeit, például a Corvinus esetében. Arról is kérdezte, hogy látja az SZFE-vel történteket, és kezdeményezne-e egy tárgyalást a hallgatók és oktatók által létrehozott freeSzfe-vel? Mit gondol a lex CEU-ról, és folytatna-e velük tárgyalásokat arról, hogy Bécsből visszatérjenek Budapestre? Majd a kollégiumfejlesztési terveiről kérdezte, köztük a Diákváros és a Fudan Egyetem kapcsolatában.

Az egyetemi modellváltásról azt mondta, így, „hogy gazdájuk lett az egyetemeknek”, az jót tett nekik, mert egyre több külföldi diák jön Magyarországra tanulni. Azt is mondta, nincs tervben, hogy újabb egyetemeket tegyenek be alapítványok alá, mert szerinte a kormány tiszteletben tartja azt, hogy mit akarnak az egyetemek. A modellváltás pedig szerinte „jobb, mint egy kétharmad”.

Az SZFE-ről azt mondta, ő úgy tudja, tízszeres túljelentkezés van az egyetemen, a tanári kara „elképesztő”, így „nem látom be, hogy itt történt valami”, mondta. A CEU-ról annyit mondott, nem látja a negatív hatását annak, hogy „a magyar törvényeket be nem tartó egyetem elmegy” innen.

A Fudanról azt mondta, Magyarországról keletre és nyugatra is ki kell tekinteni, értenünk kell a kínai és a nyugati világot is. Csák szerint „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

A momentumos Szabó Szabolcs a kultúráról kérdezte Csákot, arról, hogyan szeretne békét és biztonságot teremteni a kultúrában, például Demeter Szilárddal hogy működne együtt, aki „elég autonómnak” tűnik Szabónak. Arról is kérdezte, tervezi-e konszolidálni a kapcsolatot az MTA-val. Csák minderre azt mondta, „itt is a minőség forradalmában hiszek, csakhogy én miniszter vagyok, és az én esztétikai ízlésem nem szeretném rányomni a kultúrára”. Senkit nem akar kirúgni vagy leváltani, neki csak az a célja, hogy a hárfa minden húrját megpengesse, mondta.

A DK-s Gréczy Zsolt szerint szép volt, amiről Csák beszélt, de a valóság az, hogy megélhetési válság közeledik, és hogy fognak az emberek hozzájutni irodalomhoz, színházhoz, múzeumok látogatásához, mert ő attól tart, nem lesz ezekre pénzük. Arról is kérdezte, tervezi-e, hogy a Széchényi Könyvtárból 21. századi könyvtárat csinál? Csák erre azt mondta, ő nem látja a megélhetési válságot, sőt, „sosem látott mértékben nőtt a lakosság megtakarítása”, mondta. A leendő miniszter szerint a Fidesz-kormány „zseniális húzása volt”, hogy gyarapította az embereket, és létrehozta a munkán és családon alapuló társadalmat. Annak Csák azért örül, hogy a filmügyek Gulyás Gergelynél maradnak.

Az MSZP-s Hiller István, aki Kunhalmi Ágnest helyettesítette, arról kérdezte Csákot, bár izgalmas feladatnak tűnik, hogy a kultúra és az innováció egybe kerül, de hogyan tervezi ezt működtetni? Csák erre azt mondta, ezt a kérdést magának is megfogalmazta már. Ő úgy látja, a világban az elválasztóvonal nem jobb és bal között van. Csák szerint ő megpróbálja a kormányon belül is az „abszolút mércét alkalmazni, más főszabályt nem tudok mondani”. Szerinte Orbán Viktor is ezt képviseli. Ezután azt mondta,

„olyan leszek, mint Odüsszeusz, amikor a szirének mellett hajózik el. Viaszt öntök a fülembe, nem engedem el az abszolút mércét”.

Köldökzsinór és kocsonyafesztivál

A fideszes Dunai Mónika felszólalásában azt ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, tanulmányozzák Csák korábbi beadványait, tanulmányait, majd hozzátette, „a kultúra olyan, mint egy köldökzsinór”. A fideszes Csöbör Katalin több bizottságban is benne van, szerdán már ott volt Varga Judit európai ügyes meghallgatásán is. Csák meghallgatásán most azt mondta, az is egyfajta kultúra, amikor a gyerekek felállnak az osztályteremben, majd arról kérdezte Csákot, milyen támogatások várhatók a kulturális élet területén? Példaként hozta fel a miskolci kocsonyafesztivált. „A hárfákat zengessük. Igyekszünk”, válaszolta Csöbörnek Csák.

A fideszes Simon Róbert Balázs szerint Csák „csapata kiváló”, majd a múzeumokról, a szakképző iskolák technikai fejlesztéséről és a felsőoktatásra vonatkozó elképzeléseiről kérdezte Csákot. A fideszes Vinnei Győző szintén a szakképzésekről kérdezte Csákot, a fideszes Demeter Zoltán arról kérdezte, Csák milyen intézkedésekkel tudja majd segíteni a határon túli magyarokat, a fideszes Kállai Mária pedig azt mondta, Simon Róbert Balázs tulajdonképpen már mindent megkérdezett, amire ő gondolt.

Csák az utóbbi fideszes kérdésekre úgy válaszolt, jelenleg Magyarország költ GDP-arányosan a legtöbbet a kultúrára Európában, ez pedig azt mutatja, a kormánynak fontos ez a terület. Ő pedig arra fog törekedni, hogy amilyen intézmények eddig felépültek, azok megteljenek programokkal. „Arra fogok törekedni, legyen egy térképünk arról, összesen mennyi pénz megy kultúrára”, mondta Csák, aki szerint a magyar társadalom úgy néz ki, mint egy szilva, fölül van az elit, alul a halmozottan hátrányosak, középen a középosztály, az ő célja pedig egy alulról nyitott középosztály. A szakképzésekről azt mondta, eddig is órási léptekben haladt a terület előre, de a célja, hogy sokkal több felnőtt vegyen részt a szakképzésben. „Az én sikerem az lesz, ha az én kollégáim sikeresek lesznek”, mondta Csák, aki szerint még ez sem elég, mert bajnokokat kell termelniük.

A meghallgatás végén a bizottság többsége támogatta Csák miniszteri kinevezését.