Olyan leszek, mint Odüsszeusz és más ígéretek az ötödik Orbán-kormány leendő minisztereitől

Minden új kormány megalakulása előtt meghallgatják a minisztereket a parlament olyan bizottságai, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. A 2022-es miniszteri meghallgatások szerdán Szijjártó Péter gazdasági bizottsági meghallgatásával kezdődtek, de Gulyás Gergelyen, Palkovics Lászlón, Varga Mihályon és Lázár Jánoson kívül már az első napon sorra került az alakuló, ötödik Orbán-kormány leendő minisztereinek többsége. A Telex minden fontos eseményről tudósított külön-külön, most a szerdai bizottsági meghallgatások legfontosabb pontjait vesszük sorra.

Szijjártó Péter

A külgazdasági és külügyminiszter a gazdasági bizottság meghallgatásán, ahol fideszes többség 10 igen és 3 nem szavazattal úgy döntött, Szijjártó alkalmas a miniszteri posztra, ezek voltak a fő témák:

• Szijjártó azt mondta, négy fontos folyamat zajlik a világban, amire figyelnie kell a magyar gazdaságnak, ezek pedig: az autóipar forradalmi megújulása, az ellátási láncok zavara, globális élelmiszerpiaci válság az orosz–ukrán háború miatt és az energiaellátási válság.
• Szijjártó szerint azért került Paks II. az ő minisztériumához, mert minden energiaellátási kérdés a külügyhöz került, a feladata miniszterként pedig nem a szálak elvarrása, hanem a paksi beruházás felgyorsítása lesz, annak érdekében, hogy 2030-ban reális legyen az új blokkok kereskedelmi beüzemelése.
• Tordai Bence rákérdezett Szijjártó nyaralási szokásaira (a külügyminiszter 2020 nyarán az állami megrendeléseket kapó oligarcha Szijj László jachtján pihent, miközben a Facebookon úgy tett, mintha az irodájában dolgozna), de a miniszter a magánéletére hivatkozva nem beszélt erről az ügyről.
• Az ukrán nemzetiségi szószólónak Szijjártó azt mondta, a magyar emberek békét akarnak, emellett ukrán menekültek befogadásról és az Ukrajnában nyújtott magyar humanitárius segítségről is beszélt.

Mivel Szijjártó Péter külügyminiszter az új kormányban megkapta a paksi bővítés felügyeletét is, szerda délelőtt a parlament fenntarthatósági bizottsága is meghallgatta, majd a fideszes többség 5 igen és 1 nem szavazattal támogatta Szijjártó miniszteri kinevezését. Itt ezek derültek ki:

• A kormány célja, hogy négy forrásból szerezhessen földgázt a jövőben, keletről, délről (Horvátország felől), nyugatról (Ausztria felől) és saját termelésből.
• Szijjártó továbbra is sérelmezi, hogy hiába tárgyaltak évekig a Fekete-tengeri földgázmező kitermeléséről, az ExxonMobil a megkötött megállapodást felmondta.
• A külügyminiszter szerint ugyanakkor „a Gazprommal megkötött hosszú távú szerződésünk biztonságot ad”.
• A paksi reaktorok építése Szijjártó szerint már 2023 második felében el fog indulni, és nincs gond az oroszokkal, a Roszatom szakemberei meg is nyugtatták a minisztert, hogy el fogják tudni végezni a feladatot.

Nagy Márton

A gazdasági bizottság meghallgatásán, ahol a fideszes többség 10 igen és négy nem szavazattal támogatta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszteri kinevezését, ezek voltak a legfőbb tanulságok:

• Kiderült, hogy milyen területek tartoznak majd Nagy hatáskörébe, ezek a következők: a pénztőke és a biztosítási piac szabályozása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, pénzügyi eszköz, illetve azoknak a pénzügyi intézményeknek a felügyelete, amiben van állami tulajdon.
• Az euró bevezetésének esélyeit Nagy így kommentálta: „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja”.
• A leendő gazdaságfejlesztési miniszter „együttműködő háromszögre” számít, ezt válaszolta, amikor arról kérdezték, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok közte és Matolcsy György MNB elnök, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter között.
• „Magyarország solar fun” és a napenergián túl az atomenergia mellett tette le a voksát – mondta Nagy, aki szerint a zöldnek már nem az a definíciója, hogy klímasemleges, vagy nem, hanem hogy önellátó-e, a vagy nem.

Nagy Mártont meghallgatták a költségvetési bizottságának alakuló ülésén is, ahol 11 igen, 0 nem és 3 ellenzéki tartózkodás mellett szintén támogatták a miniszteri kinevezését. Ezen az ülésen többek között ezekről volt szó:

• A leendő miniszter értelmezése szerint „a gazdaságnak az a jó, amikor pénzbőség van, ez most nincs”, ehelyett válságos időket élünk, ezért a saját feladatának a válságkezelést tekinti.
• Nagy tartani akarja a 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt idén, jövőre pedig a 3,5 százalékot, emellett az államadósságot csökkentené.
• Amikor arról kérdezték, hogy hogyan fogják elosztani a feladatokat a kormányban így, hogy lesz 4-5, gazdasági feladatokkal foglalkozó tárca, Nagy azt felelte: „van telefon, email, leülnek ebédelni az emberek, én például szeretek leülni együtt ebédelni Varga Mihállyal, és megbeszélni az ország problémáit”.

Pintér Sándor

A jelenlegi belügyminiszter több tábornokkal és Rétvári Bencével, az Emmi volt államtitkárával az oldalán érkezett a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatására, ahol a beszámolója után miniszternek javasolták, és ezek hangoztak el:

• Pintér szerint Magyarországon rend van, és 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma.
• A miniszter szerint béremelésre lesz szükség a rendvédelemben.
• Kiderült, hogy Rétvári Bence, a megszüntetett Emmi államtitkára lesz Pintér miniszterhelyettese.
• „Mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni a Belügyminisztérium feladatait” – ezzel magyarázta a miniszter azt, hogy miért kerültek oktatási, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok a belügyminisztériumhoz.
• Mikor Pintért Harangozó Tamás arról kérdezte, hogy továbbra is konténerekkel oldja-e meg a tárca a börtönök bővítését, akkor Pintér azt mondta: teljesen mindegy, miből épülnek börtönök, ha megfelelnek „a kor követelményeinek”, és nem tudnak onnan elmenekülni a fogvatartottak.

A szintén szerdai kulturális bizottsági meghallatáson óvatos, általánosan leíró expozét tartott Pintér Sándor, aki a közoktatást is feladatul kapta tárcájához. Ezek voltak a legfontosabb történések a meghallgatáson, ahol az új miniszteri kinevezését a kormánytöbbségű bizottság 12-5 arányban támogatta:

• A jelenlegi és leendő belügyminiszter szerint a Belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik.
• „Nem ígérek semmit, és azt betartom” – ezt mondta a pedagógusbérekről Pintér aki szerint egyértelműen javítani kellene ezen, de ha az ország gazdasági helyzete nem javul, akkor nem lesznek többletforrások ennek a finanszírozására.
• Pintér szerint a rendőrök fizetése sem előzi meg a pedagógusokét.
• A többek között méltóbb bérezésért küzdő tanárok polgári engedetlenségi akciójáról az mondta a belügyminiszter, hogy ő jogot végzett emberként értelmezhetetlennek és így elfogadhatatlannak tartja azt és hozzátette, ő ezt „fegyelmi kérdésnek” tekinti.
• A meghallgatás után a Telex kérdésére Pintér azt mondta, hogy az egyházi iskolák jobban teljesítenek, mint az államiak, ezért „evidens megoldás, hogy az egyházi iskolák jelentős területeken több szerepet kapjanak”.

Csák János

Az egykori londoni nagykövetet, akit Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére kérte fel szerdán hallgatta meg a népjóléti bizottság. A meghallgatáson – aminek a végén a fideszes többégű bizottság támogatta Csák János miniszteri kinevezését – ezek történtek:

• Csák helyenként meglehetősen filozofikusan arról beszélt, hogy melyek azok az emberi jók, amik a Fidesz intézkedéseit motiválták az elmúlt 12 évben; mit is jelent a kultúra és a civilizáció; milyen céljai vannak az innovációnak és a vállalkozásfejlesztésnek; mi a morál és az ideálok szerepe az emberek életében.
• A leendő miniszter kifejtette, hogy „az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket a családban, iskolákban, egyházban adjuk át”.
• Csák elismerte, hogy „szokatlan” a rábízott, új tárca felépítése, de szerinte azok a cégek sikeresek, amelyek agilisan működnek, majd saját korábbi, Mol-elnöki sikerességével is elbüszkélkedett.
• Amikor a jobbikos Varga Ferenc megkérdezte Csáktól, hogy a családtámogatásokat elérhetővé fogja-e tenni a szegényebb rétegek számára, azt felelte: „jó felvetés”, egyben megígérte, hogy utána fog nézni a lehetőségeknek.

Csák Jánost szerdán a kulturális bizottság is meghallgatta és ennek a bizottságnak a fideszes többsége is támogatta a kinevezését. Az ülés főbb témái ezek voltak:

• A leendő miniszter az egyetemi modellváltásról azt mondta, így, „hogy gazdájuk lett az egyetemeknek”, az jót tett nekik, mert egyre több külföldi diák jön Magyarországra tanulni.
• Kiderült, hogy Csáknak az SZFE-üggyel és a lex CEU-val sincs baja. Az előbbiről azt mondta „nem látom be, hogy itt történt valami”, az utóbbinak pedig nem látja negatív hatását.
• „A minőség forradalmában hiszek, csakhogy én miniszter vagyok, és az én esztétikai ízlésem nem szeretném rányomni a kultúrára” – mondta Csák (aki hivatalosan még nem is miniszter), amikor arról kérdezték, hogy hogyan fog együttműködni Demeter Szilárddal vagy az MTA-val.
• Arra is ígéretet tett, hogy nem fog bal- és jobboldal különbségében gondolkodni, hanem „olyan leszek, mint Odüsszeusz, amikor a szirének mellett hajózik el. Viaszt öntök a fülembe, nem engedem el az abszolút mércét”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

A leendő honvédelmi miniszter kinevezését a kormánypárti többségű honvédelmi és rendészeti bizottság hat igennel, két tartózkodással támogatta, miután szerdán meghallgatták és kiderült, hogy:

• Szalay-Bobrovniczky tervei között szerepel a honvédség létszámának és a honvédségre költött forrásoknak is a növelése, illetve a kadétprogram erősítése, de nem szerepel a sorkötelezettség bevezetése.
• A szomszédban zajló háborúról a leendő miniszter kijelentette, hogy vannak benne agresszorok és megtámadottak, és mi odaálltunk Ukrajna mellé, humanitárius segítséget nyújtunk.
• Szalay-Bobrovniczky arról is beszélt, hogy Orbánhoz hasonlóan védelmi szövetségként tekint a NATO-ra, és nem szeretné, ha „agresszív támadó szövetséggé” alakulna át.
• Az utóbbi években vasúti vállalatba, repülőgépgyártás és a kaszinókba is beszállt miniszterjelölt azt ígérte, minden összeférhetetlenségi szabálynak meg fog felelni honvédelmi miniszterként.

Szalay-Bobrovniczky Kristófot meghallgatta szerda délután a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága is, amelynek alakuló ülésén 4 igennel és 2 tartózkodással megszavazták neki a bizalmat. Ezen az ülésen a leendő honvédelmi miniszter többek között azt mondta, hogy:

• „a hazaszeretet és a haza fegyveres védelme nem hangzatos szólam volt számomra, hanem a mindennapok része”, ezt azzal igyekezett bizonytani, hogy fiatalon jelentkezett tartalékos honvédnek, és századosi szakkiképzést kapott;
• a kormány orosz–ukrán konfliktushoz való hozzáállása nem azt jelenti, hogy ne tudnánk, ki szenvedett el agressziót, kinél van az erkölcsi fölény;
• nemzetbiztonsági kockázat az, ami veszélyes, és oda kell figyelni mindenre.

Varga Judit

A jelenlegi és leendő igazságügyi minisztert szerdán az európai ügyek bizottsága hallgatta meg, az ülés végén a hat Fidesz–KDNP-s képviselő támogatta Varga miniszteri kinevezését, a jobbikos Balassa Péter tartózkodott, előtte pedig ezek hangoztak el:

• Varga Judit azt mondta, hogy a magyar kormány továbbra is az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét, de ennek az uniónak változnia kell a magyar kormány szerint.
• „Az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát, kiszolgáltatott Európát, a sikertelenek Európáját, az európaiak nélküli Európáját építi” – mondta Varga, aki szerint ő maga azért európai, mert magyar, ez nem is lehet másképp.
• Az igazságügyi miniszter Európa jövőjét a családtámogatásban látja, ennek pedig szerinte az uniós költségvetés prioritásának kell lennie.

Rogán Antal

Szerdán hallgatta meg a nemzetbiztonsági bizottság Rogán Antalt, aki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli a jövőben. Néhány fontosabb mondat az ott legózottak közül:

• „Újságírókon kívül képviselők is vannak?” – ezzel a viccelődéssel indított a bujkáló propagandaminiszter a ritkaságszámba menő eseményen, ahol a sajtó előtt jelent meg.
• 2010-ben még rossz volt a közbiztonság, mára viszont Európa legbiztonságosabb országává vált Magyarország, állította Rogán, aki ezzel indokolta, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete Pintértől átkerült hozzá.
• A miniszter azt is kijelenttette, hogy Magyarországon nincs orosz befolyás, 2010 előtt volt jellemző az ilyesmi.
• Szó volt arról is, hogy Rogán a háborús propaganda feltárását várja a szolgálatoktól, „kik csinálják, miért csinálják”.

Rogán Antal szerda délután a gazdasági bizottság előtt is megjelent, ott 11:1 arányban támogatták a miniszteri kinevezését, és többek között elhangzott, hogy

• a Miniszterelnöki Kabinetiroda struktúrája, szerepe megváltozik, Rogán irányítása alá került a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a turisztika, a nemzeti kommunikációs iroda, a Nemzeti Filmintézet kérdése tartozik „teljeskörűen”, emellett a tárca körébe tartozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a szerencsejáték szabályozása és a digitális fejlesztések is.
• Rogán szerint a turisztikai ágazat jövőjét „nem a rezsicsökkentésen, hanem a fejlesztésen keresztül” érdemes megközelíteni.

Navracsics Tibor

A leendő területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős minisztert szerdán először a parlament európai ügyekért felelős bizottsága hallgatta meg, majd a gazdasági bizottságban is elmondhatta elképzeléseit. A testületek fideszes többsége mindkét esetben megszavazta Navracsics támogatását, a kormányba visszatérő politikus szerdán arról beszélt, hogy

• szeretne megállapodni az EU-val a vitás kérdésekben és az a célja, hogy még az idén alá legyen írva a megállapodás a visszatartott fejlesztési források ügyében,
• ehhez szerinte bizalomépítésre van szükség az EU és Magyarország között,
• az Európai Ügyészség működésére kialakított korábbi rendszer sértette az ország szuverenitását, de a testület új struktúrája már sokat finomodott, sokkal elfogadhatóbb lett szerinte,
• Ágostházi Szabolcs, Latorcai Csaba és Mayer Gábor lesznek a minisztériumának államtitkárai.