Nagy titokban 35 éves fővárosi kaszinókoncessziót kapott Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf
2021. szeptember 7. – 07:08
frissítve
A 2024-ig szóló, már meglévő koncessziókat adták ki újra, miután erre egy törvénymódosítással lehetőséget adott magának az állam. Ehhez még koncessziós pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás. Az új engedélyek így 2056-ig szólnak. A döntésről csak egy olvasói levélből értesültünk, de a Szerencsejáték Felügyelet oldalán megtaláltuk, tényleg ott vannak az új engedélyek.
Nem tétlenkedik a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda. Ahogy az autópálya-üzemeltetésben vagy a hulladékgazdálkodásban, úgy a szerencsejátékban is a 35 lett a szerencseszám. A Szerencsejáték Felügyelet oldalán ugyanis az látható, hogy a legértékesebb hazai kaszinókat, a Las Vegas családot üzemeltető cég
2056-ig kapott koncessziós jogot.
Mint az oldalon látható, az egykoron Andy Vajna birtokolta, de ma már Garancsi István (a Fehérvár FC és a Market Építő Zrt. egyik tulajdonosa) 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf (a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje) 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. által üzemeltetett Las Vegas Casino-csoport, vagyis
- az Atlantis,
- az Atrium Eurocenter,
- a Corvin Sétány,
- a Sofitel, illetve
- a Tropicana kaszinók
egyaránt az 1956-os forradalom századik születésnapja előtt pár hónappal, vagyis 2056. március 31-én lejáró koncessziós jogokat nyertek el.
Elég nagy üzletnek tűnik, hiszen mai tudásunk alapján ez az öt ház úgy évi 10 milliárd forint nyereséget termel.
Akkor vajon miért nem hallottunk erről a tenderről? Nem fog meglepődni a kedves olvasó, jogilag tiszta folyamat történt, ha egy ilyen nagy és rejtett akciót lehet kizárólag a jog betűje szerint nézni.
Azt, hogy valami hasonló várható még a 2022-es országgyűlési választások előtt, már a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat benyújtása óta lehetett sejteni, a jogszabály több paragrafusa érintette a hazai szerencsejáték-, illetve koncessziós piacot. A módosítások révén egyrészt kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilváníthatóvá vált a kaszinóüzemeltetés.
Másrészt lehetőség nyílt arra, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy központi szerv újra kioszthassa a koncessziót, ha a korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már lejárt. Az indoklásban az szerepelt, hogy ezzel biztosítja be az állam a koncessziós díjakból érkező bevételeket hosszú távon, bár ez már akkor sem volt túlságosan meggyőző, ugyanis költségvetési szinten elhanyagolható, évi néhány tíz- vagy százmilliós tételekről van szó kaszinónként. Az LVC Diamond 2015-ben elnyert koncessziói 2024 végén jártak volna le, így beleesett abba a kategóriába, ahol már újraköthető a szerződés.
Azt pedig, hogy erről miért nem hallhatott még a közvélemény, a törvény egy másik passzusa magyarázza, amely szerint „a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megköthető a szerződés”, az ilyen szereplők ajánlattételi eljárás keretében jelentkezhetnek ismételten a koncesszióért. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Koncessziós Iroda közölte, hogy az eredményről hírt adtak honlapjukon, valamint a Szerencsejáték Felügyelet oldalán is megjelent szeptember 1-jén az információ. Ha tehát valaki gyakran böngészi ezeket a felületeket, értesülhetett a megújult engedélyről, bár végdátum ebben nem szerepel.)
Puskás Öcsiék legendás mondását, a „kis pénz kis foci, nagy pénz nagy focit” felhasználva nyugodtan mondhatjuk, hogy „nagy pénz – kis átláthatóság”.
A hazai és a nemzetközi kaszinóüzletről itt olvasható egy részletesebb cikkünk. Mint akkor is bemutattuk, a 11 hazai ház közül öt fővárosi és 3-3 kelet-, illetve nyugat-magyarországi kaszinó (a vidékiek 2024 és 2029 közötti időpontokig rendelkeznek engedélyekkel):
- Budapesten öt kaszinója (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) van a most koncessziót szerző körnek;
- Szima Gábor főtulajdonában van a debreceni és a nyíregyházi kaszinó;
- Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci ház;
- Sopronban pedig egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban Garancsi István tulajdonában.
Az eset garantáltan és joggal kavar majd politikai vihart: mint annyi más mostanában történt gazdasági lépés, az alapítványosdi, a hosszú távú szerződések, a sokéves személyi kinevezések, ez a koncesszió is kivesz egy fontos nemzetgazdasági ágazatot a következő kormányzatok irányítása alól, a „legyen a mi közelünkben” érv mellett vélhetően elég nehéz szakmai érveket felmutatni amellett, hogy a nem éppen beruházásintenzív ágazatban miért kell az üzemeltetőket ennyire hosszú időszakra fejőstehénhez juttatni.
