Érthetetlen, de közben nagyon is érthető, miért vannak nyitva a magyar kaszinók a járványban

2021. február 24. – 10:22

frissítve

Érthetetlen, de közben nagyon is érthető, miért vannak nyitva a magyar kaszinók a járványban
A Szima Gábor vállalkozó tulajdonában lévő Aranybónusz 2000 Kft. kaszinója, a debreceni Grand Casino – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A szigorú járványügyi intézkedések ellenére is nyitva lehetnek a kaszinók. A NER-esek biznisze – legyinthetünk, és valóban politikaközeli üzletemberek, illetve a futballfinanszírozás sejlik fel a működtető cégek mögött. A szakma szerint azonban észszerű érvek is vannak. Ha a gazdaság működtetése a cél, kevés olyan „hivatal” van, amelyik ilyen jól hozna az adóbevétel/egészségügyi kockázat hányadosban.

Hetek óta élénken foglalkoztatja a hazai közvéleményt, hogy miért lehetnek még mindig nyitva az offline kaszinók. Ungár Péter (LMP) a parlamentben is kérdezte erről a kormányt, a 444.hu munkatársai „próbavásárlást” is tartottak, és ez alapján írták meg tapasztalataikat.

A múlt héten mi is kérdésekkel fordultunk az illetékesekhez, megkérdeztük a Szerencsejáték Felügyeletet, a piacvezető Las Vegas cégcsoportot, és további háttérbeszélgetéseket is kezdeményeztünk a járványügyi gyakorlatokról. Hivatalosan nem kaptunk ugyan eddig válaszokat (ha megérkeznek, frissítjük írásunkat), de azért volt olyan jelenlegi, illetve pályaelhagyó kaszinós, akivel tudtunk beszélgetni a kérdésről.

Megtorpant a piac

Ha egy kicsit messzebbről indulunk, a koronavírus minden gazdasági ágazatot érintett, a szerencsejátékok világát is. A turizmus és általában az utazás korlátozásai miatt Makaó, Las Vegas, Monte-Carlo, az egyhetes „játékutak” vagy a nagy óceánjáró kaszinóhajók most kevésbé hasítanak, ugyanakkor az ingerszegényebb, otthonülős időszakban az online gambling gyorsuló ütemben terjedt.

Összesítve a 2019-ben még 521,6 milliárd dolláros piac 2020-ra 495,6 milliárd dollárra szűkült. Maguk a szerencsejátékban dolgozó szakemberek tapasztalatunk szerint teljesen eltérő mentalitást képviselnek. A krupiék (vagy ahogy ők nevezik magukat, a dealerek) között van, aki harcosan megvédi az offline kaszinók nyitvatartását, más az állam helyzetéről lamentál, és persze akad, aki teljesen a politikai jó kapcsolatokra, a „mutyira” fókuszál. Nézzük meg ezeket az érveket.

A koronavírus első hullámának végén, az újranyitás előtt egy alkalmazott blackjackasztalt tisztít Monte-Carlóban 2020. június 4-én – Fotó: Valery Hache / AFP

Minden a legnagyobb rendben!

A kaszinók nyitvatartása mellett érvelő forrásunk szerint teljesen igazságtalan, hogy a kaszinókat a kávézókkal, éttermekkel vetik össze.

„Aki járt már kaszinóban, tudja, hogy itt nem dominál az étkezés, a közeli és hangos kommunikáció. Az igaz, hogy zárt térben órákig együtt vannak emberek, de sokkal kisebbnek gondolom az egészségügyi kockázatot, mint az iskolákban vagy akár a legtöbb munkahelyen, ahol nyolc órára össze vannak zárva az emberek, tárgyalnak, egyeztetnek, együtt ebédelnek, és senki nem kéri számon rajtuk a maszkhasználatot vagy a távolságtartást.”

E forrás szerint házmester-mentalitás az, ahogy a sajtó most ráugrott a kaszinóra, „feljelentéssel”, figyelemfelhívással próbálja elérni a kaszinók bezárását.

„Ha mi nem működhetünk, akkor megint csak teret engedünk az illegális termeknek, az alvilág nyer teret, adóbevétel nem lesz, gazdag bűnöző annál több. Mert ugye azért azt nem gondolja, hogy a kocsmák bezárása után nem indult el az egész országban a becsöngetős, illegális kocsmázás?”

Arányaiban oké

Akad, aki ennél neutrálisabban lamentál a kaszinók működéséről. A némileg filozófus, kissé „matematikus” gondolatok szerint „az államnak biztosan megéri a kaszinók működtetése. Orbán kiadta a jelszót, az ország, a gazdaság nem állhat le, és valóban működnek a gyárak. Igen, a mozik, színházak, a fitnesztermek nem, de azért legyünk reálisak, egy nappal pár óráig nyitva tartó kaszinó több adóbevételt hoz az államnak, mint egy ezerfős üzem 0–24 órás működtetése. Ne szúrjuk lábon magunkat azzal, hogy erről a bevételről lemondunk.”

Nem szoktuk tiltani

Ahogy forrásunk folytatja érvelését:

„Ez az egész kérdés nem csak a Covid tükrében érdekes. A mi kultúrkörünkben nem divat az alkoholt, a dohányzást vagy a szerencsejátékot tiltani, mint Szaúd-Arábiában az alkoholt, Türkmenisztánban a cigaretta-árusítást, esetleg a szárazföldi Kínában a kaszinót. Ugyanakkor az államnak mindegyik problémát okoz, pluszfeladat az, hogy az alkoholfogyasztásból a munkaerő leépülése és erőszak lesz, a dohányosok megterhelik az egészségügyi rendszert, a szerencsejátékosok pedig például gazdasági bűncselekményeket követnek el a szenvedélyük anyagi igénye miatt. Ezt az állam azzal egyensúlyozza ki, hogy agyonadóztatja őket.”

Egy furcsa érv szerint: „a játékosok pénzéről nem szabad lemondani. Képzelje el, hogy mekkora felháborodás lenne abból, ha az állam 90 százalékra emelné az örökösödési adót, de ha egy játékfüggő örököl 30 millió forintot és egy hét alatt eljátssza, senki nem az államot fogja szidni, hiába nyer rajta egy csomót játékadót a költségvetés.”

Haverok, Fanta, buli

Mások, így a két már „pályaelhagyó” kolléga már sokkal nyíltabban fogalmaz.

„A legtöbb országban most nagyon szigorúan zárnak, mi konzultálunk a nyitásról. A kaszinó olyan, mint a reklám, haverok, Fanta, buli, vagyis baráti kezekben van az egész, igen, van helyszíni fogyasztás és a bulielem is játszik, nyüzsögnek a vendégek, és nem is zárnak be a helyek mindig 7 órakor. Igenis, a kaszinók egészségügyi kockázatot hordoznak, zárt helyen vannak sokan, italt is fogyasztanak, kommunikálnak, mindenki megfogdossa a zsetonokat, ám a hazai kaszinók tulajdonosait megnézve elég egyértelmű, hogy miért lehetnek még mindig nyitva.”

Második forrásunk így folytatja:

„Ha látja, hogy mennyit hoznak egyesével ezek a kaszinók normális időszakban, szerintem még így a pandémia alatt, külföldiek nélkül is bőven megéri nyitva tartani őket.”

És valóban, sok olyan embernek van kaszinója Magyarországon, akik Fidesz-közeliek, például a fociba is fektetnek jelentős profitjukból.

A mai piaci torta

Nézzük meg ezek után a 11 hazai házat, vagyis az öt fővárosi és a 3-3 keleti, illetve nyugati kaszinót:

  • Budapesten öt kaszinója (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) van Garancsi Istvánnak és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak;
  • Szima Gábor főtulajdonában van a debreceni és a nyíregyházi kaszinó;
  • Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci ház;
  • Sopronban pedig egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban Garancsi István tulajdonában.
Blackjack-osztó az Onyx Casinóban Nyíregyházán – Fotó: Balázs Attila / MTI

A Vajna-birodalom

Korábban, amikor Andy Vajna filmügyi biztos elhunyt, az Indexen így fogalmaztunk:

„Andy Vajna öröklése mindenképpen izgalmas helyzetet teremt, és biztosan kiélez konfliktusokat. Anélkül, hogy ismernénk Vajna végrendeletét, abban biztosak lehetünk, hogy nem az fog történni, hogy a cégek működnek tovább, csak éppen a végső haszonhúzó már nem a filmmágus lesz, hanem a felesége, Vajna Tímea.”

Igazunk lett a jóslattal, a Las Vegas Casinókat üzemeltető LVC Diamond (amelynek az e-beszámoló szerint 2019-ben 32,8 milliárd forint forgalom mellett 13,6 milliárd forint adó előtti nyeresége volt) ma már kétharmadrészt Garancsi István (Garinvest Kft.), egyharmadrészt pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf (London Capital Zrt.) tulajdonában van.

Garancsinak brókercégvezetői és ingatlanos szakmai múltja van inkább, de az elmúlt években változatos ágazati spektrumban bukkan fel a „bizalmi” ember (Videoton fociklub, MET energiakereskedő, a magasépítőipari Market Építő, közterületi reklámpiac, készpénzlogisztika, szerencsejáték). Az egyik forrásunk által csak „Szabó” néven rövidített Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt brit követ pedig Habony Árpád legbelső bizalmasa, a cégben e két kör visszatérő cégképviselői, vagyis Telek Csaba és Halkó Gabriella is látható már.

Keleti oldal: minden a régi

Keleten leginkább Szima Gábor az úr. Az Opten szerint a debreceni fociban is befektető Szima Gábor 76 százalékban birtokolja a debreceni és a nyíregyházi kaszinócéget, de ezekben debreceni és dunaújvárosi intézmények is tulajdonosok, még a DVSC fociklub is.

2019-ben a debreceni Cívis Grand Casino Kft. 2 milliárd forintos forgalom mellett 465 millió forintos nyereséget termelt, a nyíregyházi Onyx Casino Kft. pedig 1,3 milliárd forintos forgalom után 206 millió forintos nyereséget ért el.

Nyugaton a helyzet változó

Sopronban egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, a főváros után ez a második számú szerencsejáték-fellegvár. Bár a sok külföldit vonzó ház 2020-ban aligha zárt olyan erős évet, de 2019-ben még 4,9 milliárd forintos forgalma és 1,5 milliárdos nyeresége volt. A kaszinó végső tulajdonosai 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban pedig Garancsi István. Utóbbi egy elég bonyolult láncolaton keresztül, mert a kaszinót a CAI Hungary Kft. működteti, ami a Casino Sopron Kft. tulajdona, és ennek egy része a Futball Invest 2007 Zrt.-é.

Borkai Zsolt volt győri polgármester jogász ismerőse Rákosfalvy Zoltán az adriai hajós esemény (Szájer József szavaival, egy házibuli) révén lett országosan ismert. A jogász az egyetlen, aki nyugaton és keleten is bír kaszinókkal, a győri székhelyű Casino Win, illetve e cégcsoport pécsi és miskolci mutánsai egyaránt győri székhellyel működnek.

  • Győr 2019-ben 2,2 milliárd forint forgalmat és 400 milliós nyereséget termelt;
  • Miskolc egyelőre a legkisebb, 716 milliós forgalommal és 65 milliós profittal;
  • Pécs pedig 1,5 milliárd forint árbevételt és 105 milliós adózás előtti eredményt ért el.

Az állami vélemény

Ez tehát az a piac, ami első körben a tulajdonosoknak, de másodsorban az adóbevételek miatt az államnak is hoz hasznot.

Ezek után látható, hogy jelentős anyagi érdek fűződik a működésükhöz, de Ungár Péter kérdésére Fónagy János államtitkár inkább csak amolyan technikai metódussal indokolta a nyitvatartást:

„A kaszinók azért működhetnek, mert noha vendégeket fogadnak, nem vendéglátóhelyek.”

Az államtitkár hozzátette, hogy a kaszinóknak is be kell tartaniuk a vonatkozó járványügyi szabályokat, például 19 órakor be kell zárniuk.

A Las Vegas Casino Tropicana Budapesten, a Vigadó utcában 2020. márciusában – Fotó: Balaton József / MTVA / MTI

A „belsősök” szerint a kaszinó tényleg nem annyira veszélyes járvány szempontból, de azt is hozzáteszik, hogy ez nem feltétlenül az egészségügyi gondosságon múlik, hanem például a csalás elleni szabályokon. Emiatt például a kártyákat gyakran cserélik, ne lehessen cinkelni őket, a játékosok nem is nyúlkálhatnak a lapokhoz, igaz, a játékgépnél sokan érintik ugyanazokat a felületeket, a rulettnél pedig nagy a zsetonfluktuáció, és bár biztos minden kaszinó elmondja hivatalosan, hogy milyen szakszerű fertőtlenítéseket végez, de valójában nem nagyon látni, hogy ez megakasztaná az ügymenetet.

Ugyanazt a zsetont fogdossa a krupié, a játékos, a kasszás. A levegőztetésnek van egy központi, a teremmanager által felügyelt kezelőfelülete, különböző zónákra van osztva a kaszinó, de aztán, hogy a hőmérséklet-szabályozásra alkalmas rendszer mennyire tisztítja is a levegőt, azt alighanem csak egy légtechnikás tudná megmondani.

Megéri működni

Forrásaink egybehangzó véleménye szerint az látszik az üzleten, hogy külföldiek, turisták alig vannak, az üzleti útra ideérkező kevés külföldi nappal dolgozik, nekik egy esti kaszinó lenne időtöltési megoldás. A hazai játékosok, a függők persze járnak, illetve fontos a kínai vonal, a Magyarországon élő kínaiak ugyanis sokat játszanak, és nagyon sok pénzt feldobálnak.

Azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy vannak-e olyanok, akik most a korlátozások miatt váltanak online szerencsejátékra. Mint hallottuk, bármennyire is terjed ez a fajta játék, a pókernél egyre jelentősebb, ott már régóta dominánsabb az online játék, de a kaszinósok a miliőt is igénylik.

Maguk a munkatársak pedig panaszkodnak, rövidebb a nyitvatartás, kevesebb a vendég, de a legnagyobb baj az, hogy az angolul is tökéletesen számoló, jól fizetett magyar dealerek most nem tudnak kimenni a külföldi versenyekre, a jól fizető turnékra.

Kevesebb a verseny, a nagy óceánjáró hajós cégek, amelyek a hajón működő kaszinók miatt mindig keresnek profi osztót, előzetes foglalásokat ugyan már vesznek fel, de jellemzően szüneteltetik a tevékenységüket. Azok az arab, izraeli kaszinóhajók, amelyek valamely ország partjairól a kedvezőbb adózás miatt kihajóznak a nyílt vizekre és ott szervezik a játékot, most szinte egyáltalán nem működnek.