Semmi megszorítás, Völner okozta lék, Ausztriát utolérni 2030-ra – folytatódtak a miniszteri meghallgatások

Legfontosabb

2022. május 19. – 16:29

Másolás

Vágólapra másolva

Minden új kormány megalakulása előtt meghallgatják a minisztereket a parlament olyan bizottságai, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. A miniszteri meghallgatások szerdán kezdődtek, az első napon sorra került az alakuló, ötödik Orbán-kormány leendő minisztereinek többsége, köztük Szijjártó Péter, Navrasics Tibor, Pintér Sándor vagy épp Rogán Antal.

A meghallgatások csütörtökön folytatódtak, a legfontosabbakról egyenként is tudósítottunk, most összefoglaljuk a legfontosabb pontokat.

Lázár János

Lázár János a meghallgatására érkezik – Fotó: Bődey János / Telex
Lázár János a meghallgatására érkezik – Fotó: Bődey János / Telex

Az építi és beruházási minisztert a gazdasági bizottság hallgatta meg csütörtökön. A kormányzati struktúra egyetlen új minisztériumának leendő vezetője itt arról beszélt,

  • a következő időszakra a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével utolérik Ausztriát, és Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen 2030-ra.
  • Azt is mondta, azon fog dolgozni, hogy „az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”.
  • A vidékben látja az ország aranytartalékát. Ezért szeretné, ha a vidék felzárkózna mindenben, például a várható élettartamban is Budapesthez.
  • Új építési beruházási modell felállítására kapott engedélyt Orbán Viktortól, ennek keretében átszerveznék, hogyan valósítja meg az állam az építkezéseket. Jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumban képződne ez a struktúra, mert csak erre van ráhatása a választott képviselőknek.
  • Mindenben átláthatóságot hirdetett, nem szeretné, ha az építkezések politikai üggyé válnának, és szerinte ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre. Szerinte ugyanakkor már most túl van építve az ország.
  • A Biodóm jó döntés volt, ha rajta múlik, be lesz fejezve.

Varga Judit

Varga Judit a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex
Varga Judit a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex

Az igazságügyi minisztert csütörtökön az igazságügyi minisztérium is meghallgatta. Itt arról beszélt,

  • „nincs hálásabb feladat nőként, anyaként az igazságügyi miniszter számára”, mint a családjogi szabályozás segítése.
  • A különleges jogrendi szabályozás átszabta a rendkívüli helyzetek fokozatait, eddig hat szintje volt, a jövőben három lesz: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. Ezeket úgy indokolta, hogy van „világjárvány, migrációs járvány, és a szomszédunkban már háború is dúl.”
  • Varga tervei szerint minden megyeszékhelyen lesz egy családsegítő központ.
  • Amikor az ellenzéki tagok a Pegasus-ügyről kérdezték, Varga csak annyit mondott, 2010 óta jogellenes megfigyelés nem történt Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy elmegy-e az Európai Parlament frissen megalakult Pegasus-bizottságba meghallgatásra, azt felelte, a bizottságnak nincsen jogalapja, és olyan információk kellenének nekik, amiket az állam nem ad ki.
  • Azt is megkérdezték tőle, a Völner-ügy után alkalmasnak tartja-e magát a pozíciójára? Varga erre úgy felelt, „nem tudom, hogy az ilyen kérdésre egyáltalán kell-e válaszolnom”, majd azt mondta, „az elsődleges feladatom az volt, hogy biztosítsam a léket kapott hajó vezetését, hogy biztosítsam a minisztérium működését, amit meg is tettem”.

Varga Mihály

Varga Mihály a bizottsági meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex
Varga Mihály a bizottsági meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex

A pénzügyminisztert előbb a parlament költségvetési bizottsága, majd a gazdasági bizottsága is meghallgatta. A Pénzügyminisztérium feladatkörei némileg megváltoznak az előző ciklushoz képest: az uniós programok felügyelete átkerül az erre dedikált egységhez, Navracsics Tibor alá, egyes, bankokkal kapcsolatos feladatok pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumához. Vargáéknál marad a nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetés és az államadósság témái. A meghallgatásainak legfőbb pontjai:

  • Varga szerint az elmúlt évtized, amelyben ő is dolgozott a nemzetgazdaság irányításán, „az egyik legsikeresebb évtizednek tekinthető a gazdaságtörténetben”. Később azt is mondta, a megszorítás szó nem szerepel a kormány szótárában, mert adóemelésekkel nem lehet előre jutni.
  • Arról is beszélt, már április 4-én elkezdték a 2023-as költségvetés előkészítését, amelyben azzal terveznek, hogy 3,5-4 százalék körüli növekedés lehet, a költségvetési hiány mértéke a konvergenciaprogramban megadott 3,5 százalék körül alakul. Ehhez még azt is mondta, a magyar kormánynak azt kell mérlegelnie, melyek azok az ágazatok, ahol extraprofitok alakultak ki az elmúlt években, ezektől lehet esetleg pluszforrásokat becsatornázni a költségvetésbe.
  • Az infláció mértéke jelentősen megugrott, ahogy a világon szinte mindenhol, és a szankciók is jelentős hatással bírnak, emiatt az idei évi költségvetést jelentősen korrigálni kell az elfogadotthoz képest. A hiányt azonban ennek ellenére szeretnék megtartani a tervezett, 4,9 százalékos szinten. Az is cél, hogy az államadósság mértéke a ciklus végére újra 70 százalék körül legyen, és olyan növekedést szeretnének, ami sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a hazai erőforrásokra.
  • A katát szerinte érdemes felülvizsgálni, de differenciált nyugdíjemelést továbbra sem terveznek a kisebb nyugdíjúak felzárkóztatására.
  • Azt is mondta, hogy eddig 600 milliárd forintba került a déli határ védelme, az ukrán menekültekre pedig eddig 40 milliárd forintot költöttek.
  • Szerinte nem szabad fetisizálni az eurót, ami egy technikai eszköz, továbbra is csak annyit tud mondani erről, hogy amint olyan fejlettségi szinten leszünk, amelynél már megéri, elgondolkodhatunk az euróövezeti csatlakozáson.

Gulyás Gergely

Gulyás Gergely, jobbján Fürjes Balázs – Fotó: Bődey János / Telex
Gulyás Gergely, jobbján Fürjes Balázs – Fotó: Bődey János / Telex

Gulyás marad a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az igazságügyi bizottság meghallgatásán csütörtökön kiderült, hogy

  • itt Fürjes Balázs lesz a helyettese.

Fürjes korábban a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős államtitkára volt, de ez a terület elkerült a Miniszterelnökségtől Lázár János új tárcájához, az Építési és Beruházási Minisztériumhoz.

Palkovics László

Palkovics László a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex
Palkovics László a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex

A technológiai és ipari miniszter – akihez az állami infrastruktúra, bányászat, ipar, technológia, klímaváltozás, körforgásos gazdaság, hulladékgazdálkodás, közlekedéspolitika területei tartoznak – gazdasági bizottság meghallgatásán ezekről volt szó:

  • Palkovics László szerint „gyakran éri Magyarországot az a vád, hogy összeszerelő ország”, de ez pontatlan kép.
  • A gazdasági folyamatokban a világjárvány után V alakú visszapattanást vár: szerinte a magyar ipar a jelek szerint jól van, sem az energetikai problémák, sem a szállítási láncok megszakadása nem jelentkezett az „orosz–ukrán háború” miatt. A párbeszédes Mellár Tamás vitatta, hogy valóban visszapattant volna a gazdaság, ugyanis alacsonyabb növekedési pályára áll be, tehát nem tért vissza ugyanoda, ahonnan a világjárvány miatt letért.
  • Az előző ciklusban a felsőoktatásért is felelős miniszter szerint a modellváltó egyetemek – azaz az állami tulajdonból alapítványi tulajdonba utalt egyetemek – is hozzájárulnak a kutatás-fejlesztés forrásainak növeléséhez. Védelmébe vette a modellváltást, mondván, korábban épp az volt az ellenzék vádja, hogy az állam túl rövid pórázon tartja az egyetemeket – ez az alapítványi rendszerrel megszűnt, és szerinte nem pártkárderekkel vannak feltöltve a kuratóriumok.
  • Palkovics szerint ma nem kérdés, hogy mikor térülhet meg a Budapest–Belgrád vasúti beruházás: az ukrajnai háború nyomán az Oroszországon keresztül Európát Ázsiával összekötő vonalak később sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi használati szintre.
  • Mellár Tamás a sokat hangoztatott innovációhoz hiányolta a megfelelő oktatást is – oktatási minisztérium sincs, jegyezte meg –, az akadémiai kutatóhálózatokat is elvették az Akadémiától, és a modellváltó egyetemek is olyan, fideszes „pártkáderekkel” teletűzdelt kuratóriumok által irányított alapítványok tulajdonába kerültek, ahol a kuratóriumi tagoknak sem az oktatáshoz, sem a kutatáshoz nincsen közük. Palkovics szerint az Akadémiától elvett kutatóhálózat most van jó helyen, és nem függ a kormánytól, egyébként is a jól működő német mintát követi, így bizonyosan nem áll a kormánynak szándékában ezt a hálózatot visszaadni a Magyar Tudományos Akadémiának.

Palkovicsot a fenntarthatósági bizottság is meghallgatta, ahol a többi közt arról beszélt

  • annyira megváltozott a világ, hogy akár a makói palagázmező kitermelése ismét érvényes kérdés lehet.
  • „Az energia típusa, színe és az ára háttérbe szorult azzal szemben, hogy egyáltalán lesz-e” – mondta Palkovics, megjegyezve, hogy a paksi atomerőmű működési idejének meghosszabbítása, Paks II. sorsa, a Mátrai Erőmű teljes átalakításának felgyorsítása, a naperőművek termelésének meghatszorozása, a tárolókapacitás és a visszaalakító rendszer létrehozása kulcskérdés Magyarország energiaellátásában. (Utóbbiban szerepet kaphat a hidrogén, amellyé alakítva az energia tárolható lehet.)
  • Az LMP-s Keresztes László Lóránt rákérdezett Palkovics elejtett mondatára, amelyből az derült ki, hogy a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidejét meghosszabbítanák, mire Palkovics lényegében megerősítette, hogy a jelenlegi blokkok üzemidejének meghosszabbítása a kormány célja.
  • A kötöttpályás közlekedési fejlesztéseket taglaló fejezetnél azt mondta, hogy 2021–2027 között 6 ezer milliárd forintot fordít Magyarország vasúti fejlesztésre, javarészt EU-s forrásból. A V0-t a kormány meg kívánja építeni a Szolnok–Kecskemét–Székesfehérvár nyomvonalon, így mentesítve Budapestet a teherszállításról. Palkovics szerint az ország nem eléggé átjárható vasúttal, mert Budapest-központú. Cél, hogy legyen közvetlen, „értelmezhető mennyiségű” személyszállítás a megyei városok között.
  • Magyarország eltökélt az akkumulátorgyártás fejlesztése mellett, mondta Palkovics, aki szerint „az akkumulátorgyártás területén Magyarország önálló nagyhatalom lesz”.

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex
Semjén Zsolt a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex

A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest az igazságügyi bizottság hallgatta meg. Itt ilyenek hangzottak el:

  • „Az állam nem avatkozik egyházügyi kérdésekbe, az egyház nem gyakorol közhatalmi funkciókat. De az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását”, mondta Semjén.
  • Semjén szerint az egyház ugyanannak a közfeladatnak az ellátására pontosan annyi forrást kap, mint az azonos feladató ellátó állami vagy önkormányzati intézmény. A kormányfőhelyettes állítása szerint ez az oktatásra is igaz – bár több forrásból végül az egyházi iskolák mégis több pénzhez jutnak.
  • Az Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségről azt mondta, történelmi egyházként nem jegyezhetők be, így egy százalékra jogosultak ugyan, de vannak olyan költségvetési források, amiktől nem történelmi egyházként elesnek. „A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek egyetlen fillérrel sem tartozik az állam”, mondta Semjén, aki szerint mindent kifizettek, eközben a MET több járulékot nem fizetett be, ezért a NAV jogosan járt el a MET-tel szemben.
  • A kárpátaljai menekültről így beszélt: „Mindenki oda megy, ahova akar. Nem tudjuk befolyásolni, hogy Ukrajnából ki hova tart. Mi azt nem tudjuk és nem is akarjuk befolyásolni, hogy átjön, innen oda megy, ahova akar.”

Nagy István

Nagy István a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex
Nagy István a meghallgatásán – Fotó: Bődey János / Telex

Az agrárminisztert a parlament mezőgazdasági bizottsága hallgatta meg. Ezen olyanokat mondott, mint

  • a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz, az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron.
  • 2027-ig 750 milliárd forintot szeretnének fordítani a magyar élelmiszeripar fejlesztésére.
  • Azt is mondta, a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a hazai fogyasztásban és a belföldi kiskereskedelemben. Ennek megfelelően került az Agrárminisztérium portfóliójába az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem.
  • Nagy szerint „Magyarország szerencsés helyzetben van, több mint 20 millió ember ellátására vagyunk képesek”, majd hozzátette, hogy éppen ezért rendelték el a háború kitörése után a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget.
  • Dicsérte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem modellváltását is, szerinte pusztán a modellváltás miatt 20 százalékkal nőtt az intézménybe jelentkezők száma, mire a DK-s Varga Zoltán bizottsági alelnök ezt rögtön pontosította is, azt mondta, éppen ellenőrizte a jelentkezők számát, és ez valójában több mint 2000 fővel csökkent. Nagy István szerint viszont nőtt a jelentkezők száma.
  • Nem gondolja, hogy a NER-es nagyvállalatokhoz került volna túl sok támogatás, szerinte Magyarországon volt az EU-ban a legjelentősebb degresszió a támogatási rendszerben, 2000 hektár fölött például egyáltalán nem járt támogatás. Egyébként pedig a kormány hív és vár mindenkit, aki a magyar mezőgazdaságban szeretne beruházni, mondta.
  • Tart a zöldlobbitól, attól, hogy ma már az állatvágás ellen gyűjtenek aláírásokat, és ha összejön a szükséges számú aláírás az EU-ban, akkor a miniszter szerint betilthatják az állatvágásokat az Európai Unióban.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!