Palkovics: Az energia színénél már fontosabb, hogy egyáltalán legyen

Annyira megváltozott a világ, hogy akár a makói palagázmező kitermelése ismét érvényes kérdés lehet – derült ki Palkovics László beszámolójából, amelyet a fenntarthatósági bizottság előtt tartott. A Technológiai és Ipari Minisztérium leendő vezetőjének gazdasági bizottságnál lezajlott meghallgatásáról itt olvashat bővebben.

„Borzasztóan érdekes világ jön az elkövetkező időszakban” – mondta Palkovics utalva a változásokra, amelyek többek között az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt megváltozó energiapolitikával kapcsolatosak. Most látszik az értelme annak az elmúlt tíz évben követett célnak, hogy minden szomszédos országgal legyen földgázszállításra alkalmas vezetékes kapcsolata Magyarországnak – biztosítva ezzel a rugalmasabb ellátást.

A beszámolóban az energiatermelésé volt a főszerep. „Az energia típusa, színe és az ára háttérbe szorult azzal szemben, hogy egyáltalán lesz-e” – mondta Palkovics, megjegyezve, hogy a paksi atomerőmű működési idejének meghosszabbítása, Paks II. sorsa, a Mátrai Erőmű teljes átalakításának felgyorsítása – 2025-re gázerőművé alakítanák át az állam által vitatható módon, de Mészáros Lőrincnek jelentős hasznot hozó megoldással megvásárolt erőművet –, naperőművek termelésének meghatszorozása, a tárolókapacitás és a visszaalakító rendszer létrehozása kulcskérdés Magyarország energiaellátásában. (Utóbbiban szerepet kaphat a hidrogén, amellyé alakítva az energia tárolható lehet.)

A hazai fotovoltalikus kapacitás a tervek szerint 2024-re eléri a 6 ezer megawattot.

A hulladékgazdálkodásról elmondta, jelenleg 7,6 milliárd forintból támogatnak 470 pályázatot az illegális hulladék begyűjtésére. Eddig 58 ezer tonnát gyűjtöttek össze, és épül ki a rendszer az illegális lerakók mielőbbi felfedezésére, de a lakossági bejelentések száma is nő.

A kötöttpályás közlekedési fejlesztéseket taglaló fejezetnél elmondta, hogy 2021–2027 között 6 ezer milliárd forintot fordít Magyarország vasúti fejlesztésre, javarészt EU-s forrásból. A V0-t a kormány meg kívánja építeni a Szolnok–Kecskemét–Székesfehérvár nyomvonalon, így mentesítve Budapestet a teherszállításról.

Az ország nem eléggé átjárható vasúttal, mert Budapest-központú. Cél, hogy legyen közvetlen, „értelmezhető mennyiségű” személyszállítás a megyei városok között.

Magához tereli az EU napelemes forrásait a kormány

A DK-tól Arató Gergely megjegyezte, hogy a kormány a naperőművek fejlesztésére egyrészt koncentrál, másrészt megnehezítette a lakossági napenergia-termelés betáplálását rendszerbe. „Az az érzésem, hogy az uniós pénzek felhasználását egy csatornába kívánják irányítani napenergiaügyben, és ez a csatorna az MVM” vagy ahhoz köthető cég lenne – mondta Arató, aki arra is kíváncsi volt, hogy mi a terve a kormánynak a geotermikus energiaforrások kiaknázására, és marad-e a tilalom az újabb szélerőművekre.

Erre kérdezett rá a bizottság LMP-s elnöke, Keresztes László Lóránt is, hozzátéve, hogy Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter megerősítette, hogy a tilalom marad, ám szakmai érvet a magyarázatra nem kaptak.

„Ha valaki Magyarországra ránéz, látja, hogy egy medencében van, és ebben a medencében a Móri-árok az egyetlen szélcsatorna, ahol stabilan fúj a szél. Magyarország többi részén ezt már nem lehet garantálni” – mondta Palkovics.

A szélerőmű megtérülését így bizonytalannak látja, ráadásul az energiatárolás problémája éppúgy fennáll, mint a napenergia esetén, így ennek kiépítésétől sem mentesít.

A geotermikus energiát értelmezhető, megtérülő módon lehet használni, de ez egyelőre nem biztosított. Ugyanakkor ez olyan terület, amely érdemes az alaposabb vizsgálatra.

Akkumulátor-nagyhatalom

Magyarország eltökélt az akkumulátorgyártás fejlesztése mellett. „Mindennek ára van” – mondta ugyanakkor Palkovics: egy 100 gigawatt kapacitású akkumulátorgyártásra képes gyárnak az energiaigénye 800 megawatt, emellett óránként 1000 köbméter vízigénye van. „Kérdés, hogyan tudjuk ezeket a szinteket csökkenteni” – ismerte el Palkovics, de szerinte ezt felülírja az akkumulátorgyártás jelentősége.

„Az akkumulátorgyártás területén Magyarország önálló nagyhatalom lesz.” Az akkumulátorgyár ökoszisztémájának felépítése komoly teljesítmény, az elektromosautó-gyárak már inkább ezek mellé települnek.

Mi lesz Pakssal?

Keresztes rákérdezett Palkovics elejtett mondatára, amelyből az derült ki, hogy a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidejét meghosszabbítanák – noha másfél éve Kaderják Péter államtitkár – aki miniszteri biztosként alig egy hétig működött Palkovics döntése nyomán – azt mondta, hogy az üzemidő meghosszabbítása kizárt. Erre Palkovics közbevetette, hogy az a háború előtt volt – azaz lényegében megerősítette, hogy a jelenlegi blokkok üzemidejének meghosszabbítása a kormány célja.

Keresztes arra is kíváncsi volt, mi lehet a Paks II. sorsa, ha egyszer létesítési engedély továbbra sincs, eközben az építéssel megbízott Oroszország a nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket semmibe vette Ukrajnában, amely ellen a Kreml háborút indított.

Minden nem konvencionális dolgot meg kell nézni – mondta Palkovics, megjegyezve, hogy ma már Bajoroszág is úgy döntött, hogy megtartja atomerőműveit.

Fontos az is, hogy Paks II. nincsen szankciós listán, „ameddig a helyzet nem változik”, és a bővítés Magyarország energiaproblémáit megoldaná.