Nagy István: A zöldek már az állatvágások ellen gyűjtenek aláírást

2022. május 19. – 14:14

frissítve

Nagy István: A zöldek már az állatvágások ellen gyűjtenek aláírást
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Kihívásokkal teli és nehéz kihívások előtt álló időszakban vagyunk” – mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a parlament mezőgazdasági bizottsága előtt csütörtökön, nem sokkal azután, hogy Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke arrébb vitette Nagy mögül a kávéscsészékkel telerakott, terített asztalt, hogy ne az látszon a kameraképek hátterében.

Nagy az előző és a következő Orbán-kormányban is az agráriumért felel, ezért a parlamentben két bizottság előtt kell referálnia, a fenntartható fejlődés bizottsága és a mezőgazdasági bizottság előtt. Nagy tétje persze egyik kikérdezésnek sincs, a parlament összetétele miatt minden bizottságban a Fidesz és a KDNP képviselői adják a többséget.

A bizottság végül 10 igennel, és a DK-s Varga Zoltán nem szavazata mellett támogatta Nagy István miniszteri kinevezését.

Háború

A miniszter expozéjában azt mondta, olyan időket élünk, amikor a magyar agráriumban soha nem látott intézkedéseket kellett elfogadni, de ebben az egész szakma a kormány partnere volt. Nagy az utóbbi idők válságai között az éghajlatváltozást, a koronavírus-járványt és a háborút is említette. Köszönetét fejezte ki a magyar agráriumban dolgozóknak, mert munkájuk következtében soha nem volt kérdéses a termelés fenntartása.

A miniszter azt mondta, a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz, az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron.

„Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” – jelentette ki, és szerinte a minisztérium szerkezete is ezt fogja leképezni, majd általános értelemben felsorolta, mi mindennel fog foglalkozni az általa vezetett intézmény a gazdák támogatásaitól kezdve az élelmiszeripari üzemek építésén át a tárolókapacitások fejlesztéséig.

A miniszter szerint a háború olyan dolgokat is nehéz kihívássá tett, amik korábban könnyedén mentek, most például komoly feladata a magyar élelmiszeriparnak, hogy elegendő befőttesüveget teremtsen elő a magyar konzervipar számára.

A háború hívta fel a figyelmet az önellátás fontosságára is, ezért a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a hazai fogyasztásban. Ennek megfelelően került az Agrárminisztérium portfóliójába az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem.

Öntözés

A miniszter rengeteget beszélt az öntözésfejlesztésről is. Elmondta, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ugyan kész van, és elfogadása óta több mint 120 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület kapott vízügyi engedélyeket az öntözésre, de tovább kell gyorsítani ezt a folyamatot.

„Ha a kukoricatermesztésben rosszkor esik az eső, az 100 milliárd forint kiesés, ha jókor esik, az plusz 100 milliárd forint” – mondta, indokolva az öntözésfejlesztés szükségességét. Szerinte az orosz-ukrán háború még fontosabbá teszi ezt.

„Magyarország szerencsés helyzetben van, több mint 20 millió ember ellátására vagyunk képesek”

– büszkélkedett, hozzátéve, hogy éppen ezért rendelték el a háború kitörése után a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget. Ezzel az intézkedéssel ugyanis a kormány ellenőrizni tudja a terményexportot, és meg tudja gátolni, hogy a nemzetközi piac vevői kiszippantsák az országból az élelmiszertartalékokat. Nagy szerint szükséges is volt ez, hiszen a kormánynak már be kellett avatkoznia.

Támogatások

Dicsérte a kormány támogatási politikáját főleg azért, mert a legkisebb termelőket is képesek segíteni akár önrész nélkül is. Rajtuk kívül azonban támogatják a közepes és nagyobb gazdaságokat is, és a miniszter szerint ezt nem is lehetne másként, ugyanis magyar agráriumban „minden dolgos kézre szükség van”.

Az uniós vidékfejlesztési források nemzeti társfinanszírozási mértékét a magyar kormány 80 százalékra emelte, ami Nagy szerint történelmi léptékű döntése volt a magyar kormánynak, hiszen így rendkívül sok pénz áll majd rendelkezésre ilyen projektekre, háromszor annyi, mint korábban.

Nagy felelősségteljes döntésnek nevezte az élelmiszerárstopot is, hiszen máshogy nem lehetett volna megvédeni az embereket az élelmiszerárak növekedésétől.

Nagy dicsérte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem modellváltását is, szerint pusztán a modellváltás miatt 20 százalékkal nőtt az intézménybe jelentkezők száma.

Varga Zoltán

A DK-s Varga Zoltán bizottsági alelnök ezt rögtön pontosította is, azt mondta, éppen ellenőrizte a jelentkezők számát, és ez valójában több mint 2000 fővel csökkent. Nagy a válaszában ezt vitatta, azt mondta 2020-ról 2021-re igenis növekedett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre jelentkezők száma.

„Elképedve láttam a kormányfő videóját, amit Harcosok klubja címen vetítenek most a Facebookon” – mondta Varga, aki felolvasta a valódi Harcosok klubja film leírásának egy mondatát is, ami szerint a film arról szól, hogy emberek a magukban rejlő állati ösztönöket felszabadítva lázadnak a rendszer ellen. Varga azt mondta, szeretné, ha Nagy megnyugtatná, hogy ő nem akarja az állati ösztönöket felszabadítani.

Varga szerint az állategészségügyi nívó emelésére is keveset költött a kormány, arra volt kíváncsi, ezen terveznek-e változtatni. A támogatásokkal kapcsolatban pedig azt kérdezte, nem gondolja-e a kormány, hogy valamilyen jövedelmi vagy bevételi limitet kellene meghatározni, hogy ne azokat a cégeket támogassák, amik egyébként is rengeteget keresnek. A DK-s politikus szerint a kormánynak inkább bocsánatot kellene kérnie a magyar gazdáktól azért, mert az uniós támogatásokat helyettük Mészáros Lőrinc vagy Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségei kapták. Az öntözésfejlesztéssel kapcsolatban pedig azt mondta, itt is inkább hiányosságok vannak Magyarországon, még mindig túl kevés az öntözött területek aránya itthon.

Font Sándor bizottsági elnök ezután a DK-s Vadai Ágneshez hasonlította Vargát, és arra utalt, hogy nem ért megfelelően a mezőgazdasághoz, csak provokál. Majd magyarázni kezdte Vargának, hogy az EU-s mezőgazdasági támogatási rendszerben milyen automatizmusok működnek, amiket nem a magyar kormány talált ki. Font nevetve hozta fel azt is, hogy Varga azt mondta, „Lázár János mezőhegyesi ménesbirtoka”, amikor az nem Lázár Jánosé, hanem állami tulajdon, amit Lázár kormányzati megbízatás alapján irányított.

„De lesz időnk, 4 év, bízom benne, hogy alelnök úr is idomul majd az itteni stílushoz”

– mondta Font Vargának.

Nagy István Vargának címzett válaszában arról beszélt, hogy a következő évek kormányzati politikájának lényege éppen az lesz, hogy a rendszerváltás után elkövetett hibákat és a szocialista kormányok mellényúlásait ki tudják javítani. Nagy azt sem gondolja, hogy a NER-es nagyvállalatokhoz került volna túl sok támogatás, kiemelte, hogy Magyarországon volt az EU-ban a legjelentősebb degresszió a rendszerben, 2000 hektár fölött például egyáltalán nem járt támogatás. Egyébként pedig a kormány hív és vár mindenkit, aki a magyar mezőgazdaságban szeretne beruházni.

Az öntözésfejlesztésről pedig azt mondta, a magyar agrárium azért késlekedett ennyit az öntözésfejlesztéssel, mert eddig a jó termőhelyi adottságok kiegyenlítették az öntözésbeli hiányosságokat, az utóbbi években azonban „a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót”.

Takarmányáfa és állattartás

A fideszes Horváth István megköszönte Nagy munkáját, de azt mondta, problémákról is tud beszélni, különösen az állattenyésztést érintő gondokról, ő maga ugyanis sertéstenyésztéssel foglalkozik. Beszélt az energiaárak elszállásáról, szerinte ezzel mindenképp kell foglalkoznia a minisztériumnak. Megköszönte azt is, hogy a minisztérium korábban mindig partner volt az áfacsökkentésekben, és kérte, hogy a táp- és takarmányárak áfáját is csökkentsék 27-ről 5 százalékra. Arról is beszélt, hogy – részben az EU támogatási rendszere miatt is – mostanra sokkal könnyebbé vált a növénytermesztés, mint az állattenyésztés, a földalapú támogatások miatt a növénytermesztőknél extraprofit jelentkezik, az állattenyésztőknél azonban nincsen ehhez hasonló, termeléshez kötött támogatás, miközben a költségeik egyre magasabbak.

„Ez nem nemzeti, ez EU-s probléma” – mondta Horváth, aki felvetette, hogy a magyar szakmai szervek V4-es partnereikkel is keresni fogják az együttműködést az EU-s támogatási politika számukra kedvező befolyásolásában.

Horváth Istvánnak válaszolva Nagy azt mondta, sok dolga lesz a minisztériumnak a sertéstenyésztőkkel, ebben számít is az ágazat együttműködésére. A miniszter szerint együtt kell keresni a választ az energiaárak emelkedésére, és az ágazat számíthat a minisztérium támogatására a takarmány- és tápárak áfájának csökkentésében.

Az pedig, hogy gabonaféléket milyen mértékben bocsátunk ipari felhasználásra, Nagy szerint erkölcsi, etikai kérdés is, és azt mondta, most, hogy kitört a háború és élelmiszerválság fenyeget, az EU rögtön elállt attól, hogy növelje a mezőgazdasági alapú komponens arányát az üzemanyagokban.

Barátságos ellenzékiek

A jobbikos Bencze János azt mondta, összeszedettnek és megalapozottnak tartotta Nagy előadását, és Horváth kérdéséhez csatlakozva elmondta, szerinte gond, hogy az EU-ban nem kapnak támogatást a magas élőmunka igényű mezőgazdasági ágazatok, míg a nettó szén-dioxid-kibocsátó nagyüzemi növénytermesztés igen. Azt is firtatta, mi lesz az Új Vásárhelyi-terv sorsa, aminek alapvető szerepe lenne az öntözésfejlesztésben és a vízvisszatartásban. Bencze megjegyezte még, hogy bár ellenzéki delegált, támogatni fogja Nagy miniszteri kinevezését.

A Mi Hazánk politikusa, Dócs Dávid szintén elégedett volt a beszámolóval, de megjegyezte, a választás előtt sem az ellenzéknek, sem a Fidesznek nem volt értelmezhető mezőgazdasági programja, de a Mi Hazánknak igen. Dócs szerint részben a pártja programjában megfogalmazott állítások köszöntek vissza Nagy expozéjában. Dócsnak válaszolva Nagy azt mondta, ők készítettek egy agrárprogramot, és rengeteg személyes találkozón is beszéltek a gazdák képviselőivel, szerinte ezért nem volt kérdés, hogy milyen jövőképe van a Fidesznek az agráriummal kapcsolatban.

A sötétzöld lobbi

A szintén fideszes Győrffy Balázs (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke) az öntözésfejlesztési kényszerről beszélt, valamint „a sötétzöld lobbiról”, az EU-s Green Dealről, ami szerinte „egészen aljas dolog”. Font Sándor bizottsági elnök ehhez kapcsolódva beszélt arról, hogy

a zöldek marhahús helyett lisztkukacot, sáskát is tücsköt akarnak etetni az emberiséggel,

mert annak előállításához kevesebb víz kell. Sérelmezte azt is, hogy az EU támogatási politikája és a világpiaci folyamatok miatt lassan mindenhol szántőföldek lesznek, egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, kertészettel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel.

Nagy szintén tart a zöldlobbitól, arról beszélt, hogy ma már az állatvágás ellen gyűjtenek aláírásokat, és ha összejön a szükséges számú aláírás az EU-ban, akkor a miniszter szerint

betilthatják az állatvágásokat az Európai Unióban.

A politikus szerint az is nonszensz, hogy az EU-ban betiltják a ketreces állattartást, majd óriási hitelt adnak Ukrajnának ketreces technológiájú tojásfarmok létesítésére.

Nagy megjegyezte azt is, nem a zöld gondolattal van baja, nem a környezetvédelemmel, hiszen ezek természetes dolgok, és ezekben a vállalásokban Nagy szerint Magyarország sokkal előrébb jár, mint több nyugat-európai ország. Ezért szeretne a tárca nagy hangsúlyt fektetni a jövőben a precíziós mezőgazdaság támogatására is, ezzel ugyanis a vegyszerhasználat is csökkenthető, és az öntözés is gazdaságosabb.

Struktúra

Font Sándor minisztériumi struktúrát firtató kérdésére Nagy azt mondta, minisztériuma a környezeti erőforrások minisztériuma. A tárcához tartoznak a nemzeti parkok, a GMO-mentesség védelme, az éghajlatváltozás elleni harc is, ez egy önálló államtitkárság. Szintén önálló államtitkárság felügyeli az erdő- és vadgazdálkodást, a kormány által meghirdetett nagyszabású erdősítési programot. A harmadik nagy portfólió az élelmiszeripar és élelmiszerkereskedelem, 2027-ig 750 milliárd forintot szeretnének fordítani a magyar élelmiszeripar fejlesztésére. A negyedik államtitkárság a gazdák mindennapi életével foglalkozik, mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, támogatásokkal. Ezek mellett persze lesz egy parlamenti államtitkárság is a minisztériumban.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom