Varga Mihály szerint a megszorítás szó nem szerepel a kormány szótárában, de az extraprofitot termelő ágazatoktól lehet plusz pénzt beszedni

Csütörtök reggel Varga Mihály pénzügyminisztert hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága, majd a gazdasági bizottságnak is beszámolt a terveiről. Varga régi motoros a kormányban, 2013 óta vezeti a legfontosabb gazdasági tárcát (korábban ezt Nemzetgazdasági Minisztériumnak hívták, jelenleg Pénzügyminisztérium), a bizottság ciklusbeli második ülésén arról döntöttek a képviselők, folytassa-e ezt a tevékenységét.

A Pénzügyminisztérium feladatkörei némileg megváltoznak az előző ciklushoz képest: az uniós programok felügyelete átkerül az erre dedikált egységhez, Navracsics Tibor alá, egyes, bankokkal kapcsolatos feladatok pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumához. Vargáéknál marad a nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetés és az államadósság témái.

Varga Mihály azzal kezdte, „talán nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt évtized, amelyben ő is dolgozott a nemzetgazdaság irányításán, az egyik legsikeresebb évtizednek tekinthető a gazdaságtörténetben”,

majd felsorolta az évek során javulást mutató makrogazdasági adatokat (növekvő foglalkoztatás, GDP, a járványig csökkenő és egyre nagyobb arányban magyar kézben lévő államadósság, magas beruházási ráta, háztartások egyre több megtakarítással rendelkeznek, stb.). Elmondta, hogy Magyarország a pandémia után a leggyorsabban újrainduló gazdaságok közé tartozik, és az utolsó negyedéves növekedési adat is igen kedvező, de most az orosz–ukrán háború és a szankciós politika veszélyezteti a magyar gazdaságot.

Ilyen körülmények között pénzügyminiszterként a feladata a stabilitás fenntartása, a biztonságos növekedési pálya megtalálása és az elért eredmények megvédése – mondta. Ennek érdekében folytatni fogják az egyensúlyi mutatók visszaterelését a normális sávba, ezért már tettek is lépéseket, az év végén korlátozták a tárcák kiadásait 350 milliárd forinttal, emellett fontos beruházásokat halasztottak el mintegy 750 milliárd forint értékben. Szerinte ezt mindenképpen folytatni kell, mert bizonytalan világgazdasági időszak előtt állunk.

Varga Mihály arról is beszélt, már április 4-én elkezdték a 2023-as költségvetés előkészítését, amelyben azzal terveznek, hogy 3,5-4 százalék körüli növekedés lehet, a költségvetési hiány mértéke a konvergenciaprogramban megadott 3,5 százalék körül alakul. Az infláció mértéke jelentősen megugrott, ahogy a világon szinte mindenhol, és a szankciók is jelentős hatással bírnak, emiatt az idei évi költségvetést jelentősen korrigálni kell az elfogadotthoz képest. A hiányt azonban ennek ellenére szeretnék megtartani a tervezett, 4,9 százalékos szinten. Az is cél, hogy az államadósság mértéke a ciklus végére újra 70 százalék körül legyen, és olyan növekedést szeretnének, ami sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a hazai erőforrásokra – mondta.

A momentumos Tóth Endre a költségvetés tervezett hiányáról kérdezett, a jelen helyzetben sok kormány inkább költekezik, hogy megvédje az embereket a negatív hatásoktól, hogyhogy mi a hiány csökkentésével tervezünk inkább. Azt is felvetette, a drágulás miatt nem lehetetlenültek-e el a korábban tervezett beruházások, valamint hogy az önkormányzatoknak tervezik-e visszaadni az elvont iparűzési adót, számíthatunk-e kiszámítható önkormányzati politikára. Azt is megkérdezte, lesz-e pedagógusbér-emelés, és tervez-e a kormány bérlakásépítési programot annak a rétegnek, amelynek nem opció a saját lakás vásárlása. Végül a katás kisvállalkozók évi 12 milliós értékhatárának esetleges felfelé módosításáról érdeklődött, mert az infláció miatt szerinte ez már kevés.

Varga Mihály szerint néhány kérdés ezen a ponton még egy kicsit korai, de azt mindenképp szeretné rögzíteni, hogy a megszorítás szó nem szerepel a kormány szótárában, mert adóemelésekkel nem lehet előre jutni.

Gulyás Gergely korábban azt mondta a pedagógusbér-emelésről, háromszor 10 százalékos emelésben lehet gondolkodni, de ahogy Pintér Sándor is mondta tegnap, a költségvetés lehetőségeitől függ minden. Az önkormányzati kérdésről annyit mondott, hogy együtt kell viselniük a válság következményeit az intézményeknek, közös gondolkodás és cselekvés volt ezen a téren is, de állítása szerint még a pandémia alatt is csökkenő pályán volt az önkormányzatok adóssága. Az iparűzési adóról azt mondta, hogy az ebből származó bevételek tavaly is 80 milliárd forinttal növekedtek.

A lakásépítések terén Varga Mihály szerint már sokat tettek, rengeteg pénzzel támogatták ezt a területet, de azt ők is látják, hogy most visszaesett a lendület. Ettől függetlenül továbbra is meg fog tenni mindent a kormány, hogy újra beinduljon – hogy ez bérlakás vagy saját lakás, azt majd meglátják. A katát pedig szerinte is érdemes felülvizsgálni, ugyanakkor a gazdasági bizottság előtt később azt is megemlítette, hogy biztosan „nincs annyi valódi vállalkozó az országban, ahányan ma használják a katát”, a cégek kényszerítik ebbe a jogviszonyba a munkavállalók egy részét. Ez ellen szerinte fel kell lépni, már csak azért is, mert alig lesz nyugdíja ezeknek az embereknek, ami egy plusz társadalmi feszültség lesz – mondta Varga. Differenciált nyugdíjemelést továbbra sem terveznek a kisebb nyugdíjúak felzárkóztatására.

Bakos Bernadett (LMP) arról kérdezett, mennyi többletbevételre számít a költségvetés az infláció miatt, és visszaadnak-e valamennyit ebből béremelések formájában az állami alkalmazottaknak. Azt is felvetette, fenntartható-e még a magyar társasági adó, amely adóparadicsomi szintű, mindössze 9 százalékos.

Varga Mihály szerint nem akkora nyertese a költségvetés az inflációnak, mint amit gondolni szokás, mert az energiaárak elszállása és a kamatkörnyezet megváltozása a költségvetést is érinti, az államháztartás 500 milliárd forintnyi kamatot kell hogy finanszírozzon idén. Felemlegette az elmúlt évek ágazati béremeléseit, amelyek az infláció felett voltak, szerinte ebben az évben is reálbérnövekedés várható, legalábbis nagyon bíznak benne, hogy meglesz a lehetőség rá. Az adórendszernél szerinte fontos, hogy ne lehessen kiskapuzni, tavaly pedig az is eldőlt, hogy lesz globális minimumadó. Nemzetközi probléma, hogy a multik megpróbálják elkerülni a magasabb adókulcsokat, a kormány minden ennek ellentartó erőfeszítésben részt vesz, mondta a pénzügyminiszter.

Jámbor András a Párbeszéd frakcióból arról érdeklődött, engedik-e majd az önkormányzatokat hitelt felvenni, és hogy mit jelent a „nem megszorítás, hanem kiigazítás” politikája, amire Varga korábban utalt. Jámbor szerint az önkormányzatok elég rossz anyagi helyzetben vannak, kérdés, hogy van-e terv az iparűzési adó megszüntetésére. Végezetül arról érdeklődött, energiahatékonysági beruházásokat fog-e végrehajtani a kormány, és mi a terv az MVM hiányával. Varga Mihály azt válaszolta, nem lenne szerencsés tovább növelni az önkormányzati adósságállományt. Szerinte helyes, hogy hitelfelvétel előtt a kormány felülvizsgálja, hogy biztonságosan fog-e tudni törleszteni a kölcsönt kérő önkormányzat. A pénzügyminiszter szerint a megszorítás-kiigazítás témában csak annyit érdemes mondani, hogy tartani fogják a tervezett hiányszintet. Az energiahatékonysági beruházásokra nem reagált Varga, csak az MVM hiányáról mondta el, hogy az energiaválság miatt állt elő, de a korrekciónak megvan az intézményes gyakorlata.

Képviselői kérdésre adott válaszként a miniszter ismertette, hogy eddig 600 milliárd forintba került a déli határ védelme, az ukrán menekültekre pedig eddig 40 milliárd forintot költöttek. Az EU eddig mindössze 2 százalékot állt mindebből, Magyarország másokkal együtt kezdeményezte, hogy gyorsítsák fel az ukránokat befogadó országoknak járó uniós támogatás kifizetését.

Vajda Zoltán az MSZP-frakcióból arról kérdezett, mit tervez a kormány, hogy az idei 4,9 százalékos hiány tartható legyen, ha nem megszorítást és nem kiigazítást.

Ha nem az emberek fizetik meg, akkor ki fogják, kitől terveznek több pénzt beszedni?

A jövő évi költségvetésről felvetette, milyen euróárfolyammal számol a kormány, és hogy a konvergenciaprogramban nem veszik tekintetbe az EU-val fennálló vitát, ami forrásokat érint, valamint hogy Matolcsy György jegybankelnök komoly gondokra hívta fel a figyelmet az egyensúlyi mutatókkal kapcsolatban, kérte, hogy az ő kritikáira reagáljon a miniszter. Vajda az adópolitikáról megkérdezte, általánosságban milyen adópolitikára számíthatunk a ciklusban, és hogy lesz-e csökkentés a világrekord nagyságú áfát illetően. A képviselő problémaként említette, hogy a saját számításai alapján drágább finanszírozni a magyar államadósságot, mint akár a lengyelt, akár a csehet (ezeket kb. 5%-on lehet), ami szerinte a Brüsszellel folytatott szabadságharcnak köszönhető.

Varga Mihály a költségvetést érintő kérdésekről azt mondta, a legstabilabb pont, hogy tartjuk a hiányt.

A magyar kormánynak azt kell mérlegelnie, melyek azok az ágazatok, ahol extraprofitok alakultak ki az elmúlt években, ezektől lehet esetleg pluszforrásokat becsatornázni a költségvetésbe.

A pénzügyminiszter egyetért Matolcsy azon állításaival, hogy figyelni kell az egyensúlyi mutatókra. Varga misztifikáltnak tartja az euró bevezetésének kérdéskörét, sokan ehhez kötik a gazdasági fejlődést, Szlovákia például bevezette az eurót, de Magyarország most megelőzte fejlődés tekintetében a szomszédot, és több más, eurót használó országnál is jobban teljesített a kilábalásban. Nem szabad szerinte fetisizálni az eurót, ami egy technikai eszköz, továbbra is csak annyit tud mondani erről, hogy amint olyan fejlettségi szinten leszünk, amelynél már megéri, elgondolkodhatunk az euróövezeti csatlakozáson.

Varga az adópolitikáról annyit mondott, „folytatjuk”, mert a magyar adópolitikát tekintik a versenyképességi rangsorokban az ország legnagyobb előnyének. Később, a gazdasági bizottság előtt elmondta, hogy az áfacsökkentés veszélyes terep, mert az nem feltétlenül érvényesül a fogyasztói árakban, így továbbra is kitartanak amellett, hogy leghangsúlyosabban a fogyasztáson keresztül szedjék be az adókat. Azt is kiemelte, hogy semmiképp sem terveznek olyan lépéseket, amelyek szembe mennének az elmúlt 10 év politikájával, de nagyon nehéz tervezni, mert egyre kedvezőtlenebbnek tűnik a nemzetközi környezet az uniós szankciós csomagok miatt.

Szerinte az államadósság tekintetében hasonló helyzetben vagyunk a régiós országokkal, úgy érzi, hogy az elmúlt években nagyon komoly eredmények születtek ezen a téren. A kamatköltségek elszállása nem csak minket érint, az olcsó pénz korszakának a világgazdaságban vége, mondta, hozzátéve, hogy abban bízunk, a normalitás felé megy a világ, vissza fognak majd térni a kamatszintek egy alacsonyabb sávba. Szerinte ugyanakkor most is biztonságos és stabil a magyar adósság finanszírozása.

Az ülés végén a képviselők szavaztak arról, támogatják-e Varga Mihály kinevezését. 14 igen és 5 tartózkodás mellett a bizottság jóváhagyta, hogy Varga pénzügyminiszter legyen a következő ciklusban.