Egy utolsó jó GDP-adat: 8 százalékkal nőtt a gazdaság az első negyedévben

2022. május 17. – 09:01

Egy utolsó jó GDP-adat: 8 százalékkal nőtt a gazdaság az első negyedévben
A Mol épülő poliol üzeme Tiszaújvárosban 2022. március 23-án – Fotó: Vajda János / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A 2022. első negyedévi GDP-változás szép növekedést mutat: a KSH által kedden közzétett adatok szerint éves szinten a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 8 százalékkal bővült a magyar gazdaság, míg a negyedéves növekedés 2,1 százalékos volt. Sajnos azonban éppen március vége sok szempontból határidőszak volt: azóta rosszabb a magyar gazdaság helyzete, és még sokkal, de sokkal rosszabb is lehet.

Van a biológiában egy furcsa fogalom, a kimúlás előtti hiperaktivitás. Drasztikus képek lehetnek előttünk, amikor a sebzett vad, vagy a sérült béka még utoljára látványosan belendül, vergődik dobálja magát, majd összecsuklik.

Mielőtt a magyar gazdaságra vetítve használnánk ezt az analógiát, természetesen érdemes rögzíteni a reményt, hogy itthon a jövőben sem hoz „kimúlást” a magasabb kamatszint, a nagy költségvetési hiány, az elszállt infláció és a legnagyobb kockázat: az ország szénhidrogén-ellátásának megállítása. Bízhatunk abban, hogy mindezek majd a jövőben is kezelhető mederben maradnak, de az is biztos, hogy annak a lendületnek, amivel a magyar gazdaság március végéig nőtt, a folytatásban nyoma sem lesz.

A magyar GDP 2022 első negyedévében ugyanis a KSH közlése szerint éves szinten még 8,2 százalékkal tudott nőni. Igaz, ez a nyers adat, a naptárhatással és szezonálisan kiigazított adat ennél kicsit rosszabb, kereken 8 százalékos.

Ráadásul az előző negyedévhez képest 2,1 százalékos volt a növekedés, ami azért különösen jó adat, mert a múlt év vége is dinamikus bővülést hozott: éves összevetésben 7,1, míg az előző negyedévhez képest 2,2 százalékosat (mindkét érték bőven jobb volt az előzetes elemzői, piaci várakozásoknál).

ÉvI.II.III.IV.
2018105,5105,2105,7105,3
2019105,2104,7104,4103,9
2020101,686,895,696,5
202198,7117,7106,5107,1
2022108,0

A magas érték örömteli, és nem is annyira meglepő, mert az elemzők előzetesen is 7,8-8 százalékos növekedést vártak. Ebben az év eleji időszakban ugyanis még a felpattanás volt a jellemző. Könnyű dolgunk volt, elsősorban a bázishatás miatt.

Emlékszünk még a Covidra? Sokszor olyan érzésünk lehet, hogy az már régen volt, de ha visszaemlékezünk, valójában 2021 első három hónapjában még érdemi lezárások, korlátozások voltak jellemzőek. Ha például visszapörgetjük a turizmussal kapcsolatos élményeinket, az elmúlt négy év közül

  • 2019-ben remek év volt, hatalmas forgalommal,
  • 2020-ban rossz évünk volt, de mivel csak március közepén érkezett meg a kontinensünkre a járvány, az első negyedév még nem volt olyan csapnivaló, mint például a második,
  • 2021 összességében felpattanást hozott már, de itt meg éppen az első negyedév volt a visszaesős év,
  • 2022-ben ehhez az alacsony bázishoz képest még szép volt a növekedés.

De a március végéig tartó időszak nagy gazdasági növekedését nemcsak az idegenforgalom magyarázza. Ahogy a KSH közleménye is kiemeli: „A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.”

Ez volt eddig. És hogy mi jön ezután? Emlékezhetünk arra, Juhász Gyula szavait némileg kifordítva, hogy

  • milyen volt, amikor alacsonyak voltak a kamatok – nem tudom már…
  • milyen volt, amikor a háború még nem okozott extra inflációt az élelmiszeriparban és a nyersanyagoknál – nem tudom már…
  • Milyen volt, amikor még nem kellett azon szörnyülködni, hogy egy negyedév alatt elköltöttük a tervezett éves állami költségvetés háromnegyedét – nem tudom már…

Vagyis az év első néhány hónapjában még olcsó (olcsóbb) volt a forráshoz jutás, választási üzemmódban ment a költekezés, hasított az ipar, ezen belül a legjobban az építőipar, ráadásul a háztartásokhoz megérkezett az aranyeső, vagyis az adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a nagy kormányzati projekteket a kormány lelkesen előfinanszírozta.

Ezt az időszakot természetesen nehéz összehasonlítani azzal a periódussal, amikor már látszik a gigantikus hiány, amikor a kormányzat már bejelentett bizonyos visszafogásokat, amikor itt van a háború.

Most sokkal inkább egy nagy visszaesés elé nézünk. És bár természetesen nagy érték az európai egységes fellépés, az Ukrajna melletti szolidaritás, de abban is biztosak vagyunk, hogy amennyiben beüt az olajstop, vagy esetleg egy földgázstop (erről ma még nincsen szó), mert

  • az EU szankcionálja Oroszországot,
  • vagy Oroszország maga elzárja a csapokat,
  • esetleg megsérülnek a vezetékek,

akkor abból nagyon nagy baj lesz. Főleg Kelet-Közép-Európában. Hiszen a kontinens nyugati felében, Spanyolországban vagy Franciaországban a szankciónak semmi érdemi következménye nem lenne. Vagyis az energetikai szankciókkal, de bizonyos értelemben már azok belengetésével is szép csendben mégis megvalósítjuk a hivatalos kétsebességes EU-t.

Mit üzen a GDP-adat? Talán azt, hogy eddig inflációval, dekarbonizációval, Coviddal kellett foglalkoznunk, de az még istenes volt, mert aztán február 24-e után bejött a háború, majd (elsősorban Kínában) a Covid is visszaszivárgott.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy bármit is mutat a magyar GDP első negyedéves növekedése, sok szépet az év egészének kilátásairól sajnos nem lehet belőle kiolvasni.