Megalakult Orbán Viktor ötödik kormánya – élőben közvetítettük az eskütételt

Az új kormány tagjait ebben a cikkben mutattuk be, Orbán Viktor beszédét pedig itt tudja visszahallgatni:

Pintér Sándort azért kérte fel Orbán, mert 16 éve együtt dolgoznak, és eddig minden rá bízott feladatot példásan elvégzett, ezért „feltétel nélküli bizalmamat élvezi” – mondta a kormányfő. Helyreállította a közbiztonságot, látványosan visszaszorította az élet- és vagyonelleni bűncselekményeket – sorolta a miniszterelnök. Megfiatalította a rendőrséget, újra lett becsülete a szakmának, „a rendőrviccek kora lejárt” – mondta Orbán.

Pintér megszervezte a közmunkarendszert, amivel nehéz helyzetben lévő munkanélküli emberek százezreit segíthettük vissza a munkaerőpiacra a kormányfő szerint. Az önkormányzati rendszer átszervezésekor, és az egészségügyi operatív törzs irányításakor “mindannyian láthattuk, hogy megoldja bármely nagy állami szervezetrendszer gyors átszabását”. Ez már nem Belügyminisztérium lesz, hanem a belügyek minisztériuma, mondta Orbán, feltehetően arra utalva, hogy Pintér alá fog tartozni a közoktatás és az egészségügy is. "A politikában a legnagyobb érték a tapasztalat, ezért bízzuk Pintér Sándorra a legnehezebb területek irányítását – mondta Orbán.

Kövér László bejelentette, hogy megalakult az új kormány. A miniszterek letették az esküt, miután behozták a történelmi zászlókat az ülésterembe.

A kormánytagok aláírták az esküokmányt, majd elénekelte az Országgyűlés a Himnuszt. Zászlók ki, az ünnepélyes eskütétel véget ért.

Navracsics személyében „egy régi harcost köszönthetek a kormányban, köztudott, hogy komoly belpolitikai, EU-s és közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, ezért arra kértem fel, hogy tudását ismét állítsa a kormány szolgálatába”, fogalmazott Orbán. Az ő tárcájához tartozó feladat sem túl hálás – mondta a miniszterelnök.

Korábban vele sikerült újjászerveznünk az egész magyar államot, értékelt Orbán, aki szerint Navracsicsnak van „a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön fel”.

„Öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába” – ezért kérte fel négy éve Gulyást, „aki azóta sem volt hajlandó megöregedni”. Az ő feladata lesz a „stratégiai tervezés”, ezért neki nemcsak minisztériumokat, hanem „egy egész országot kell látnia”. Össze kell hangolnia a minisztériumok működését, képviselnie kell „a tisztelet és az együttműködés kultúráját”, ez a munka „sohasem ér véget” – mondta Gulyás feladatköréről Orbán.

Gulyás minisztériuma a kormány „villámhárítója” is, ezért arra kéri őt Orbán, képviselje bátran érveit „a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön egyaránt”.

Az új kormány névsora azt mutatja Orbán szerint, hogy „az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország”.

Azt ígérte, a kormány tagjai a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelőséggel, „határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését”. Számítanak a parlamenti képviselők támogatására.

Szijjártó Péter külügyminisztert arra kérte fel Orbán, hogy „továbbra is a tőle megszokott fáradhatatlansággal képviselje a magyar nemzeti érdekeket”, erősítse meg a kapcsolatokat a szövetségesekkel, és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. „Azt kérem, hogy játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó, és szelíd, mint a galamb” – fogalmazott a kormányfő.

A jövőben Szijjártó Péter felel Paks II.-ért is. „Ez a munka így együtt több embert is kívánna, de a miniszter úr az elmúlt években bizonyította, egyszerre több helyen is tud lenni” – fordult miniszteréhez Orbán, és sok sikert kívánt neki.

Az EU gazdasága nagy bajban van a kormányfő szerint, „ha Magyarország fejlődni akar, akkor új, unortodox, innovatív lépésekre lesz szükség” – mondta Orbán. Kiszabadulás a devizacsapdából, adópolitikai fordulat, az árstoppok intézményei mind ilyen megoldások voltak a kormányfő szerint. „Remélem, hogy maradt még belőle a tarsolyunkban” – tette hozzá.

„Ezeket kell előkotornia és bevetnie a miniszter úrnak”. Orbán azt várja, hogy az ország fejlődését „a magyar észjáráson alapuló innovatív gazdaságpolitikai javaslatokkal segítse, még annak kockázatát is vállalva, hogy ezek között lesznek szép számmal olyanok, amelyekkel már a közeljövőben sem csak barátokat szerez magának.” Orbán szerint Nagy Márton „a jég hátán is megél”, és erre a tudására „most szükség is lesz”.

„Biztonság, védelem, elrettentés, honvédség, hadsereg.” A következő években ezeket a szavakat halljuk majd leggyakrabban Orbán Viktor szerint. Szalay-Bobrovniczky Kristóf lesz az új honvédelmi miniszter.

A szomszédban zajló háború bizonyítja Orbán szerint, hogy micsoda felelőtlenség volt egész Európában, hogy a hadsereget és a honvédelmet háttérbe szorították, és időnként a létjogosultságát is megkérdőjelezték. Orbán szerint a mostani háború bizonyította, hogy helyesen döntöttek, amikor évekkel ezelőtt elindították a haderőfejlesztési programot.

„Ha sikerül megvalósítani, akkor néhány éven belül Magyarország nemcsak a térség egyik legütőképesebb hadseregével rendelkezik majd, de hadiipari központtá is válik” – mondta a miniszterelnök. A feladat fontosabb szerint, mint az elmúlt harminc évben bármikor.

Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium élére kérte fel Orbán. „Ezt igazából Országépítési Minisztériumnak kellene neveznünk” – fogalmazott a kormányfő. Korábban ez a feladat a minisztérium között volt szétosztva, de a széttagoltság mára hátránnyá vált szerinte.

„A növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a várható európai recesszió, a beruházók óvatossága alaposan megbonyolítja majd az életünket” – véli Orbán. Lázár János feladata a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználása, az építésügyi szabályok megújítása, az épített örökség védelme és a polgári jóízlés képviselete lesz. „Lázár János korábban sikeres frakcióvezető, államtitkár és miniszter is volt. Most is jók az esélyei. Isten hozta ismét a kormányban” – köszöntötte Lázárt a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint egy demokráciában döntő tényező a kormány és a polgárok közötti folyamatos kapcsolattartás. Ez nehéz feladat, a munkát adatvédelmi jogszabályok tömkelege, a polgárok érthető érzékenysége, és az ellenzék folyamatos támadása is nehezíti – vezette le Orbán. Rogánt arra kérte fel, hogy „a kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetőek”.

Ebben a háborús évtizedben „a velünk egyetértők és az egyet nem értők számára is világos legyen, mit miért teszünk”. A következő időszakban „az ország függetlenségét és szuverenitását számos támadás éri majd”, a szuverenitás védelme a miniszterelnök „elsőszámú kötelessége”, ebben a munkában „elsősorban miniszter úrra számítok”, mondta Orbán Rogánnak.

Nagy István áll az Agrárminisztérium élén. „Első látásra úgy tűnik, aki ezt a feladatot kapja, annak csak megszületni volt nehéz” – mondta Orbán. Az elmúlt években nagyot léptünk szerinte előre: az ország 20 millió embert képes ellátni élelmiszerrel. Az egekbe szökött gabonaárak a magyar agráriumnak hasznot hoznak – folytatta.

„A nemzeti vidékfejlesztési támogatások rakéta sebességgel növekednek majd. A magyar gazdák végképp legyőzhetik azt a hátrányt, ami a kommunizmus alatt keletkezett a nyugat-európai agrárvilággal szemben” – fogalmazott a kormányfő.

Mindeközben küszöbön áll „egy komoly, globális élelmiszerválság”, aminek a hatásait az agrárminiszternek kell kivédenie. Tovább kell erősíteni a magyar agrárium külkereskedelmi pozícióját, vagyis „a miniszteri bársonyszék nem lesz olyan kényelmes, mint amilyennek első látásra tűnik” – fogalmazott Orbán.

Palkovicsot arra kérte fel Orbán, hogy folytassa azt a „technológiai és iparpolitikai fordulatot”, amit az elmúlt években elindítottak. „Nagy változás előtt áll az ipar és az energetika”, neki jutott a legbonyolultabb kormányzati feladat.

Palkovicsnak hozzá kell illesztenie a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz, kezelnie kell „a bizonytalan energetikai ellátási láncokból fakadó veszélyeket”, a növekvő fogyasztási igényeket, kezelnie kell „a megugró globális energiaárak miatt kialakult helyzetet”, közben „csökkenteni kell a gazdaság károsanyag-kibocsátását”, és össze kell hangolnia „a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait”. „És mindezt egyszerre. Nem tudom, hogy ez megoldható-e, de ha van valaki, aki képes erre, az a Széchenyi-díjas Palkovics”, mondta Orbán.

Varga Mihályt kérte fel Orbán pénzügyminiszternek. „Magyarország a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést az elsők között heverte ki” – mondta a miniszterelnök. Varga előrelátó szigora tette szerinte lehetővé, hogy a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés közötti egyensúly fennmaradjon.

„Kanyarban előzve vészeltük át a koronavírus-járvány eddig sosem tapasztalt következményeit – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: Görögországot és Portugáliát is megelőztük a gazdasági fejlettség tekintetében. Ugyanezt várja Vargától, amikor a háború a gazdaságot újabb próbatétel elé állította.

Arra kérte fel Vargát, hogy az előttünk álló négy évben „ha kell, kemény döntések árán is, tartsa fenn a költségvetés és a gazdasági növekedése közötti egyensúlyt”, amely Orbán szerint Magyarország fejlődésének alapja.

Azt mondta Orbán, 1990-ben együtt lettek képviselők Vargával. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy 32 éve együtt harcolhatnak a pénzügyminiszterrel, és örül a több évtizedes munka folytatásának.

Csák minisztériumát valójában „jövőügyi minisztériumnak kellene neveznünk”, mondta a kormányfő. Tárcájához tartozik a családpolitika, a kultúra, a felsőoktatás, a szakképzés és az innováció.

Az EU-ban mi fordítjuk a legtöbbet a családok támogatására, hangsúlyozta Orbán. Ehhez zárkózik fel „rohamléptekkel” a magyar felsőoktatás is, ahol az elmúlt 30 év legjelentősebb fejlesztései indultak meg, mondta.

A miniszterelnök úgy véli, összetett feladat vár Csákra, „munkája olyan különleges személyiséget igényel”, aki ismeri az üzleti világot, „nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben”, fegyelmezett, de keresi, miként léphetünk túl „a mai realitások korlátain”. Ide igazi Klebelsberg-karakter kell, tette hozzá Orbán.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházak és a kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyeinek előmozdításáért felel. „Minden magyar felelős minden magyarért” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: Semjén Zsolt feladata az összmagyarság képviselete. Azt várja tőle, hogy „az egységes magyar nemzet Alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban”.

„A Kereszténydemokrata Néppárt a kormány szellemi-ideológiai magja” – fogalmazott a miniszterelnök, ezért a KDNP elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kormányban.

Az Igazságügyi Minisztérium vezetésére kérte fel Varga Juditot Orbán Viktor. Az igazságügyi miniszternek „érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, védenie kell az alkotmányosságot”, ezért számára Orbán vétójogot biztosít valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben.

„Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel, ezt senki nem irigyli öntől” – fordult Vargához a kormányfő. Orbán azt várja az egyetlen női miniszterétől, hogy határozottan képviselje a magyar érdekeket a brüsszeli vitákban.

Az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes de törékeny országokat, ami újabb háborúkat, és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. Ez még egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított EU-t is komoly kihívás elé állítana, de az EU ma minden, csak nem ilyen. „Inkább késlekedést, zavaros ideológiákat látok, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalok” – mondta Orbán.

Mi „nem engedhetjük meg magunknak egy ilyen korszakban a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát”. Most igazán „belevaló kormány kell”, ami képes megbirkózni az előttünk álló komoly feladatokkal. A következő kormány feladata lesz, hogy megőrizze és megerősítse a Kárpát-medence magyarságának fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát. Támogatni kell a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat, és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot – erre a munkára kérte fel az új minisztereket Orbán.

Különösen emberpróbáló feladat áll az új kormány előtt Orbán Viktor szerint, mert a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédban háború zajlik, „Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre”.

Orbán 32 éve képviselő, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. „Az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősség ró az új kormányra” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz szerinte. A XXI. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, globális energia- és élelmiszerválság fenyeget minket, amely destabilizálja a népes, de törékeny országot, ami újabb háborúkat és a 2015-ösnél is nagyobb menekültáradatot eredményezhet.

A miniszterek bemutatása következik. Orbán Viktor mutatja be Magyarország új kormányának tagjait. Köszönetet mondott a választőpolgároknak, hogy a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították. 1990 óta soha nem állt kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint ami a most hivatalba lépő kabinet mögött sorakozott fel.

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Novák Katalin megküldte az átiratot az Országgyűlésnek a miniszterek kinevezéséről. Szűcs Lajos, parlamenti jegyző ismerteti a miniszterek névsorát.

Novák Katalin jó munkát kívánt az új kormány tagjainak Facebookon:

Nincsenek bent a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és a Momentum képviselői, az MSZP-s és az LMP-s képviselők viszont ott vannak az ülésteremben, csakúgy, mint a Mi Hazánk-osok.

Kezdődik a parlamentbe ülés, megérkezett a parlamentbe Novák Katalin köztársasági elnök is, akit Kövér László házelnök köszönt.

Miután az új kormány miniszterei átvették a megbízólevelüket a Sándor-palotában Novák Katalin köztársasági elnöktől, közös busszal mentek a parlamentbe, hogy letegyék az esküt. Orbán Viktor megosztott egy képet az útról. A jelek szerint kiváló lehetett a hangulat a buszon.

Nem valószínű, de Dzsudzsák Balázs, volt válogatott focista is ott volt a Sándor-palotában kedd délután, amikor a miniszterek átvették a megbízó levelüket Novák Katalin köztársasági elnöktől. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is megosztott egy képet a Debrecen futbalistájával.

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az Országgyűlés előtt ismertetik Novák Katalin átiratát a kinevezésekről, majd Orbán Viktor felszólalása következik. A miniszterelnök beszédében röviden bemutatja a minisztereket is, akik aztán leteszik az esküt.

A parlament kedd délután 136 igen és 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 10. módosítását. Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be a módosítási javaslatot, amely kiterjeszti a kormány jogait arra, hogy veszélyhelyzetet rendeljen el. Ezentúl ez már nemcsak járványhelyzet, hanem szomszédos országban dúló háború miatt is lehetséges lesz.

A Fidesz–KDNP 135 képviselője mellett Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szavazott igennel. A DK-frakció már korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, míg a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemet nyomtak.

Ezzel párhuzamosan módosították a katasztrófavédelmi törvényt is. Bevezették„a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” fogalmát.

További részletek a cikkünkben.

„Sok új embert is akarok behozni, (…) nagyon sok és mélyreható változás következik, minthogy a világban is sok és mélyreható változás következett be” – mondta Orbán Viktor pár hete a Kossuth Rádióban a kormányalakításról, amikor még szavai szerint az erdő közepén járt.

Az előző ciklus után négyen távoznak, öten érkeznek Orbán Viktor ötödik kormányába. Visszatért Lázár János és Navracsics Tibor, de három újoncot is kipróbál a miniszterelnök. Először kap helyet a kormányban Csák János volt londoni nagykövet és csúcsmenedzser, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán gazdasági főtanácsadója, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, üzletember és volt nagykövet.

Pintér Sándor és Varga Mihály Orbán összes kormányában benne volt, de Semjén Zsolt, Szijjártó Péter, Rogán Antal is már a harmadik ciklust kezdi. 2010 óta összesen 28 minisztert fogyasztott el a Fidesz elnöke, és ebből mindössze négy nő volt. Az új kormányban egyedül Varga Judit kapott helyet, de a KDNP sem lehet maradéktalanul elégedett a koalíciós tárgyalásokkal. Most egyedül Semjén Zsolt képviseli a kisebbik kormánypártot Orbán kezdőcsapatában, holott 2017 és 2018 között négyen is bent ültek a kormányüléseken. További részletek a cikkünkben.

Orbán Viktort április 29-én kérte fel a köztársasági elnök a kormányalakítási tárgyalásokra. A Fidesz elnöke akkor azt ígérte, ugyanazzal a megközelítéssel alakít kormányt, mint a legutóbbi négy alkalommal: a következő négy év feladatai alapján építi ki a kormány szerkezetét és a választja ki a minisztereket.

A miniszterelnök szerint a veszélyek évtizede áll előttünk, háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Azt is mondta, április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot.

Alig két hét alatt végzett Orbán a kormányalakítási tárgyalásokkal, és megállapodott minisztereivel a következő négy év közös munkájáról. Tizennégy miniszter kapott helyet Orbán ötödik kormányában:

• Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz,
• az Agrárminisztériumot Nagy István,
• a Belügyminisztériumot Pintér Sándor,
• az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János,
• a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf,
• az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit,
• a Kulturális és Innovációs Minisztériumot Csák János,
• a Külgazdasági és Külügyminisztériumot Szijjártó Péter,
• a Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal,
• a Miniszterelnökséget Gulyás Gergely,
• a Pénzügyminisztériumot Varga Mihály,
• a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti,
• Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként,
• Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.