Jelentős országépítési feladat vár a minisztériumra, de a munkát szembesítéssel, igazságtétellel kell kezdeni – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottság ülésén, kinevezés előtti meghallgatásán. A miniszterjelölt közölte: túl sokszor merült fel visszaélések, túlárazások gyanúja az elmúlt évtizedben.
Vitézy elmondta, hogy megnyitják a múlt rejtett aktáit, mi történt a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban, mi alapozta meg a Mohácsi híd szükségtelennek látszó bővítését, mi okozta a MÁV vasúti járműjavitó cégeinek csődközeli állapotát, hogy működnek autópályakoncessziós szerződések. Ez utóbbiról Vitézy kijelentette, hogy a pénzek elköltésének egy részét itt rejtett pénzkifolyatásnak tartja.
Második fontos feladatként említette a miniszterjelölt az uniós pénzek hazahozatalát. Azt mondta, az elmúlt években brutális forrástól esett el az ország, évi egymilliárd eurót, összesen 800 milliárd forintot szalasztottunk el. Hozzátette, ennyi pénzből számos járműcserét, felújítást meg lehetett volna oldani. Ehelyett a leköszönő kormány szerinte Patyonkin-tendereket írt ki a beszerzésekre és felújításokra a kampányban, amit az is mutat, hogy a választás után sorra vonták vissza azokat. Vitézy szerint a források hazahozatala és szabályos elköltése rendkívüli kihívás lesz a hamarosan lejáró határidők miatt.
Vitézy kijelentette, hogy a minisztérium nagy intézményátszervezési feladatok előtt áll. Mint mondta, vissza kell állítani az állam vasút- és közútfejlesztési képességét. Első lépésként személyesen is számos olyan külföldre távozott szakembert csábított vissza, akiket elküldtek, megaláztak az elmúlt években.
A vasútrombolás korát le kell zárni, mondta a miniszterjelölt. A vidéki vasútvonalak lezárásának felülvizsgálatával, jelentős járműbeszerzésekkel, járműgyártási programmal kell a ciklust indítani. Konkrétabban az öreg BZ motorvonazok, HÉV-kocsik lecserélését, IC-kocsik modernizálását nevezte meg. Közölte, hogy a vasúti fejlesztésekre az elővárosi rendszereknél leginkább szükség, de nem csak a fővárosnál, hanem a nagyobb vidéki városoknál is.
A következő fontos területként Vitézy a közutat említette. Mint mondta, az elmúlt években erőltetett gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés történt, a gyorsforgalmi hálózat hosszában elértük az osztrák szintet. Az országos közúthálózat viszont lerohadt, tette hozzá. Ezért szerinte egy kiegyensúlyozottabb közlekedési politika kell, több figyelmet kell fordítani az alacsonyabb rendű utak koncentrált javítására.
Fontosnak tartotta a miniszterjelölt a közlekedésbiztonság javítását is. Mint közölte, sok a sérült az utakon: 52 halálos baleset jut egymillió főre Magyarországon, ezt le kell vinni 45-re az uniós átlagra. Külön kiemelte, hogy fel kell lépni a notórius, életveszélyes, durva gyorshajtók ellen. Vitézy szerint Ausztria ebben jó példát mutat, konkrét példaként említette, hogy elgondolkodnak az ott bevezetett autóelkobzási gyakorlat átvételén is. Egy olyan új szabályozás kell szerinte, ami megkülönbözteti a gyorshajtást a száguldozástól, és át kell gondolni a sebességmérést az utakon, valamint felül kell vizsgálni az elavult KRESZ-t.
A miniszterjelölt még szót ejtett a repterek működtetéséről is. Mint mondta, a vidéki repterek most inkább szenvednek, nekik segíteni kell. A ferihegyi repülőtér jól működik szerinte, de a vasúti bekötést meg kell oldani. Említette még azt is, hogy szabályozni kell a közterületi reklámokat is, mert az előző kormány telerakta a történelmi belvárosokat a gyűlöletpropaganda plakátaival, de egyébként is csökkenteni kell szerinte a reklámzajt és -szennyezést.
Nagy Bálint leköszönő közlekedési államtitkár, aki tanácskozási joggal kapott szót az ülésen, kikérte magának, hogy nem történt semmi a közlekedésben. Említette a buszbeszerzéseket, és a bevezetett közlekedési módváltásokat. Vitézy válaszában arra kérte a politikust, hogy ne kezdje el megint „ezt a szörnyű dumát”, mert az elmúlt években nem módváltás történt, hanem bezártak vasútvonalakat. Más kérdésre azt is közölte, hogy ami jó, azt megtartják, így például megmarad az országbérlet, és jónak tartja a GYSEV-MÁV integrációját is.
Lesz-e országos BKK? A kérdésre Vitézy elmondta, hogy a BKK-t (aminek vezérigazgatója volt) sikeresnek tartja a budapesti közlekedésszervezésben, a modellje pedig működőképes modell Európában sok helyen. Azaz szükséges lépésnek tartja egy országos közlekedésszervező cég felállítását, ám nem szeretné ezt elkapkodni. Mint fogalmazott, nem ez most a legsürgetőbb feladat, kell egy higgadt időszak, amikor a szakmai munka elkezdődik, és a szakágazatok kapnak időt az égetőbb munkára.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy mikor látjuk meg majd az első eredményeket, Vitézy azt mondta: amelyik fejlesztési projekt nincs előkészítve, az négy év alatt nem fog menni. Ugyanígy a járműbeszerzéseknél az első járművek megjöhetnek négy év alatt, teljes flották még valószínűleg nem.
A meghallgatás végén a bizottság 6 igen, 1 tartózkodás mellett Vitézy Dávid kinevezését támogatta.
