Ruszin-Szendi Romulusz: Nem megyünk Csádba, nem állítjuk vissza a katonai sorkötelezettséget

„Vezérkari főnökként nem volt lehetőség, hogy megvédjem a katonákat. Visszaveszünk mindenkit, aki szolgálni akar” – mondta elcsukló hangon Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a honvédség pár évvel ezelőtti fiatalításáról a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának hétfő délelőtti meghallgatásán. Ezzel indokolta, hogy volt vezérkari főnökként miért csatlakozott a Tisza Párthoz 2025-ben, miután két évvel korábban őt is felmentették a posztjáról.

Ruszin-Szendi szerint vissza kell állítani a szövetségeseink bizalmát a honvédelem területén is, és helyre kell hozni a katonaság morálját. Azt mondta, a Honvéd Vezérkar marad, és az egyik első intézkedése lesz, hogy a Mária Terézia laktanyát visszanevezik Petőfi Sándor laktanyának. „A katonák nem dobták ki a táblát, és már festik újra.” Kis türelmet kért még a leszerelni vágyó katonáktól, és azt üzente neki: már az első intézkedéseknél látható változások lesznek. Több forrást szeretnének biztosítani a katonák illetményére és munkakörülményeik javítására.

A KDNP-s Simicskó István és a fideszes Takács Árpád azt mondta: bár köti őket a frakciófegyelem, de a KDNP politikusa szerint mindenben tökéletes válaszokat kaptak Ruszin-Szenditől, és a szakmai kvalitások alapján is alkalmasnak tartja a feladatra. Előre jelezték, hogy a szavazásnál a tartózkodásuk valójában támogatást jelent.

Ruszin-Szendi miniszteri kinevezését a Tisza Párt 6 képviselője támogatta, Novák Előd nemmel szavazott, Simicskó István és Takács Árpád tartózkodott.

Átvizsgálják a szerződéseket, beszerzéseket

A honvédelmi és rendészeti bizottságot egy volt katona, Bakos Csaba Attila tiszás országgyűlési képviselő vezeti, aki hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Országgyűlés megválasztotta elnöknek. Azt ígérte: arra fog törekedni, hogy ez a bizottság „a rend és a honvédelem szentélye legyen” és a hazájukért szolgálatot teljesítő személyeket mindenben támogatni tudják.

Ruszin-Szendi azt mondta: bízik benne, hogy ez a bizottság valóban szakmai alapon fog működni. Pozitív tapasztalatai vannak a bizottság eddigi munkájáról. A meghallgatás egy pontján teátrálisan felállt, és köszönetet mondott a bizottságnak, hogy az előző ciklusban itt egyértelművé tették: Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter nyilvános megszólalása ellenére nem lehet csak úgy elvenni az ő katonai rendfokozatát, arról ugyanis a törvény szerint a köztársasági elnök dönt.

Felsorolta a legfontosabb pontokat a pályafutásából. Több mint három évtizedet töltött egyenruhában, szolgálta a hazát itthon és külföldön is. „Nemcsak a parancsnoki, hanem a törzsmunkát is ismerem, és jelentős tapasztalatokat szereztem benne.”

A honvédelmet nemzeti ügynek tartja, és rögtön lefektetett pár alapelvet. Az egyik az, hogy meg kell ismerni a környezetet, azonosítani kell a problémának. Az egyik legégetőbb problémának azt látja, hogy a NATO-ban megingott a bizalom a magyar katonák iránt. Helyre kell ezt állítani. Szerinte megtört a magyar katonák morálja, önbizalma. Ennek az oka, hogy indoklás nélkül bárkit el lehet távolítani, és komoly illetménykülönbségek voltak.

Szerinte a honvédség úgy működött az elmúlt években, mint egy kft. és azt gondolta az előző vezetés, hogy filmekkel, óriásplakátokkal lehet biztosítani az utánpótlást. Első lépésként ezért vissza kell állítani a katonaság morálját. Fejleszteni kell az élet- és munkakörülményeket, hogy a laktanyákban legyen például melegvíz, és kiemelt célként fogalmazta meg a haderő fejlesztését. Ruszin-Szendi szerint a hadiipar jelentős részét kiszervezték magáncégekbe, és ez is hozzárjárult ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megingott.

A problémák felsorolása után ráért az ígéretekre.

„A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz-ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet.”

Megígérte, hogy a katonák nem mennek Csádba, és fel fogják tárni, hogy mire költötték eddig a pénzeket a tervezett misszióval kapcsolatban. Megvizsgálják, hogyan halt meg a Csádba akkreditált katonai attasé 2024-ben.

Megvizsgálják a Honvédelmi Minisztérium szerződéseit, beszerzéseit, hogy „ne az oligarchák zsebét tömje a profit”, és elkerüljék a túlárazást. Óriási problémákat lát Ruszin-Szendi a kibervédelemben is, ezen a területen is fejlesztésekre lesz szükség.

Bár pontos adatokat nem kapott, a katonáktól kapott jelzések alapján úgy gondolja, hogy jelentősen csökkent a szakemberek létszáma. Illetményrendezést és új életpályát ígér a katonáknak, de azt is mondta, hogy megváltoztatják azt a jogszabályt, ami alapján nincs visszaút a Magyar Honvédségbe, mert mindenkire szükség van, aki a hazáját akarja szolgálni.

Nyilvánosságra hozzák a kézigránátos baleset vizsgálatát

Az első hozzászóló Simicskó István KDNP-s képviselő, volt honvédelmi miniszter volt, aki azzal kezdte, hogy jó munkakapcsolatuk volt a déli határkerítés építésekor. Elismerte, hogy az elmúlt időszakban más hangsúlyok kerültek előtérbe, mint amit közösen elterveztek 2017-ben. A honvédelmi miniszterjelölt leendő stábjáról és a jogszabályi módosításokról kérdezett Simicskó, és azt ígérte, hogy támogatni fogja Ruszin-Szendi kinevezését.

A miniszterjelölt csak annyit mondott, hogy más lesz a stáb, mint eddig, de neveket még nem akart elárulni. A bizottsági ülésen ugyanakkor

mellette ült Tompa Enikő, a Tisza Párt debreceni képviselője.

A fideszes Takács Árpád a tartalékosokról, a kadétprogramról, a katonai képzésről, valamint a leendő honvédelmi vezérkarról kérdezte Ruszin-Szendit. Kiderült, ő is harminc éve ismeri a miniszterjelöltet, és szokatlanul baráti hangvétellel beszélt a miniszterjelöltről.

Ruszin-Szendi rendkívül büszke a tartalékosi rendszerre, és óriási megbecsülés illeti szerinte azokat az embereket, akik vállalják ezt a feladatot. A probléma azonban az, hogy az előző miniszter politikai alapon belement számháborúba, de inkább megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani, hogy valóban megfelelő képzést kapjanak a tartalékosok. A prioritási sorrendben azonban nála a tényleges állomány megelőzi a tartalékosokat. Olyan celebtartalékosokra pedig nincs szükség szerinte akik azt mondják, hogy az új kormányt nem fogják szolgálni. Ezzel Bárdosi Sándorra utalt.

Novák Előd megjegyezte, hogy az előző ciklusban hiába kezdeményezte a bizottságban, hogy meghallgassák Ruszin-Szendit például a luxusvillájáról, ezért most feltette az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Hogyan próbálja rendezni a honvédelmi létszámhiányt, lesz-e illetményrendezés? – kérdezte a Mi Hazánk képviselőke, és arra is kíváncsi volt, hogy mi Ruszin-Szendi véleménye a túlárazott honvédelmi beszerzésekről.

Azt ígérte, hogy a katonák jogállását törvényben fogják rendezni, hogy ne lehessen a jövőben politikai tisztogatás.

Meg fogják szüntetni azt a lehetőséget, hogy külföldi állampolgárok és büntetett előéletűek is beléphessenek a Magyar Honvédség kötelékébe.

Erről még az előző vezetés döntött.

A vezérkari főnök villáját nem adják el, hasznosítani fogják, és kivizsgálják, hogyan kompromitálódott, azaz ki engedte be a sajtót. Azt ugyanakkor helyesnek tartja, hogy a mindenkori vezérkari főnöknek legyen egy olyan ingatlanja, ahol fogadhat vendégeket. A gravírozott logót pedig megvásárolja.

A Honvédelmi Minisztérium információkkal fogja segíteni a Nemzeti Vagyonvisszaszerézi- és Védelmi Hivatalt, hogy megvizsgálják a honvédelmi szerződéseket, és el tudjanak járni.

Azt ígérte, hogy transzparensen el fogják mondani, mi történt a kézigránátos balesetben, és ki a felelős ezért. Azt feltételezi, hogy ha betartották volna a szabályokat, nem történhetett volna ilyen baleset. Fel fogják tárni, és transzparensen nyilvánosságra hozzák azt is, hogyan loptak el katonai eszközöket a kecskeméti repülőtérről.

Az 53 éves Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy komoly katonai karrierrel és tapasztalatokkal a háta mögött lehet Magyarország új honvédelmi minisztere. Az aktív katonai évek és külföldi missziók után szerepet vállalt az előző kormányzatban: 2019 tavaszától Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, és 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Alig két évvel később, 2023 áprilisában aztán váratlanul felmentették a posztjáról. A döntés okát akkor nem árulták el, de sokak szerint Ruszin-Szendi is annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez vezérkari főnökként addig ő maga is asszisztált.

A Tisza Párt 2025-ös évértékelő kongresszusán bukkant fel először Magyar Péterék oldalán. Már ekkor hosszan kritizálta azt, ahogy a kormányzat az előző években a honvédséget átalakította. Egy sor reformjavaslattal is előállt, amelyekkel szerinte rendbe lehetne rakni a hadsereget. A Tisza Párt honvédelmi szakértője lett, és április 12-én egyéni képviselői mandátummal jutott az Országgyűlésbe: a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar 5) választókerületben győzte le a Fidesz regnáló képviselőjét, Bodó Sándort.

„A program világos: első helyen az állomány moráljának visszaállítása áll.
Mert a honvédelem alapja nem a kommunikáció, hanem az ember” – mondta a választás után, és mindenre kiterjedő vizsálatot ígért a honvédségnél. A új honvédelmi miniszterről portrénkban bővebben is olvashatnak.

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Ha a szakbizottság támogatja a miniszter kinevezését, akkor a köztársasági elnök kedden ki is nevezi őket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterek az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjüt, és azzal alakul meg az új kormány.