Hegedűs Zsolt: A NEAK-ot átnevezzük Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá

Az egészségügy a Tisza-kormánynak központi kérdés, olyan egészségügyben hiszek, ami átlátható, betegközpontú, transzparens – mondta Hegedűs Zsolt miniszterjelölt hétfőn a parlament Egészségügyi Bizottságának meghallgatásán. Arról beszélt, hogy az egészségügy a nemzet jövőjének legfontosabb alapja, nem költségvetési tehernek és kommunikációs felületnek tekinti, hanem a nemzet jövőjébe tett befektetésnek.

A bizottság elnöke Dr. Ruzsa Diána, a Tisza képviselője, aki arról beszélt, hogy az egészségügy nemzeti ügy, nem politikai játszmák színtere. Azt kérte mindenkitől, hogy ehhez mérten fogalmazzák meg kérdéseiket.

Hegedűs Zsolt bizottsági meghallgatása elején az egészségügy hazai statisztikai adatairól beszélt, kiemelte a negatív számokat. A magyar egészségügy válsága nem tegnap kezdődött, hanem több évtizedes folyamat eredménye – mondta. Ehhez hozzátett az őszinte szembenézés és átláthatóság hiánya. Példának hozta fel, hogy 2023-ban Magyarországon az állami egészségügyre fordított összeg GDP-arányosan kevesebb volt, mint az EU átlag. A mentális kiadásra fordított összkiadás aránya az EU-átlag negyede – mondta Hegedűs.

2010 óta tízezer ágyat szüntettek meg, leromlott az infrastruktúra, sok intézményben az alapvető fertőtlenítő szerek is hiányoznak. A rendszer túlságosan a fekvőbeteg-ellátásra épül, túl hosszúak a várólisták, a betegek céltalanul bolyonganak a rendszerben.

Szerinte a humán-erőforrásba kell fektetni, különben a rendszer nem fog működni.

Ezután bejelentette:

Felkérte a Nobel-díjas Karikó Katalint, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testületben. Karikó ezt elfogadta.

Azt is mondta, nagyon fontos a betegek visszajelzése, hogy akár szabad szöveges mezőben, névtelenül tudjanak visszajelzéseket adni az ellátásra. Ezeket a visszajelzéseket a vezetőségnek kötelező lesz szakmailag feldolgoznia, független betegjogi rendszert alakítanak ki.

Kiemelte az elkerülhető halálozások csökkentését, a kórházi fertőzések visszaszorítását, de a klinikai eredmények önmagukban nem elegendők. Szükség van a betegek kérdőíves visszajelzésére, lehet, hogy a műtét megtörtént, de a betegnek tartós fájdalma van, akkor számára az ellátás nem feltétlenül sikeres.

Nem csak azt kell mérni, mi történt a rendszerben, hanem azt is, hogy a beteg hogyan érzékelte az ellátás minőségét, és milyen hatással volt az életére.

Illetve ezeket nyilvánossá is kell tenni, és a betegek panasszal élhetnek az ellátásukkal kapcsolatban. Pozitív ösztönzőket vezetnek be, motiválják az egészségügyi szolgáltatókat, a minőséget ösztönözni kell – tette hozzá a miniszterjelölt.

Létrehozzák az egészségügyi minőségi hatóságot, ami függetlenül fog működni a minisztériumtól, és a célja nem a büntetés, hanem a jobb minőségű ellátás biztosítása lesz. A valós értéken történő finanszírozás nem azonos pusztán a forrástöbblet növekedésével, tehát nem csak a forrásokat kell növelni.

Nem csak azt kell nézni, mennyibe került egy ellátás, hanem azt, hogy a betegnél milyen egészségnyereséget hoz. Ezután bejelentette, hogy

a NEAK-ot átnevezzük Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá.

Újraszervezik az egészségügyi programokat, 2035-ig el kell érni, hogy a születéskor várható élettartam 80 évre emelkedjen. Pénteken jelentik be hivatalosan az államtitkárokat. Már több államtitkárságot is bejelentett, köztük:

• Járó és fekvőbeteg államtitkárság,
• Digitális egészségügyi államtitkárság,
• Alapellátásért felelős államtitkárság,
• Népegészségügyi államtitkárság.

Az alapellátásnak a krónikusbetegségek gondozása lesz a fő célja, és a betegségek megelőzése. Hegedűs szerint nagyon fontos az alapellátás fejlesztése.

Az Okfő szerepét új alapokra helyezzük – mondta. Majd hozzátette: véget kell vetni a túlzott centralizációnak, a külföldi jó gyakorlatok átvétele is fontos ehhez.

Hegedűs arról is beszélt, hogy a pszichoterápiát elérhetővé kell tenni, regionális gyermekpszichiátriai centrumokra, országos iskolapszichológusi lefedettségre van szükség. Illetve ösztöndíjprogramokat indítanak az egészségügyi hiányszakmában dolgozóknak, bérrendezést hajtanak végre. Az érdekvédelmi szervezetek valós partnerek lesznek, a szakmai szervezeteket meg fogják hallgatni. A MOK jogait kiterjesztjük, kötelezői tagságát visszaadjuk, ebben segítségére lesz Dr. Svéd Tamás, a MOK főtitkára

akit politikai államtitkári pozícióra kért fel.

Meghallgatása végén beszélt az állami és magán ellátás szétválasztásáról, a betegutakat világosan el kell választani – mondta. Ezért felülvizsgálja az állami kórházakban működő fizető szolgáltatásokat.

Takács Péter is kérdez Hegedűs Zsolttól

A meghallgatás után a bizottsági tagok tehettek fel kérdéseket. Szabó Alexandra alelnök azt kérdezte, hogy mi az álláspontja a szívhangrendelettel kapcsolatban, tervezi-e felülvizsgálni azt.

Takács Péter alelnök, korábbi egészségügyi államtitkár megszólalása elején azt mondta, nem kérdőjelezi meg a jobbító szándékát Hegedűs Zsoltnak, de sajnálja, hogy a kampányban nem volt köztük szakmai párbeszéd. Takács Péter a várólistákról kérdezett, felhozta, hogy Hegedűs ígérete szerint 2027 év végéig szeretnének oda eljutni, hogy hat hónapon belül mindenki műtéti időpontot kapjon és három hónapon belül mindenki időpontot kapjon járóbetegellátásra. Arra volt kíváncsi, hogy ez valóban meg fog-e valósulni a gyakorlatban.

Dr. Gurzó Mária arra volt kíváncsi, hogy a MOK-nak milyen további jogosultságokat adna. Szabadi István, a Mi Hazánk politikusa arról beszélt, nagyon üdvözli az egészségügyi minisztérium létrehozását.

Kedden felállhat az új kormány

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Magyar Péter már korábban jelezte, szeretné, ha kormánya még a hét első felében felállna.

A meghallgatások általában úgy néznek ki, hogy a miniszterjelöltek először elmondják az adott területre vonatkozó terveiket, majd a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel nekik, és ezekre több körben válaszolnak. Ehhez érdemes tudni, hogy a minisztereket a miniszterelnök jelölte, a bizottságok meghallgatják őket, majd elmondják a parlamentnek kedden, hogy támogatják vagy nem támogatják a megválasztásukat.

Az 56 éves Hegedűs Zsolt az ortopéd sebészet egyik szaktekintélye, alsóvégtag specialista. 1994-ben szerzett orvosi diplomát a SOTE-n, majd 2005-ben Nagy-Britanniába költözött, ma már brit-magyar kettős állampolgár. Először a manchesteri kórház ortopédiai osztályát vezette, majd a Bristol mellett működő Practice Plus Group kórházban folytatta orvosi karrierjét.

2015-ben költözött vissza Magyarországra, azzal az ambícióval, hogy a kint megtanult szakmai kompetenciákat beillessze a magyar egészségügyi rendszerbe. Egy ideig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumát is vezette. Az elmúlt években a Wáberer Orvosi Központ ortopéd szakorvosa volt, és mellette visszajárt dolgozni Angliába. Orvosi hitvallása szerint a legfontosabb a betegközpontú egészségügy, amelyben minden a betegért, a beteg érdekében történik. Négy fia közül kettő az Oxfordi Egyetemre járt, egyikük később ötszörös erőemelő bajnok lett Magyarországon.

A Tisza egészségügyi szakértőjeként a párt tavaly júliusi kongresszusán mutatkozott be. Az ekkor készült interjúnkban arról beszélt, hogy a külföldön megszerzett tudással nagyon sok szakmai anyagot készítettek el kollégáival a Fidesz-kormánynak, de azokat nem használták fel. Ezért is jelentkezett a Tisza Párthoz, hogy a víziói ténylegesen megvalósulhassanak. Hegedűs Zsolt a Tisza Párt országos listájának 11. helyéről jutott be képviselőként a parlamentbe.

A meghallgatások után kedden délután 4-től ül majd össze ismét az Országgyűlés plenáris ülése, ahol a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, és a miniszterek le is teszik az esküjüket.