Orbánék bele se kezdtek a fejlesztések háromnegyedébe, a határidő kötött, az uniós milliárdokhoz más megoldás kell

Görög Márta igazságügyi miniszter a jövő héten benyújtja azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely lehetővé teszi a Magyarországnak járó uniós támogatások felhasználását, jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Ezek a jogszabályok főként a legnagyobb tételt jelentő, 10 milliárd eurós helyreállítási alap (RRF) előfeltételeinek teljesítéséhez szükségesek.

Csakhogy itt van egy probléma: az előfeltételek mellett több száz reformot és fejlesztést is le kell tudni a pénzhez, de fizikai képtelenség, hogy ezek augusztus 31-ig mind elkészüljenek. Az új kormánynak ezért különféle megoldásokat kell alkalmaznia, hogy a pénz jókora része ne vesszen el. Ezért módosítják a pénzek felhasználására még az Orbán-kabinet idején beadott helyreállítási tervet.

Teljesítjük az előfeltételeket, szorít az idő

Vitézy Dávid a kormányszóvivői tájékoztatón részletesen beszélt a rendelkezésre álló forrásokról és azok lehetséges felhasználásáról. Ahogy már megírtuk, Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egyezsége 16,4 milliárd euróról, azaz közel hatezer milliárd forintnyi támogatásról szól:

• 10 milliárd euró a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségek ellensúlyozására külön létrehozott helyreállítási alapból;
• 4,2 milliárd euró a rendes uniós költségvetésből, amelyet a feltételességi eljárás blokkol;
• 2,2 milliárd euró szintén az uniós költségvetésből, amit azért fagyasztottak be, mert gondok vannak az akadémiai szabadsággal.

A legnagyobb tételt jelentő helyreállítási alapnál nagyon szűk a határidő, ezért is hangzott el többször, hogy a kormány a nyáron elsősorban erre összpontosít. A feladat kettős:

• egyrészt augusztus 31-ig hatályba kell lépniük az Orbán-kormány által az Európai Bizottsággal egyeztetett, tagállami kormányok által jóváhagyott feltételek teljesítéséhez szükséges korrupcióellenes és átláthatósági jogszabályoknak;
• másrészt olyan reformokat és projekteket vagy megoldásokat kell összegyűjteni, amelyek 2026. augusztus 31-ig meg is valósulnak.

Más uniós országokban bőven lehet találni olyan épületeket, vasútvonalakat, amelyek a helyreállítási alapból készültek el, mondta Vitézy. Nem így történt ez Magyarországon. Az Orbán-kormány is készített ugyan egy most is mindenki által elolvasható helyreállítási tervet, amit a tagállami kormányok testülete el is fogadott, a korrupciós kockázatok miatt azonban ezekhez a pénzekhez eddig Magyarország nem juthatott hozzá. Vitézy szerint az előző kormány nem merte vállalni az összes feltételt. Például abba már nem egyeztek bele, hogy átláthatóbb vagyonnyilatkozati rendszert vezessenek be. Nem tette hozzá, de kaptunk egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget, amit viszont vissza kell fizetni, ha augusztus végéig nem teljesülnek az előfeltételek.

Ahogy arról korábban írtunk, az előző kormány 2023 vége óta gyakorlatilag nem lépett előrébb az uniós pénzek lehívása érdekében. A kormány – Vitézy szavaival – tett „kísérletecskéket” a megegyezésre, például az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiba ültetett miniszterek és politikusok visszavonásával. Vitézy nem tért rá ki, de nem mindből léptek le a miniszterek, ahogy az látszik Lázár János kuratóriumi elnökségéből a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál, és erre gyakorlatilag máig nem kötelezne senkit jogszabály. Az Európai Bizottság utóbbit venné teljesítésnek egy önkéntes és visszafordítható gesztus helyett, és többek között azt, hogy minden kekvára ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek.

A feltételek nyilvánosak, egyik oldal se vetette fel például a migrációt vagy Ukrajna uniós csatlakozását. A feltételek vagy „szupermérföldkövek” teljesítéséhez a jövő héten átfogó korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlésnek az igazságügyi miniszter, jelentette be Vitézy. Ezeket el kell fogadni, a jogszabályoknak hatályba kell lépniük – ez az egyik feltétele annak, hogy az uniós pénzekhez hozzájussunk.

Az Orbán-kormány a helyreállítási alap 74 százalékára el se kezdte megvalósítani a beruházásokat

Emellett a fejlesztési projektekről szóló részletes terveket is ki kell dolgozni. Ehhez felülvizsgálták az előző kormány mára elavult és végrehajthatatlan helyreállítási tervét. Az új terv készen van, annak véglegesítése zajlik. Az Európai Bizottság néhány kérdést tett fel, ezeket egyeztetik éppen. A jövő hétre ezeket is tisztázzák, mondta Vitézy. A határidő itt is augusztus 31.

Vitézy hibáztatta az Orbán-kormányt amiatt, hogy az eredeti helyreállítási terv 74 százalékát nem valósították meg saját forrásból, egyáltalán nem kezdődtek el a beruházások, így nem is lehet befejezni azokat az augusztus 31-i határidőre.

„Ha csak annyit csinált volna a magyar kormány, hogy úgy megy oda tárgyalni” az Európai Bizottsághoz, hogy „itt van ez a régi terv, most teljesítjük a jogállamisági feltételeket, és akkor számoljuk el, amit el lehet, akkor elbuktuk volna a pénz háromnegyedét, mert az Orbán-kormány a helyreállítási terv háromnegyedére el se kezdte megvalósítani a beruházásokat” – mondta a közlekedési és beruházási miniszter.

Vitézy ez alapján azt állította, hogy az előző kormány hagyta volna veszni a forrásokat. Valójában tervezett egy módosítást, de azt sosem adta be (a Válasz Online szerint a terv elnagyoltsága miatt), és csak a keret harmadát csoportosította volna át.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság már tavaly különféle pénzmentő ötleteket sorolt fel. Ilyen volt az előző kormány terve is, hogy átrakjon pénzt a Magyar Fejlesztési Bankhoz augusztus végére, így ezeket a forrásokat elvben határidőre elköltik, de azt mégis fel lehet használni később. A másik megoldás, hogy az új kormány más uniós alapokból finanszírozott projekteket is áthelyez ide.

• A 10 milliárdos keretből 2,6 milliárd euró már megvalósult. Vitézy egy példát említett: ebből épült meg a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti beruházás. Mivel ezt a magyar költségvetés előfinanszírozta, így a majdani uniós térítéssel a költségvetésben felszabadul 2,6 milliárd eurónyi (kb. 900 milliárd forintnyi) összeg, amit a kormány itthon másra tud majd fordítani.
• Van 1,1 milliárd eurónyi fejlesztés, amit a korábbi kormány nem szánt a helyreállítási alapba, de ezt most „átforgatják” oda, mondta Vitézy. A budapesti CAF villamosokat ebben az alapban fogják elszámolni – ezt korábban a rendes uniós költségvetésből számolták el. Így felszabadul az erre lekötött összeg, amit később is el lehet számolni közlekedési, digitalizációs, környezetvédelmi, humán infrastruktúrára.
• 1,5 milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot. Kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak összpontosítani, hogy a megújulóenergia-használatot segítsék. Azt úgy oldják meg, hogy augusztus 31-ig tőkét emelnek a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB), ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.
• Hasonló megoldással 2 milliárd eurónyi tőkeemelés az MFB-ben két célt fog szolgálni. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére új támogatási programot indítanak, hogy javítsák a versenyképességet. Emellett bérlakás- és kollégiumfejlesztési program indul. A fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk. Egyeurónyi uniós támogatásból öteurónyi fejlesztés tud megvalósulni. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.
• 1,8 milliárd euróból újítják fel a HÉV- és a vasútijármű-parkot. Vitézy szerint ebbe az előző kormány közlekedésügyi minisztere, Lázár János belebukott, és a korábbi közbeszerzésekre egy jelentkező sem volt. Akadálymentes, klimatizált, alacsony padlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra. Emellett a forrásból az InterCity-flottát is meg fogják újítani. Legalább 200 IC-kocsi helyére új, emeletes motorvonatokat fognak beszerezni. Itt is tőkeemeléssel teljesítik augusztus 31-ig a határidőt, már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások.

4,2 milliárd eurót felolvasztanak a kohéziós alapból

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy 4,2 milliárd eurót a rendes költségvetés felzárkóztatási forrásaiból is kap majd Magyarország. Itt nem annyira szoros a határidő, ezt 2029-ig lehet felhasználni. Ezek kifizetését a szupermérföldkövek egy kisebb alcsoportjához, azon belül is elsősorban korrupcióellenes intézkedésekhez kötötték. Ezek a források két célra fordíthatók:

• közlekedésfejlesztésre – itt is elsősorban vasútra, illetve közösségi közlekedésre kell gondolni, mert az EU környezetvédelmi okokból a közutak fejlesztését már nem támogatja;
• környezetvédelmi, energetikai, vízügyi beruházásokra – ezek árvízvédelmi, aszály elleni védekezésre szolgáló vagy épületenergetikai fejlesztések lehetnek.

Vitézy azt mondta: az Orbán-kormány veszni hagyta ezt a történelmi léptékű lehetőséget csak azért, mert az előző kormány néhány politikusa nem akart úgy vagyonnyilatkozatot kitölteni, hogy azt a hatóságok ellenőrizhessék, vagy nem járultak hozzá az Integritás Hatóság korrupcióellenes hatásköréhez. Emiatt már kétmilliárd eurót (akkori árfolyamon 800 milliárd forintot) végleg elbukott az ország, ami szerinte óriási botrány.

2,2 milliárd euró az egyetemek fejlesztésére

Ezt az innovációra és az egyetemek fejlesztésére szolgáló támogatást azért fagyasztotta be az Európai Bizottság, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott 21 hazai egyetemnél az akadémiai szabadság sérelmét állapították meg. A kormány ezt a szenátusok jogköreinek visszaadásával fogja orvosolni. Ennek hatására az alapítványi egyetemeken tanuló magyar hallgatók is ismét részt vehetnek a külföldi részképzéseket támogató Erasmus-programban, a kutatók pedig uniós támogatással a nemzetközi együttműködéseket lehetővé tevő Horizont Európa programban.

Korrupcióellenes és átláthatósági jogszabályok jönnek

Görög Márta igazságügyi miniszter már jelöltként, a parlamenti meghallgatásán beszélt röviden az Orbán-kormány hiányosságait pótló jogszabálytervekről. Ezekről a múlt heti egyezségről szóló magyarázónkban részletesen is írtunk. Most Vitézy Dávid is felsorolta, milyen jogszabályok elfogadására lehet számítani, amelyek az uniós pénzek felhasználását segítik elő. Ahogy erről korábban írtunk, itt azokról az előfeltételekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány még nem végzett el, valamint pluszvállalásokról is.

• Az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló jogszabályokat nyújtanak be.
• A vagyonnyilatkozatok részletesebbek lesznek, azokat nem csak a sajtó ellenőrizheti. Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt vagy egy jachtot, vizsgálódhat az Integritás Hatóság is, ami hozzáférést kapna a hajó- és gépjármű-nyilvántartásokhoz is, említett egy példát Vitézy. Ha azt találják, hogy valaki kifelejtett valamit, először hiánypótlásra figyelmeztetik az illetőt. Ha valaki szándékosan titkol el valamilyen fontos adatot, azt végső soron megfoszthatják hivatalától és két év szabadságvesztésre is ítélhetik.
• Ha az ügyészség vagy a rendőrség egy korrupciós ügyben megszünteti az eljárást, az Integritás Hatóság kikényszerítheti a nyomozás folytatását.
• Ha közbeszerzéseknél vagy uniós projekteknél visszaélést tapasztalnak, az Integritás Hatóság beavatkozhat, és az eljárás felfüggesztését kérheti.
• Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok.
• A magántőkealapok és a kockázatitőkealap-kezelők végső tulajdonosainak nevét nyilvánosságra kell majd hozni.
• A törvénycsomag mellett Vitézy azt is kiemelte, hogy a kormány továbbra is csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez.
• Egy keddi miniszteri háttérbeszélgetésen részletezték, hogy az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokon túl módosítások kellenek például az egyetemek belső jogköreiben, a rektori pályázatok értékelésében, valamint a doktori képzéses szabályzatokban.
• Rendesen kereshetővé tennék a közkiadásokról szóló online adatbázist.