Az EU-s pénzek fejében börtönbe zárnák a vagyonukról szándékosan hazudókat és kivezetik a kekvákat
Nagy többséggel, 142 igen szavazattal 39 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azokat a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyek 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadításához kellenek.
Ahogy arról korábban írtunk, óriási roham kell az uniós pénzekért, mert a befagyasztott támogatások legnagyobb darabjánál, a tízmilliárd eurót érő helyreállítási alapnál augusztus végéig kell teljesíteni minden feltételt. (Ebben nem csak az előfeltételek vannak benne, hanem további, a helyreállítási alapért vállalt mérföldkövek is.)
Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk.
Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál (kekváknál) már kevésbé virágnyelven mondták ki, és Navracsics Tibor volt miniszter a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”.
A korábbi információk és dokumentumok alapján a hiányosságokban benne vannak:
- A vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolt hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését 2023 októbere óta.
- Az Integritás Hatóság (IH) jogkörei. Ez részben összefügg az előzővel, mert a hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján.
- A kekvák, ahol átláthatósági, összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesítő és gyakorlatilag életbe sem lépett módosítás után, amelyet tucatnyi hiányosság miatt elégtelennek értékelt az Európai Bizottság.
- Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata. A 2022-es dokumentumban többek között azt rója fel az Európai Bizottság, hogy az ügyészségnek nem kötelező követnie a bíróságok határozatait.
- Egy online adatbázis a közkiadásokról, ami a Válasz Online nemrég megjelent cikke szerint hiányos, és nincs is rá elég idő, hogy helyrerázzák.
Börtönt kaphat, aki szándékosan hazudik a vagyonnyilatkozatokban
Az alig két hete benyújtott, azóta kissé módosított egységes javaslat alapján ha a vagyonnyilatkozatoknál valaki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két év börtönt kaphat.
A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjére is kiterjesztik a vagyonnyilatkozati kötelezettséget. Magyarul azzal, hogy Orbán Viktor nem vette fel az országgyűlési mandátumát, de maradt pártelnök, újra vagyonnyilatkozatot kell tennie. Többek között a köztársasági elnöknek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, valamint a Versenytanács tagjainak is nyilatkozniuk kell a vagyonukról 2027 februárjáig, a velük közös háztartásban élő hozzátartozóikkal együtt.
A vagyonnyilatkozati részről – a még nem végleges, azóta kissé módosított javaslat alapján – itt írtunk külön.
Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit
Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, hogy megerősítik az Integritás Hatóság (IH) jogköreit. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet.
A javaslat szerint az IH ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését.
Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, valamint a kekvák is kötelesek lesznek rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lesznek elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.
A kötelezettséget „legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel” kell letudni. Így ha még az előtt kihirdetik a jogszabályt, akár már júniusban közzé kellene tenni az adatokat, de még lenne idő akár augusztus 28-ig is – épp az augusztus 31-i határidő előtt. Így a kormány felmutathatná az Európai Bizottságnak a törvényi kötelezettséget.
Kivezetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat
A kekvák állami eredetű vagyona visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit.
A korábbi kijelentésekkel összhangban a törvény „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.
Az átmeneti rész végre kötelezővé tesz olyan rendelkezéseket, amelyekre az előző kormány 2024-es módosítása csak akkor lett volna hajlandó, ha előbb visszavonják a kekvák és az ilyen hátterű intézmények kizárását az uniós kötelezettségvállalásokból. Ez a feltételesség csak egy volt a tucatnyi probléma közül az Európai Bizottság 2024-es értékelésében, amely elégtelennek minősítette az Orbán-kormány – inkább lapterítésnek, mint megoldásnak tűnő – próbálkozását.
Például a miniszterek, államtitkárok 2023-ban hiába távoztak önként az egyetemi kekvák kuratóriumaiból, erre semmilyen jogszabály nem kötelezte őket. A 2024-es módosításba épített feltételesség miatt ez máig sem lenne kötelező, ráadásul a jogszabály megkülönböztette az egyetemi kekvákat a többiektől. Lázár János építési és közlekedési tárcavezetőként például egy nem egyetemi kekva, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. Az Európai Bizottság más politikai szereplőket is kitiltott volna a testületekből, és minden kekvára ugyanolyan szabályokat akart, hogy elkerülje az olyan bonyodalmakat, mint amilyenek az MCC osztrák egyetemvásárlásából adódtak volna kétféle rendszerrel.
A törvény a kekvák kivezetéséig is tágítaná a kört, hogy ki nem lehet kuratóriumi, felügyelőbizottsági tag, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője. A szöveg azzal se okoskodik, hogy egy kekva felsőoktatási intézmény mögött áll-e és az kap-e uniós támogatást, de előbbi szempont alapján ütemezné a kivezetésüket, bár ezt az Európai Bizottság nem kérte. A nem egyetemi kekvákat 2026 augusztusának végére szüntetné meg.
A kekvák kivezetéséről – a még nem végleges javaslat alapján – itt írtunk külön.
Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról
A csomag módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt is az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatáról. Eszerint „a nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást”. Ezt nem szüntethetik meg, ha nem küszöbölték ki a bírósági határozatban megállapított hiányosságokat, hacsak erre „az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívül álló okból nem volt lehetőség”.
Extraként a közbeszerzési szabályokon is módosítanak
A korábbi nyilatkozatok alapján az új kormány az előzőhöz képest két ponton is „túlvállalta” magát. Csatlakozna az Európai Ügyészséghez – ezt már jelezte az Európai Bizottságnak –, és módosít a közbeszerzési szabályokon.
Ennek részleteit ebbe a salátatörvénybe foglalták, például csak átláthatónak minősülő gazdasági szereplő indulhatna közbeszerzéseken, a nyertes ajánlattevőnek pedig vállalnia kell, hogy „a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.
