Börtönbüntetés fenyegeti azt a politikust, aki a jövőben megpróbálja eltitkolni a vagyonát
Akár két év börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja eltitkolni a vagyonát, vagy szándékosan valótlanságot ír a vagyonnyilatkozatába, és Orbán Viktornak pártelnökként is kötelező lesz nyilatkoznia az anyagi helyzetéről, amiről így talán valamivel pontosabb képet kaphatunk, mint eddig. A kormány kedd este benyújtott uniós törvénycsomagja radikálisan átírja az évtizedek óta kritizált vagyonnyilatkozati rendszert, ennek részleteit mutatjuk be cikkünkben.
A jövőben az Integritás Hatóság fogja ellenőrizni a dokumentumokat, és súlyos büntetés vár arra, akit rajtakapnak, hogy valótlanságot írt bele, vagy a határidőre egyszerűen nem teljesítette a kötelezettséget. A módosítás rengeteg embert érint, hiszen a kormánytagok, országgyűlési képviselők, polgármesterek mellett vagyonnyilatkozatot kell tennie minden közjogi tisztségviselőnek, bírónak, ügyésznek és az állami szervek vezetőinek is.
A vagyonnyilatkozati rendszert évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók), mert a jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy transzparens módon nyomon lehessen követni a közhatalmat gyakorlók vagyonosodását. A fő probléma, hogy gyakorlatilag azt írhat be az ember a dokumentumba, amit csak akar, mert nem ellenőrzi semmilyen hatóság a valóságtartalmát, és akkor sem jár érdemi szankció, ha valaki például a sajtó munkájának köszönhetően lebukik. Ezen változtatna most az új kormány a szigorításokkal.
„Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról”
– mondta Magyar Péter a kedd esti videójában.
A vagyonnyilatkozati rendszer reformja az egyik fontos mérföldköve évek óta az uniós tárgyalásoknak is. Ennek hiánya az egyik oka, hogy Magyarország eddig nem jutott hozzá a felfüggesztett forrásokhoz. Pedig az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal tárgyalva háromszor is átíratta a vonatkozó szabályokat az Országgyűléssel 2022-ben. Először az uniós integrációra és a Brüsszelből diktált, magas jogállami feltételekre hivatkozva átvette az Európai Parlament meglehetősen gyenge vagyonnyilatkozati rendszerét, majd néhány hónappal később lényegében visszaállította a bevallástétel korábbi módját, az év végén elfogadott harmadik módosítással pedig egyfajta ellenőrzési jogkört adott az Integritás Hatóságnak.
A hatóság ellenőrzési jogköreit azonban az Európai Bizottság továbbra is kifogásolta, a K-Monitor korábbi elemzése szerint pedig a módosítások során több jelentősebb visszalépés is történt a korábbi, sokat kritizált rendszerhez képest. Ma nem kötelesek beírni a politikusok azt a saját tulajdonú ingatlant, ahol élnek, a jövedelemnyilatkozatnál pedig a pontos összeg feltüntetése helyett elegendő egy elnagyolt, sávos rendszerben ikszelni, ahol egy rubrika van a havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti bevételekhez.
A kedden benyújtott módosítás után ez is változik, és a sávos rendszer helyett a havi átlagos jövedelem összegét kell feltüntetni minden állásnál. Ez a dokumentum kitöltését megelőző három év foglalkozásaira is vonatkozik. Az új vagyonnyilatkozati formanyomtatvány szerint kötelező lesz bevallani a külföldi ingatlanokat, és
az ingatlanvásárlás jogcíme (pl. vásárlás, öröklés) és időpontja mellett az ellenértéket is be kell vallani.
Jobban nyomon követhető lesz így, hogy a politikusok mennyi pénzért vásároltak ingatlant, és ennek milyen nyoma van a megtakarításaiknál.
A jövőben végre kötelező lesz a vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kitölteni, így az újságíróknak nem kell a kézzel írt, sokszor szinte teljesen olvashatatlan, beszkennelt dokumentumokat böngészni. Az elektronikus kitöltésre évek óta megvan a képviselők lehetősége egy szoftver segítségével, de eddig nagyon kevesen éltek vele. A törvényjavaslat előírja, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát kereshető módon is közzé kell majd tenni. Ezt ugyan már az Orbán-kormány is vállalta évekkel ezelőtt, de a gyakorlatban csak egy 2258 oldalas pdf-fájlban ömlesztve tették közzé a digitalizált vagyonnyilatkozatokat, ami teljesen alkalmatlan volt erre a célra.
A törvényjavaslatban kiterjesztik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az állami támogatásban részesülő pártok vezetőire és a velük közös háztartásban élő családtagokra is. A jelenlegi szabályok szerint a legutóbbi parlamenti választáson 1 százalék feletti listás eredményt elérő pártok kapnak éves támogatást. A jövőben így a parlamentben ülő Magyar Péter és Toroczkai László mellett kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tennie Orbán Viktornak, Semjén Zsoltnak és a Demokratikus Koalíció frissen megválasztott elnökének, Varju Lászlónak is. Hiába lélegezhetett fel tehát Orbán, hogy 36 évnyi képviselői munka után nem kell többet nyilvánosan beszámolnia a vagyoni helyzetéről. Ha nem teljesíti a kötelezettséget, akkor felfüggesztik a pártnak járó állami támogatást, ami a Fidesz esetében évi több százmillió forintot jelent.
A törvénymódosítás után a vagyonnyilatkozatokat a megerősített jogkörökkel felruházott Integritás Hatóság fogja ellenőrizni, amely a családtagok nyilatkozatait is vizsgálhatja. A jövőben súlyos következménye lesz, ha valaki nem teljesíti a kötelezettséget, vagy téves adatot ír be. A Büntetőtörvénykönyv módosításával
a kötelezettség elmulasztásáért egy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, aki pedig lényeges információkat kihagy vagy valótlanul tüntet fel, akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.
A javaslat kimondja, hogy az Integritás Hatóság akkor is indíthat vizsgálatot, ha ezt nem teszi meg a vagyonnyilatkozatot kezelő szervezet, például az országgyűlési képviselők esetében a Mentelmi Bizottság. Az eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére, a nyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint a nyilatkozat alapján nem igazolható vagyonváltozás forrásának ellenőrzésére terjed ki. Magyarán akkor, ha egy politikusnál hirtelen a semmiből megjelenik egy nagyobb értékű vagyontárgy, ingatlan, vagy egyik évről a másikra akkora vagyona lesz, amit a bevételei nem támasztanak alá.
Az Integritás Hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől bekérhet adatokat, és ennek érdekében hozzáférhet a közhiteles, valamint az állami szervnél vezetett nyilvántartásokhoz is. Az eljárásban arra is lesz lehetőség, hogy személyesen is meghallgassa a vizsgált személyt, erről minden esetben jegyzőkönyv készül.
A vizsgálat során feltárt és beszerzett információk alapján aztán jelentést készít. Ha ebben azt állapítja meg a hatóság, hogy az érintett „lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”, akkor kezdeményezheti az érintett megbízatásának vagy jogviszonyának megszüntetését. Amennyiben az érintett megbízatásának megszüntetéséről döntő szervezet más megállapításra jut, mint az Integritás Hatóság, és nem mozdítják el a pozíciójából, akkor a szervezet köteles ennek okait részletesen megindokolni, amit a hatóság jelentésével együtt nyilvánosan közzétesznek.
A miniszterelnök és az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét és megbízatásuk megszüntetését az Országgyűlés mondhatja ki, a miniszterek és államtitkárok felmentését az Integritás Hatóság a miniszterelnöknél kezdeményezheti. Ha a miniszterelnök ennek tizenöt napon belül nem tesz eleget, akkor a javaslat szerint a hatóság a Kúriához fordulhat segítségül, a Kúria döntésével szemben pedig az Alkotmánybírósághoz van lehetőség fellebbezni. A javaslat azt is kimondja, hogy a megbízatás megszüntetése után az érintett három évig nem vállalhat olyan állást vagy beosztást, amelyre a törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik.
Amennyiben az derül ki, hogy az érintett vagyonnyilatkozata megfelel a valóságnak, és az elhanyagolhatóbb hibát javítja, akkor a hatóság egyszerűen lezárja a vizsgálatot. A kisebb, adminisztratív jellegű és nem szándékos hibáknál pedig van lehetőség vagyonnyilatkozati bírságot kiszabni, amely összege százezertől ötmillió forintig terjed. A javaslat viszont meglehetősen szűkre szabta azok körét, akiket ez érinthet, így nem kaphatnak bírságot többek között a kormánytagok, az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, a polgármesterek, az ügyészek, a bírók és alkotmánybírók sem.
Az új szabályok szerint először 2027. január 31-ig kell elkészíteni a vagyonnyilatkozatot a december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján. Van azonban egy kivétel a javaslatban, aminek nem biztos, hogy örülnek a Fideszben. Az Orbán-kormány leköszönt minisztereinek, államtitkárainak, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaiknak a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül ki kell tölteniük még egy vagyonnyilatkozatot a hatálybalépés napján fennálló állapot szerint. Ezeket pedig az új rendszer szerint ellenőrizheti az Integritás Hatóság, így résen kell lennie a híresen vagyontalan Orbán Viktornak vagy a feltalálóként szabadalmi díjból meggazdagodott Rogán Antalnak.
A törvényjavaslatról a kormány kezdeményezésére már az Országgyűlést jövő keddi rendkívüli ülésén vitáznak, és várhatóan villámgyorsan el is fogják azt fogadni. A javaslatcsomag nagy része a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
