Korcsosulás, farizeusság, nevetséges – így reagált az ellenzék a vagyonnyilatkozatok módosítására és a frakciók megszorítására

Az ukrajnai háború gazdasági- és energiaválsághoz vezetett, és az eddig elért eredmények megvédéséhez a parlamenti frakcióknak is ki kell venniük a részüket közös teherviselésből. Ezzel vezette fel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a keddi parlamenti vitában az országgyűlési törvény módosítását, amit múlt héten nyújtottak be.

A javaslat jelentősen megvágja a parlamenti frakciók működési keretét, és létszámleépítésekre is kényszeríti őket. Kocsis szerint ha a jelenlegi szabályok szerint működik tovább az Országgyűlés, a bal- és jobboldal is 3-3 milliárd forinttal több kerülne, mint eddig. Egyrészt kettővel több frakció (Mi Hazánk és Momentum) alakult az új Országgyűlésben, másrészt nőttek a törvényileg szabályozott képviselői tiszteletdíjak, amelyeket az átlagbérhez kötöttek.

A módosítás összesen 3 milliárd forintot von el az ellenzéktől, míg a kormánypárti frakcióktól 2 milliárdot. Azért ilyen arányban – indokolta Kocsis – , mert „a frakciók támogatásának megosztása a választói akaraton kell nyugodnia.” Márpedig a matek az matek a Fidesz frakcióvezetője szerint, és a baloldali pártok elveszítettek 800 ezer szavazót a 2018-as választási eredményekhez képest.

„Ha kevesebb a vásárló a termékük iránt, kevesebb a bevétel”

– üzent az ellenzéknek Kocsis. „Egy picit joggal való visszaélés illata” van szerinte annak, hogy az ellenzéki pártszövetség hat frakciót alakított, miközben a hat pártból négy be sem jutott volna az Országgyűlésbe, ha a valós választái támogatottságot nézzük.

A módosítás után minden parlamenti frakció működési kerete csökken. A jövőben nem frakciónként, hanem listánként jár majd a működési keret, mert a fideszes képviselő szerint a választóknak nem volt módjuk pártokra szavazni az április 3-i választáson, hanem listákra szavaztak. „Azt gondoljuk, hogy így a választók akarata is jobban érvényesül” – indokolta a döntést.

A jelenlegi szabályozás szerint minden frakció a képviselői tiszteletdíj tízszeresére (ez március óta 13,164 millió forint) jogosult havonta. A most benyújtott módosítás után azonban a közös listán bejutott frakcióknak ez az összeg már nem járna külön-külön, hanem a közös lista után megemelt összeget (a tízszeres helyett tizenhétszeres szorzóval) kapnának, ám ezt a pénzt (22,37 millió forint) el kell osztani a hat párt között, egyenlő arányban. Ez azt jelenti, hogy a hat ellenzéki párt az eddigi 13,16 helyett 3,73 millió forintot kap majd csak havonta.

Hargitai: Meghajoltunk az EP-ből diktált magas jogállami feltételeknek

A törvénymódosítási javaslat másik sarkalatos pontja a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása. A jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell vagyonnyilatkozatot tenniük, erről itt írtunk bővebben.

A mentelmi bizottság elnöke, Hargitai János azt mondta, hogy céljuk az uniós integráció erősítése, a felszólalása azonban javarészt arról szólt, hogy miért volt szerinte jó az eddigi magyar vagyonnyilatkozati rendszer, és miért rossz az uniós gyakorlat, amit a javaslat elfogadása esetén most átvesz a magyar parlament.

A Fidesz képviselője arról beszélt, hogy a nyugati országok politikusai és EP-képviselők gyakran értetlenséggel fogadták a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. Ő hiába érvelt nekik amellett, hogy a magyar eljárás sokkal szerteágazóbb, szigorúbb, és a képviselőknek sokkal több dolgot kell bevallania, Brüsszelben csak nem akarták megérteni ezt.

„Előterjesztőként arra teszünk javaslatot, hogy meghajolva az Európai Unió parlamentből diktált magas jogállami feltételeknek egységesítsük a szabályrendszert”

– fogalmazott Hargitai.

Az új vagyonnyilatkozatok küllemüket tekintve hasonlóak lesznek az EP-s dokumentumhoz, de az összeférhetetlenségi szabályok nem változnak itthon. Ezek hihetetlenül szigorúak a Fidesz képviselője szerint, míg az EP nagyvonalú és liberális.

A magyar parlamenti képviselőknek augusztus 5-ig kell az új rendnek megfelelően vagyonnyilatkozatot tenniük, és utána a törvénynek megfelelően karbantartani azt – tette hozzá Hargitai. Szerinte egyszerűbb lesz az eljárás, mint amit megszokhattak, bizonyos fogalmak azonban gondot okozhatnak a képviselőknek a kitöltés során. „Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat után belerázódunk, és ezt az új rendet az eddigi megszokott jó színvonalon a képviselőink tartani fogják” – fogalmazott a Fidesz képviselője.

Akik támogatják

A kormány részéről Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagált a törvényjavaslatra, aki annyit mondott, bár a kormány az Országgyűlésről szóló javaslatokról nem szokott állást foglalni, de azt azért elmondta mégis, hogy a kormány ezt támogatja, és arra biztat mindenkit, hogy azt szavazzák meg.

A fideszes Zsigó Róbert teljesen egyetért a javaslattal. Felszólalásában arról beszélt, a baloldalt csak a pénz és hatalom érdekli, Gyurcsány Ferenc pedig úgy gondolkodott, hogy az ellenzéki együttműködés jó pénzt hozna a konyhára. Mindezek miatt pedig Zsigó szerint szükséges a törvénymódosítás. A vagyonnyilatkozatokról azt mondta, az elmúlt években sokat kritizálták Magyarországot a vagyonbevallások miatt, hát most akkor azt megváltoztatják, „elejét veszik a jövőbeni nemtelen támadásoknak”.

A KDNP-s Vejkey Imre szintén egyetért a javaslattal, aki szerint ahogy eddig is, úgy most is mindenki számíthat az „Orbán Viktor vezette kormányra”. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István ezt annyival akarta kiegészíteni, hogy amikor Gyurcsány Ferencék tönkretették az országot, a Fidesz-KDNP azt mondták, át kell alakítani a demokrácia intézményét, és ezt az elvet viszik most is tovább.

Akik nem támogatják

A DK-s Arató Gergely nem ért egyet a javaslattal, ő úgy reagált, egyeztetés és konszenzus nélkül került ez a módosítás az Országgyűlés elé. „Ez a javaslat azt mutatja, hogy az ellenzék parlamenti jelenléte, munkája zavarja önöket. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még nehezebbé tegyék az ellenzéki parlamenti munkát”, mondta Arató, aki szerint míg évekkel ezelőtt a kormánypártok még azt vallották, hogy nem lehet frakciók között mozogni, inkább menjen valaki független képviselőnek, most mégis ezt akarják. Közben pedig szerinte pont a kormánypártok kényszerítették rá az ellenzéki pártokat arra, hogy az elmúlt választásokon közös listán induljanak, de Arató szerint „tévednek”, és nem fogják „elhallgattatni” az ellenzéket.

Arató szerint a törvényjavaslat lényege ugyanakkor nem ez, hanem a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatása: „önök nem kívánnak elszámolni a vagyonukkal, kiteríteni a kártyákat”, pedig ebből lehetne látni, hogy „szőlők vagy találmányok bukkannak fel” valakinél. „Önök az utolsó gyenge féket is ki akarják venni a saját vagyonosodásuk elől”, mondta a DK-s képviselő, aki végül azt mondta, a DK ezt a javaslatot nem fogja megszavazni. A fideszes Hollik István erre úgy reagált, „van annak valami bája”, hogy az Apró-villából beszélnek vagyonnyilatkozatos átláthatóságról.

A jobbikos Brenner Koloman „farizeusságot” szagol a javaslat mögött, például abban, hogy a választások után változtassák meg ezeket a törvényeket. Brenner felháborítónak is tartja az egészet: „önök ide mernek állni, és azt mondják, legyen minden úgy, ahogy az Európai Unióban”, közben pedig szerinte Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában eddig sem a valóság szerepelt, úgyhogy ezután sem fog, mondta. A Jobbik így „elvi síkon” is ellenzi ezt a javaslatot.

A momentumos Hajnal Miklós szerint a Fidesz írta a házszabályt, és mégis ők akarják azt most „egyoldalúan, kénye-kedvére” megváltoztatni. Hajnal szerint az is megmosolyogtató, hogy a módosító a képviselők ajándékozásáról is szól, de közben azt nem tudja elképzelni, hogy „a jachtozó, helikopterező” képviselőjük, Szijjártó Péter Kövér László házelnökhöz menne oda, hogy megkérdezze, mehet-e az állami közbeszerzéseken rendre taroló Szíjj László jachtjára nyaralni. A javaslat erre vonatkozó része ugyanis így szól: „Az Országgyűlés hivatalos képviseletében kapott minden ajándékot át kell adni a házelnöknek, aki dönthet úgy, hogy a képviselő az ajándékot megtarthatja”.

A párbeszédes Jámbor András feltette a kérdést a kormánypártoknak: „Önök lopnak-e?”, mert ha nem, akkor ő nem érti, miért kell a vagyonnyilatkozati rendszert „kiüresíteni”. Válasz egyébként nem érkezett a kérdésre. Jámbor szerint a javaslat nem szól másról, minthogy a kormánypártok a saját érdekeik mentén írják át a parlamentarizmus szabályait.

Akik támogatják is, meg nem is

Novák Előd a Mi Hazánktól egy korrupt vagyonnyilatkozati rendszert egy még átláthatatlanabbra cserélnének, ez pedig „elfogadhatatlan”. Novákot az háborítja fel a legjobban, hogy a javaslat szerint már a házastársaknak, hozzátartozóknak sem kellene vagyonnyilatkozatot tenniük, így nem derülhet ki ezután, ha valaki mondjuk a gyereke nevére írat valamilyen ingóságot. Mindez pedig Novák szerint „korcsosulás”. A Mi Hazánk képviselője szerint egyébként sem az uniós vagyonnyilatkozathoz hasonlításra kéne törekedni, hanem már egy unió utáni életre kéne készülődni. Azt Novák viszont támogatja, hogy Kocsis Máté javaslata megtakarításokra kötelezné a parlamenti pártok frakcióit, és a módosításokkal összesen hárommilliárd forintot vonnának el a parlamenti frakcióktól, hogy ezt a pénzt aztán betegyék a rezsivédelmi alapba ezt az „önmérsékletet” a Mi Hazánk tudja támogatni.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azzal egyetért, hogy a frakcióknak kevesebb pénzből kelljen működniük, mert mindenkinek ki kell vennie a részét a közteherviselésből, de azt problémásnak tartja, hogy közben „fenntartják a saját oligarcháik gazdagodását”, és „a kormányzati apparátust pedig ciklusról ciklusra hizlaljak”, mert most az új kormányban már tizennégy miniszter lett. Keresztes szerint amúgy is eléggé kiüresedett már az Országgyűlés, mert mindig csak a gyurcsányozás megy benne.

A javaslat benyújtója, Kocsis Máté minderre úgy reagált, nem lepődött meg a reakciókon, az ellenzéki pártok csak „verik a tamtamot”, hogy kell nekik a hárommilliárd. Emellett Kocsis szerint ami az uniónak vagy épp a német Bundestagnak megfelelő vagyonnyilatkozat, az a magyaroknak is jó lesz. „Tisztán látni, hogy verni fogják az asztalt, hogy ez a pénz jár önöknek”, de nem jár nekik, ahogy a Fidesz-KDNP-nek sem, mondta Kocsis. Ezután felhozta, hogy ahhoz amúgy sem nyúltak hozzá, hogy az ellenzék egyébként három és félszer többet beszél a parlamentben, mint a kormánypártok, pedig ők vannak többen. „Helyes ez? Nem kéne ezt megváltoztatni?” – tette fel a kérdést Kocsis.