Megint módosították a vagyonnyilatkozat-törvényt, hogy kiengeszteljék az EU-t

Újabb EU-t engesztelő törvényt fogadott el az Országgyűlés hétfőn: most épp megint módosították a vagyonnyilatkozati rendszert. Az elmúlt hetekben futószalagon megszavazott törvényjavaslatoknak nagy tétje van, összesen 3000 milliárd forint.

A hétfőn megszavazott, vagyonnyilatkozati szabályokat módosító törvényjavaslatot, azaz „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról” nevű jogszabály a nyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését és a nyilatkozatok ellenőrzésének megerősítését jelenti. Ezzel változtattak a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályain az alábbi intézményekben és személyeknél:

• A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja;
• A Médiatanács tagja;
• Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke;
• A köztársasági elnök;
• A volt köztársasági elnök;
• Az alapvető jogok biztosa és helyettese;
• A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
• Az Alkotmánybíróság tagjai, elnöke és volt elnöke;
• A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese;
• A Költségvetési Tanács elnöke;
• Az országgyűlési háznagy;
• A parlamenti képviselő;
• A parlamenti nemzetiségi szószóló;
• A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese;
• Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai;
• A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja;
• A Közbeszerzési Tanács elnöke, alelnöke és tagja;
• Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető.

Nekik évente kell leadniuk a vagyonnyilatkozatokat, és csatolniuk kell a velük közös háztartásban élő házastárs, élettárs, gyerek vagyonnyilatkozatát is. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ezek mellett a vagyonnyilatkozatokban a mezőgazdasági ingatlanokat is fel kell tüntetni járási szinten, és kötelező lesz a nagy értékű ingóságokat is felsorolni. Ha valakinek külföldi devizában is van vagyona, azt a kitöltési nap árfolyamán forintban is fel kell tüntetni.

A vagyonnyilatkozati rendszert utoljára nyáron változtatta meg a kétharmados parlamenti többség. Az a rendszer már szinte semmit nem árul el a képviselők vagyonáról, a képviselőknek nem kell beleírni az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk. Az űrlapon tulajdonképpen csak ikszelniük kell. Ezen változtattak most újra, az új rendszer pedig november 1-jétől lesz érvényes.

A törvényjavaslat megszavazása előtti rövid vitában a DK-s Arató Gergely arról beszélt, ők nem szavazzák meg azt, mert „az alapvető problémákat nem orvosolja”. Arató szerint ezzel nem térnek vissza a korábbi rendszerre, hanem hagynak egy „kiskaput”, mert a lakóingatlanokat továbbra sem kell majd bevallani. Ráadásul szerinte ezzel a törvényjavaslattal a kormánypárti politikusok továbbra is maradhatnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban, őket mentesíteni akarják az összeférhetetlenség alól.

A Mi Hazánk-os Novák Előd szerint a kormánypártok „az unió csettintésére” rögtön megváltoztatják a „képmutató” vagyonnyilatkozati rendszert, és bár szerinte hiába állítják vissza azt, hogy a hozzátartozóknak is kell bevallást csinálnia, azokat továbbra sem hozzák nyilvánosságra, hanem az Országgyűlés széfjében tartják majd elzárva.

A fideszes Turi-Kovács Béla szerint ez a törvényjavaslat nem sért magyar érdekeket, és nem sérti az ország szuverenitását sem, és „nincs benne semmi kellemetlen”. Szerinte szerint a módosítás azt szolgálja, hogy a képviselők „a lehető legvilágosabb képben álljanak az ország elé”.

Répássy Róbert államtitkár minderre úgy reagált, egy éven belül valóban most változtatják meg harmadszorra a vagyonnyilatkozati rendszert, de most már „nagyjából a falig elmentünk ebben a kérdésben”, és ha az unió ennél is többet vár Magyarországtól, azt már szerinte nem kell teljesíteniük.

Egy a tizenhétből

A kormány tizenhét ígéretet tett az Európai Bizottságnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz, a lépések pedig még a Miniszterelnökséget is elérik. Az Európai Bizottság szerint ha a kormány idén teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a 3000 milliárd forintos összeghez, hiszen védve vannak a források.

A gigászi összeg zárolásáról és az ahhoz kapcsolódó jogállamisági mechanizmusról is írtunk korábban, ahogy arról is, hogy a K-Monitor szerint az irány jó, de maradtak hiányok, és nem jelentenek csodafegyvert az uniónak vállalt törvényjavaslatok.