Előreláthatóan gigászi összeg zárolását javasolja az Európai Bizottság az uniós támogatásainkból, de adhat egy menekülőutat a kormánynak, hogy korrupcióellenes szabályok elfogadásával végül hozzájuthasson a forrásokhoz. Az Európai Parlament keményebben lépne fel, amíg a kormány nem enged, ám a politikai nyomásgyakorláson kívül sokat nem tud tenni. A kedvező 3400 milliárd forintos óriáshitelről viszont a viták kereszttüzében még mindig nem sikerült eldönteni, kérjük-e, pedig lassan lejár a határidő.
A nyári politikai uborkaszezon végével a héten gőzerővel törtek fel a magyar kormány körüli viták az Európai Unióban. Miután párhuzamosan több eljárás is folyik Magyarországgal kapcsolatban, néha nehéz kibogozni, melyikről is beszélünk éppen. Most erre a három folyamatra figyelünk:
Jogállamisági mechanizmus: Az Európai Bizottság a kiszivárgott információk szerint hatalmas, 6400 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztését javasolhatja. Az erről szóló döntést a Bizottság átpasszolhatja az uniós szakminiszterekből álló Tanácsnak, és így a magyar kormány nyerne egy kis időt.
Helyreállítási alap: A Covid utáni gazdasági károk rendezésére szóló 3400 milliárdos forrás (és a 2021-2027-es uniós költségvetés támogatásai) ügyében Navracsics Tibor arra számít, csak jövőre férhetünk hozzá ehhez a pénzhez.
Jogállamisági jelentés: Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel fogadott el egy jelentést, amely szerint nem tartja Magyarországot teljes értékű demokráciának és az összes uniós támogatás zárolására szólította fel az Európai Bizottságot. Ez a testületet nem kötelezi semmire, de mutatja, hogy milyen kevés szövetségese maradt a Fidesz-KDNP-nek az uniós parlamentben.
Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi történik, érdemes végigvenni, milyen eszközei vannak az Európai Uniónak a jogállamiság betartatására.
Mi ez az eljárás?
Az Európai Unió minden új tagtól elvárja, hogy csatlakozásakor jogállamként működjön, de a belépés után ezt kezdetben nem tudta számonkérni. A problémára válaszul született a „hetes cikk” szerinti eljárás, amelyet több uniós testület is kezdeményezhet, és egy sok lépcsőből álló folyamat, ami büntetéssel végződhet. (Hogy pontosan milyennel, arról a tagállamoknak kell döntenie, az uniós alapszerződések példaként a szavazati jog megvonását említik.)
A gond csak az, hogy ha az egyhangú szavazás miatt két kormány előre lepacsizik a másik elleni esetleges eljárások vétózásáról, akkor gyakorlatilag egyiknek se kell foglalkoznia ezzel. A Fidesz vezette magyar kormány pontosan erről állapodott meg lengyel szövetségesével.
A legutóbbi többéves uniós keretköltségvetés 2020-as elfogadása előtt azonban egy új eszközről, a jogállamisági mechanizmusról is megállapodtak az uniós döntéshozók. Ezzel az EU kvázi-kormánya, az Európai Bizottság az uniós források arányos visszatartását vagy elvonását javasolhatja, de a végső szót a tagállamoknak kell kimondania.
gyakorlatilag időt nyerjenek az idén áprilisi magyar országgyűlési választásig (egy azóta elbukott perben támadták meg a rendeletet, de az eljárás végéig az Európai Bizottság nem alkalmazta a jogerősen elfogadott szabályt senkivel szemben),
a mechanizmust csak a 2021-2027-es költségvetési időszakra és
akkor lehessen használni, ha a demokratikus elvek megsértése érinti az uniós költségvetést (ez eleve így volt a jogszabályban).
A költségvetési vétótól függetlenül maga a rendelet is puhult az eredeti javaslathoz képest, aminek hamarosan különösen nagy jelentősége lehet. Az eredeti tervezetben a forrásokat felfüggesztő bizottsági javaslatot még csak minősített többséggel utasíthatták volna el a tagállamok. Ilyen többséghez a 27-ből legalább 15 ország kell, amelyek az uniós összlakosság 65 százalékát képviselik. Végül megfordították, és
a minősített többség a felfüggesztés elfogadásához kell, azaz nehezebb, de nem lehetetlen megbüntetni egy tagot.
Elfogyott az idő, dönteni kell
Az Európai Bizottságnak ugyan komoly jogállamisági vitái vannak a lengyel kormánnyal, de ezek általánosak, és többek között egy hetes cikk szerint indított eljárással próbálja rendezni ezeket. Magyarországon inkább a költségvetés körüli gondok szúrják a szemét, azaz átláthatósági hiányosságok és a korrupciógyanú, ezért – nem hivatalos levelezés és valóban csak az országgyűlési választás után –
Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, az Európai Bizottság többek között a mezőgazdasági támogatások, a közbeszerzések visszásságai, a pénzügyi ellenőrzés, az elszámoltatás és a korrupció terén lát gondokat. Ezekről az aggályokról bizonyítékokat is gyűjtött, és súlyosbító körülménynek nevezte a kormány fellépését a független intézményekkel szemben.
A jogállamisági jelentést jegyző Gwendoline Delbos-Corfield beszél a szavazás előtti vitán az Európai Parlamentben 2022. szeptember 14-én – Fotó: Fred Marvaux / European Union
6400 milliárdot zárolhatnak, de hagyhatnak egérutat
Az uniós pénzek elérhetővé tételével megbízott miniszter, Navracsics Tibor szerint jövő héten benyújtják a szövegtervezeteket. Az uniós kvázi-kormány viszont az RTL Klub kérdésére hivatalosan is megerősítette a sajtóban keringő állitást, hogy már vasárnap dönt arról, továbbviszi-e a jogállamisági eljárást.
Az Európai Bizottság előtt két lehetőség áll:
vagy leállítja az eljárást,
vagy a tagállami szakminiszterek (Tanács) elé viszi, akik végül szavaznak róla.
akár a 2027-ig tartó költségvetési időszak pénzeinek 70 százalékát blokkoltatnák, tehát 15,75 milliárd euró, azaz kb. 6400 milliárd forint kifizetésének elhalasztását javasolhatják.
A Politico szerint viszont az uniós testület egyúttal tudomásul venné, hogy a magyar javaslatok megfelelően végrehajtva részben kezelnék az aggályait, és arra kérheti a tagállamokat, hogy adjanak időt. A tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak egy hónapon belül kell döntenie, ami legfeljebb két hónappal hosszabbítható meg.
Ezzel az Európai Bizottság nem adna – ugyan kormányhatározatba foglalt, de elfogadott jogszabályok nélküli – ígéretekre hivatkozva biankó csekket a magyar kormánynak, a nyilatkozattal elkerülné, hogy a magyar törekvéseket semmibe vegye, és kényelmesen át tudná passzolni a felelősséget a tagállamoknak.
Navracsics sem számít gyors megegyezésre
„Egyes újságírók már úgy tűnik, tudják a döntést, mi még nem” – kommentálta az értesüléseket Navracsics Tibor.
A Telex kérdésére a miniszter azt mondta: „Reméljük, hogy elégedett a mostani javaslatokkal a Bizottság, és egyelőre nem is várnak el mást, vagy legalábbis nem hallottam ilyet a forrásaimtól”. Navracsics Tibor szerint
„realista és várható álláspont az, hogy bár üdvözlik a lépéseinket, de szeretnék ellenőrizni is ezt. Nem lehet egy csapásra megszüntetni a jogállamisági eljárást.”
Navracsics Tibor beszél a médiának az Európai Bizottság székhelyén Brüsszelben 2022. június 16-án – Fotó: Thierry Monasse / Getty Images
Az Európai Parlament keménykedne
Didier Reynders igazságügyi biztos valóban arra utalt, hogy nem fogják lezárni az ügyet, amikor arról beszélt, hogy az eljárás sorsa leginkább a Tanácson múlik.
Ugyanígy a tagállamokra mutogatott a hetes cikk szerinti procedúránál, amit az Európai Parlament kezdeményezett még 2018-ban a magyar kormánnyal szemben.
Ez az évek alatt se a megszüntetésig, se a következő lépcsőig, a minősített többséggel elfogadható ajánlásokig nem jutott el a Tanácsban. A lassúság tükrözheti, mennyire esélyes egy ugyanilyen többséget igénylő szavazás sikere a jogállamisági mechanizmusról, bár utána már egyhangú döntés kellene, ígz a már említett lengyel-magyar viszontvétó miatt a hetes cikk jelenleg eleve fogatlan eszköznek tűnik.
Az Európai Parlament ettől függetlenül határozatban szólított fel minden eszköz, különösen a jogállamisági mechanizmus bevetésére, mert a csütörtökön megszavazott jogállamisági jelentésszövege szerint Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának.
A szavazásnak nincs jogi jelentősége, de a mögötte álló nagy többség a magyar kormánypártok és az Európai Bizottság felé is mutatja, mennyire kevés szövetségese maradt a Fidesz-KDNP-nek az uniós parlamentben és mennyire elszántak a jogállamiság kérdésében.
A tagállami miniszterekből álló Tanácsban még vészjóslóbbak lehetnek az erőviszonyok. Túlnyomó többségében – jobbközép, a Fidesszel viharosan szétvált – néppárti, szocialista és liberális politikusok ülnek benne, és a lengyel kormánnyal sem olyan jó a viszony, mint régen. Hamarosan változhat az arány az euroszkeptikus és EU-ellenes pártok várható kormányra kerülésével Finnországban és Olaszországban, valamint a hetes cikk körüli helyben toporgás is jelzi, mennyire nem akarnak a kormányok egymással keménykedni, de az engedmények alapján a magyar vezetés sem érzi tét nélkülinek a helyzetet.
Még az sincs jóváhagyva, hogyan költenék el
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak van még egy eszköz a tarsolyában. Egyedül már csak Magyarország tervét nem fogadták el a koronavírus-járvány miatt létrehozott uniós helyreállítási alap (RRF) elköltésére.
Hivatalosan ez nincs összekötve a jogállamisági mechanizmussal, de a Portfolio szerint a gyakorlatban mégiscsak összefonódnak és az eljárás lezárása nélkül a helyreállítási programra sem fognak rábólintani. Itt viszont a korrupciós kételyek mellett például az is kérdés, mire költenénk. A kormány egyik engedménye például az, hogy hajlandó többet költeni az energiafüggetlenségre.
Sőt, még a „rendes” uniós költségvetésből pénzelt operatív programok, valamint az azokat összefogó partnerségi megállapodás sincs jóváhagyva.
Kedvező óriáshitel: nem kértük, de mégis, de nem, de igenre hajlunk
Az uniós helyreállítási alapnak van egy vissza nem térítendő és egy kedvezményes hitelből álló része. Utóbbiról egészen ellentmondásosan nyilatkozik a kormány. Kezdetben nem akarta felvenni, aztán ahogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódott, és egyre drágább lett a többi hitellehetőség, Orbán Viktor márciusban mégis kérte. Nem sokkal később viszont az Európai Bizottság jelezte, nem kaptak hivatalos kérelmet.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács további kétnapos csúcstalálkozójára érkezik 2022. május 30-án – Fotó: Bart Maat / ANP / AFP
Navracsics Tibor néhány napja azt állította, a kormány formálisan még mindig nem döntött ennek a márciusi árfolyamon nagyjából 3400 milliárd forintnyi forrásnak a felvételéről, holott ezt csak év végéig lehet megtenni. Utána nem zárolnák, hanem végleg elveszik ez a pénz. A miniszter az ATV-n arról beszélt,
„afelé hajlunk most, hogy fogjuk igényelni, de egyelőre most a [vissza nem térítendő] támogatási rész nemzeti tervét akarjuk véglegesíteni”.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása alapján a kérelmet meg kellene indokolni, „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”, vagyis további adminisztrációs feladatokat jelentene, miközben még a többi forrással is bőven maradt feladat.
A magyar kormány mindenesetre már a korábban megszokott taktikával, előfinanszírozva nekiállt kiírni a pályázatokat, ebből megy például a döcögő lakossági napelemprogram.
Navracsics Tibor szerint az év végéig megállapodhatnak az Európai Unióval a Magyarországnak járó forrásokról, de ezek az adminisztráció miatt csak jövő év elején lesznek lehívhatóak.
