Az irány jó, de maradtak hiányok – a K-Monitor szerint nem jelentenek csodafegyvert az uniónak vállalt törvényjavaslatok

Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.

Az Integritás Hatóság (amit Hadházy Ákos a maszturbáláshoz hasonlított) a kormány tervei szerint az a teljesen új korrupcióellenes intézmény lenne, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében tehetné meg a javaslat szerint.

Az Integritás Hatóság és a civileket is magában foglaló Korrupcióellenes Munkacsoport november közepére jöhet létre. A K-Monitor részletes elemzésben mutatta be a két szervezet feladatait, előnyeit és hiányosságait is.

Az Integritás Hatóság nem egyenlő az Európai Ügyészséghez csatlakozással, de közelít hozzá

A hatóság olyan autonóm államigazgatási szerv lesz, mint például a Gazdasági Versenyhivatal, azt, hogy a kormánytól függetlenül működik, elvileg a saját költségvetése is biztosítja majd. Nyomozati hatásköre nem lesz, és vádat sem emelhet majd a visszaélések esetén.

Pozitívuma viszont, hogy felléphet a közigazgatási bíróság előtt, ha az állami szervek nem lépnek időben az uniós pénze védelme érdekében. Szintén pozitív fejlemény a K-Monitor szerint, hogy visszaélés gyanúja esetén a Hatóság elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás legfeljebb két hónapra történő felfüggesztését.

A törvényjavaslat szerint a Hatóság köteles lesz bejelenteni – többek között – az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), illetve az Európai Ügyészségnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.

A K-Monitor szerint viszont tisztázásra vár még, hogy pontosan mit jelent az, hogy a hatóság feladata lesz a nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzése is, ezzel kapcsolatban ugyanis a javaslat nem tartalmaz konkrétumokat.

A Korrupcióellenes Munkacsoport fő fegyvere a nyilvánosság

Az Integritás Hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is életre hívna a kormány. A 21 fős csoport egyik felét állami szervek delegáltjai, másik felét pedig civilek adják, évi kétszer ülésezik majd, ahol javaslatokat tehet, elemzéseket készíthet, illetve évi egyszer nyilvános jelentést ad ki.

A jelentést a kormány köteles lesz honlapján közzétenni, és megindokolni, ha nem fogadja el a csoport által javasolt intézkedéseket.

A munkacsoport civil tagjait pályázati úton fogják kiválasztani, a javaslat szerint tag olyan személy lehet, aki bizonyíthatóan független a Kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől. A civil tagjelöltek listájáról a ​​Hatóság Igazgatóságának lesz joga kiválasztani, hogy kik fogják a civil szférát képviselni a munkacsoportban.

Üdvözlendő, de nem csodafegyver

A K-Monitor elemzésében arra jut, „egyelőre beláthatatlan, hogy sikerül-e a kapkodva lebonyolított pályázatokkal szakmailag autonóm, politikailag független és feddhetetlen emberekkel feltölteni az új intézményeket, köztük olyanokkal, akik az Unióval szemben a magyar nyilvánosság felé is meg tudják jeleníteni a korrupcióellenes küzdelmet”.

Az elemzés szerint kardinális kérdés a finanszírozás is, a kormányzat ugyanis a költségvetésén keresztül könnyen ellehetetlenítheti a számára kellemetlen intézmény munkáját.

„Hasonló történt itthon a Költségvetési Tanács esetén, amely saját szakértői stáb híján ma nem tud önálló elemzéseket folytatni” – idézi fel a K-Monitor.

A szervezet szerint üdvözlendő, hogy az információszabadság területén felszámolják a veszélyhelyzeti szabályokat, valamint megszüntetik az adatigénylés munkateherrel kapcsolatos költségeinek az adatigénylőre terhelését. Azt azonban nem látják garantáltnak, hogy a javaslatok miként változtatnának azon a gyakorlaton, hogy egyes adatgazdák szándékosan, különféle kifogásokkal nem tesznek eleget adatigényléseknek. A valódi megoldás a szervezet szerint az iratkezelés digitalizálása és minél szélesebb körben azok automatikus közzététele lenne.

Ami hiányzik a K-Monitor szerint:

• Továbbra is hiányzik a nem kormányzati szervezetek közérdekű igényérvényesítői státuszának rendezése.
• A nyáron benyújtott büntetőeljárási reform-javaslat továbbra is változatlan: civilek legfeljebb magánszemélyként léphetnek fel, ha az ügyészség passzív marad.
• A kormány továbbra sem ültette át a magyar jogba a közérdekű bejelentőket védő EU-s irányelvet.
• A héten benyújtott egyik törvénymódosítás nem oldja meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumában helyet foglaló politikusok összeférhetetlenségét.